A Magyarország számára jelenleg elérhetetlen uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 2026 harmadik negyedévében zárul, így az új kormánynak szó szerint csak hetei, legjobb esetben hónapjai lennének a jogállamisági kritériumok, az úgynevezett szupermérföldkövek teljesítésére. Ehhez jogszabályokat kellene módosítani, pályázatokat kiírni és elbírálni. Vagyis a Magyarország számára félretett mintegy 2600 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 1500 milliárd forint hitel immár biztosan elvész. Az idő azért is szorít, mert a jelenlegi uniós költségvetési ciklus 2027-ben zárul, így 2026 tavasza után már ott sincs sok mozgástér.
Reális ugyanakkor, hogy a propaganda és a „felesleges luxusintézmények” – bármelyek legyenek is ezek – állami támogatásán évi 500–1000 milliárd forintot spóroljanak. A jövő évi költségvetés például 141 milliárd forintot tervez költeni a „közmédiára”. Kormánykommunikációra 39,5 milliárd forintot szánnak, a politikai furkósbotként használt Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig közel 7 milliárd forintból gazdálkodhat. A sor hosszan folytatható, 500 milliárd forintig bizonyosan.
Szintén reális, hogy az 5 milliárd feletti vagyonok megadóztatásával több százmilliárd forint pluszforrás nyerhető. Kérdés viszont, hogy a vagyoni jövedelmeket adóztatnák, vagy egyszeri adót vetnének ki a galád módon szerzett vagyonok értéke után, és hogy ehhez mely vagyontárgyakat, tranzakciókat kellene figyelembe venni. Az adókulcs mértékéről is dönteni kell. (Orbánék nem kicsinyeskedtek: az általuk pofátlannak nevezett végkielégítésekre 2010-ben 98 százalékos adót vetettek ki, amit azonban az Alkotmánybíróság elkaszált.)
