szerző:
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.

Nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál a kisdoktori disszertációjában, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.

A gazdaság szerepe című fejezet Schmitt dolgozatában megegyezik Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition címmel megjelent tanulmányának szövegével. Heinemann szövege eredetileg egy 1990 májusában Kanadában megtartott nemzetközi konferencián hangzott el, melynek előadásai Sport… The Third Millennium: Proceedings of the International Symposium, Quebec City, Canada, May 21-25, 1990 című, több mint 800 oldalas kötetben jelentek meg 1991-ben.

A hvg.hu múlt szerdán számolt be arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt disszertációjának nagy része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.

Folyamatosan rövidülő disszertáció

Schmitt Pál szerdán reagált először az egy héttel ezelőtt megjelent cikk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában visszautasította a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következetéseit tartalmazza) a saját munkája. (A hvg.hu csütörtöki cikkében azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele.)

A hvg.hu összehasonlította a német kutató és az államfő disszertációját: a kilencoldalas Heinemann-tanulmány Schmitt által felhasznált 8 oldalas része az államfő dolgozatában összesen 17 oldalt tesz ki. Schmitt szövege mondatról mondatra, bekezdésről bekezdésre azonos Heinemann tanulmányának 312–319. oldalig terjedő részével. A gondolatmenet, a hivatkozások, a következtetések szóról szóra megegyeznek.

A lábjegyzeteket és jelölésüket Schmitt elhagyta; a szöveget most úgy adjuk közre, ahogyan Heinemann tanulmányában eredetileg megjelent. A német kutató tanulmányának teljes szövege hozzáférhető a Google Books oldalán.

Kattintson! Klaus Heinemann és Schmitt Pál munkájának összehasonlítása - újabb gyanús bekezdések
©

Schmitt esetenként félre is fordítja az angol szöveget. „Az előnyök eltolódásának egy öndinamikus spirálja jelenik meg” – írta a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke a dolgozatában. Ugyanez Heinemann tanulmányában: „A self-dynamic spiral of preference shifts emerges.” Ezt így lehetne fordítani: „Kialakul a preferenciák megváltozásának önmagát erősítő spirálja.”

Schmitt egy másik helyen ezt írta: „A szurkolók és a sportolók előnyben való részesítése az ilyen típusú sportágak javára tolódik el.” Az angol eredeti így hangzik: „Preferences of spectators and athletes are shifted in favor of these types of sport.” Magyar fordításban ez így lehet helyes: „A nézők és a sportolók preferenciái e sportágak felé tolódnak el.”

Schmitt Heinemann tanulmányát magának a kötetnek a címével és rossz kiadási hellyel tünteti fel az irodalomjegyzékben: „A sport a harmadik évezredben – Klaus Heinemann, Németország, 1991”. A kötet azonban a kanadai Laval Egyetem kiadásában jelent meg Quebecben. Hasonlóan járt el Schmitt Georgiev írásának feltüntetésekor is: a címét nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg (holott a kötet nincs magyarra fordítva), ráadásul a bolgár kutató 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelölte meg.

A hvg.hu eddigi kutatásai alapján az 1992-es kisdoktori disszertációban legfeljebb kb. 18 oldal maradt, amelyről Schmitt azt állíthatja, hogy az ő munkája.

hvg.hu Itthon

Megszólalt Schmitt: szerinte nem történt plagizálás

Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban.

György Miklós Itthon

Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

Hann Endre Itthon

Plágiumgyanú Schmitt ellen: a Fidesz szavazói töretlenül bíznak az elnökben

A Medián közvéleménykutató által megkérdezettek 90 százaléka értesült a Schmitt Pál államfő doktori disszertációja kapcsán felmerült plágiumgyanúról; 25 százalék spontán módon meg is említette mint olyan témát, amely az utóbbi hét hírei közül a leginkább felkeltette a figyelmét. Az emberek jó kétharmada (69 százalék) azonban a saját állítása szerint csak felületesen foglalkozott az üggyel, és mindössze ötödrészük (21 százalék) mondta, hogy alaposan tájékozódott.

hvg.hu Itthon

Schmitt Pál Egerben: „állok elébe a SOTE vizsgálatának” - galéria

Tüntetők és szimpatizánsok, összesen mintegy ötven ember várta Schmitt Pált Egerben, és persze rengeteg újságíró, akiknek a köztársasági elnök megígérte, együttműködik a SOTE tényfeltáró bizottságával plágiumügye kivizsgálásában. Az egri ellenzéki pártok nem firtatták a másolt doktori kérdését.

Dezső András - M. László Ferenc Itthon

Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok

Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.

M. László Ferenc Itthon

Plágiumügy: beismerés és valótlanságok Schmitt Páltól

Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.

M. László Ferenc Itthon

Schmittnek a szerzői jogtól és a Btk.-tól sem kell már tartania

Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.

M. László Ferenc Itthon

"A kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le" - a bíráló a Schmitt-ügyről

Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.