Működött a nem létező kétharmad a parlamentben

Megszavazták kedden a parlamentben a közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló, kétharmados többséget igénylő törvényt. 132 igen és 65 nem szavazat született, a Fidesz-frakció 131 főből áll. Döntöttek a paksi titkosításról is.

  • hvg.hu hvg.hu
Működött a nem létező kétharmad a parlamentben

A parlament kedden az "Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról" szavazott, amelynek elfogadása kétharmados többséget igényelt.

A közigazgatású törvények módosításáról szóló végszavazáson meglett a kétharmad: 132 igen és 65 nem szavazattal. Egy képviselő nem szavazott.

Korábban, egy kétharmados többséget igénylő technikai kérdésben is átvitte a lécet a Fidesz-többség: ezt a képviselők 131 igen, 64 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadták.

MTI / Bruzák Noémi

Akciózott az LMP-frakció

A parlament keddi ülésén elfogadták a kormány azon javaslatát, amely harminc évig "nem kezelné megismerhető közérdekű adatként", vagyis titkosítaná a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét. Az LMP-s képviselők a szavazás röpke perceiben feliratokat tartottak fel, ami miatt Latorcai János levezető elnök megrótta őket, és közölte: a házbizottságot tájékoztatni fogja a jogszabályellenes akcióról.

Kedden döntenek a képviselők az alkoholok jövedéki biztosítéka mértékének újbóli módosításáról, valamint elfogadták földgázellátást érintő változtatásokat is.

Ez volt az első alkalom, hogy megmérettetett a kétharmados többség nélküli Fidesz. Mint arról a VS.hu hétfőn beszámolt, Rogán Antal frakcióvezető erre fel is készítette a képviselőit, arra kérte őket, hogy mind a 131-en jelenjenek meg a mai ülésnapon.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?