Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy Európai Bizottság által is elismert és fontosnak tartott tanulmány szerint a bölcsészettudománnyal rokon kreatív-kulturális szektor az EU húzóágazata, míg kormányunk épp visszavágná a bölcsészetet. Ki is beszélhetne szakavatottabban a két irány különbségéről, mint az EB oktatási biztosa, Navracsics Tibor? Ám ő hallgat.

Akármennyire próbálkoztunk, kerestük sajtósán keresztül, írtunk a megadott európai bizottsági kontaktoknak, semmilyen választ nem kaptunk március közepén kelt levelünkre, melyben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztost kerestük. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mit szól a politikus az EY (korábban Ernst&Young) 18 szervezettel közös kutatásán alapuló, a kreatív és kulturális szektorról szóló tanulmányához, amely teljesen ellentétes következtetésekre jut a magyar kormány felsőoktatási jövőképéhez képest.

A Creating Growth (Növekedést létrehozni) címmel megjelent kutatás fő üzenete, hogy a kreatív és kulturális iparág (KKI) ma az EU húzóágazata. A szektor 535 milliárd eurós forgalmat generál, 7 millió embert foglalkoztat, utóbbiak 19 százaléka 30 év alatti, amivel a szektor a kontinens a harmadik legnagyobb foglalkoztatója.

A kreatív és kulturális ágazatok ötször annyi munkahelyet teremtenek, mint a telekommunikációs szektor, a KKI több embernek ad munkát, mint az autóipar. A kreatív munkák a digitális gazdaság legnagyobb felhasználói és ügyfelei, amely gazdaság az Európai Bizottság jövőkoncepciójának homlokterében van. A szektor munkahelyeket teremt, és ezek tartósak: míg 2009-2012 között az EU-ban a munkahelyek száma 0,7%-kal csökkent, a szektorban ugyanekkora növekedés volt tapasztalható. Ugyanakkor ez az iparág zömében a lokális, helyi munkaerőre épít, ezért a vidékfejlesztési stratégiában is lehetne rá alapozni, még ha egyelőre mások a prioritások.

Hallgat
©

A jelentést nemrég az EB egyes biztosai a digitális gazdaság és társadalomért felelős Günther Öttinger mellett az oktatásért felelős Navracsics Tibor is fontosnak találták, és a szektor jelentőségére más EU-s politikusok figyelmét is felhívták. Ezért is lettünk volna kíváncsiak a magyar biztos véleményére, különös tekintettel az Orbán-kormány némileg más csapásirányt választó oktatási elképzeléseire.

Merengve is elhelyezkednek

Megszűnhet a kommunikáció szak, írta meg március 11-én az Eduline, majd kitört a pánik. A kormány és a dékánok közötti egyik egyeztetésen állítólag a hatalom részéről több marginálisnak, jelentéktelennek tűnő szak megszüntetése került szóba – a dékánok pedig ezek megtartása mellett próbáltak érvelni. A halálra ítélt nyolc szakot az Oktatói Hálózat közleménye meg is nevezte: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar, mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak. Röviddel később már arról jött hír, hogy az Emmiben kidolgozták a felsőoktatási reform koncepcióját, amelyen áprilisig a minisztériumon belül dolgoznak, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé kerül, és az egyeztetések után május-júniusban lesz belőle törvényjavaslat. A tervek alátámasztják az előzetes találgatásokat abban, hogy 2020-ra 15%-kal csökken a képzések száma. Hogy milyen képzések szűnnek meg vagy alakulnak át, még nem tudni.

Biztos bölcsész
©

A kormány 2010 óta próbálja átterelgetni az ifjakat a merengő bölcsészetről a fess mérnöki és egyéb műszaki pályák felé. A bölcsész-társadalomtudományos szakok kapcsán a kormány rendre úgy beszél, hogy 1, túlképzés van, 2, a végzett diákok nem tudnak elhelyezkedni, vagy csak a végzettségükhöz képest alacsonyabb pozíciókban kapnak munkát. Az állam lassan kivonul ezen szakok finanszírozásából: (általában igen magas) központi felvételi pontszámokat szabott meg, amik csak maroknyi diáknak teszi lehetővé az államilag finanszírozott képzést, a többieknek pedig 150-300 ezer forintos féléves önköltség megfizetésével válik lehetővé például a kommunikáció elsajátítása (a kivonulást 2012-ben egyszer már radikálisabban megoldotta volna az állam, ám ez diáktüntetésekbe torkollott, amelyek hatására a kormány meghátrált).

Ugyanakkor a felmérések azt bizonyítják, hogy a bölcsészdiplomák legalább ugyanolyan értékesek munkaerő-piaci szempontból, mint a műszakiak – a diplomások 15-15%-a dolgozik csak olyan területen, ahol nem lenne szükség diplomára, és az elhelyezkedettek aránya is közel azonos, azaz nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a nem-műszaki diplomások nem tudnak elhelyezkedni.

Kommunikáció szak nélkül nincs társadalmi felelősség

Horányi Özséb szemiotikus, kutató a Corvinusonline blogon beszélt a kommunikációképzés jelentőségéről, arról, hogy a sokszor büfészaknak csúfolt általánosabb szakok egyáltalán nem „himihumi szakok” (hogy Orbánt idézzük), hanem átfogó jellegűek. A kommunikáció tudomány a társadalomhoz értő szakembereknek elengedhetetlen a 60-as évek óta – „Ha azt mondjuk, hogy a kommunikáció szakképzésre nincs szükség, akkor kiengedjük a kezünkből azt, ami a legfontosabb, vagyis a társadalom iránti felelősséget. És ez egyáltalán nem politikai kérdés.” Horányi szerint ezért a kommunikációnak alapozó képzésnek kéne lennie, vagyis épp kiterjesztené, nem beszűkítené a szakhoz való hozzáférést.

A szemiotikus elítéli azt a típusú voluntarista elgondolást, amely központilag szabná meg (vagy szabta meg a szocializmusban), hogy milyen szakon mekkora létszám a kívánatos, és mennyi számít túltermelésnek – jelenleg épp a Kereskedelmi és Iparkamara elgondolásait veszi át a kormány, de Horányi szerint ők sem tudhatják, hogy 20-30 év múlva milyen tudás lesz hasznos. A kommunikációs képzésben vannak problémák, de ezek jobbára a létbizonytalanságból és a tervezhetetlenségből fakadnak.

Egyetemfoglalás 2010-ben
©

Kérdésre, hogy Palkovics László államtitkár szerint a nem megtérülő szakok esetében indokolt a költségtérítés bevezetése, Horányi Özséb ezt válaszolja: (a megtérülésről) „Azt az államtitkártól kell megkérdezni, hogy ő hogyan méri. Nincsenek ilyen számítások nyilvánosan, ennek következtében nem lehet őket firtatni sem. Arra konkrétan nem akarok válaszolni, hogy megtérül-e a kommunikáció szak. Mondja meg az államtitkár, hogy miért nem térül meg, ha ez a kérdés.” Mérő László a hvg.hu-nak adott interjújában is úgy fogalmazott: „mérnökökre vagy ácsokra szükség van, de ha az egész ország erre áll rá, azzal gyakorlatilag a XXI. század lúzerei leszünk”.

Navracsics Tibor ezekre is reflektálhatott volna közvetítve az EU-s irányelveket, elképzeléseket a terület felelőseként. Természetesen az esetlegesen megérkező válaszát közreadjuk.