Újabb sorosozós kampányt indított útjára a Magyar Nemzet. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kinyilatkoztatásait visszhangzó agitációs propagandafilmben rendre felbukkan Soros György fényképe, amelyet a hatás kedvéért mosolygósból minduntalan vicsorgós arcúvá animáltak. Ezzel is sulykolva a felmelegített vádat, hogy a „spekulánscézár” a demokrácia ellenségeként pénzeli és egyben irányítja is az Európa és Magyarország vesztére törőket, a brüsszeli bürokratákat csakúgy, mint a határainkon belül megvásárolt álcivil kormányellenes erőket.
A júliusi premiert megelőző napokban kezdte el a Blinken OSA Archívum feltölteni a 2007-ben megszűnt Magyar Soros Alapítvány nála őrzött és feldolgozás alatt álló történeti dokumentumait. Az intézmény történetének felelevenítése „Magyarország mai politikai, gazdasági és kulturális helyzetében időszerűbb, mint valaha – olvasható az új, soros.hu honlap bevezetőjében, merthogy –
az elmúlt évtizedben Soros Györgyről és tevékenységéről szinte kizárólag a hivatalos propaganda által terjesztett torzkép alapján lehetett képet alkotni.
(…) Küldetésünknek tekintjük, hogy elérhetővé tegyük a tényszerű információkat, adatokat, és hiteles dokumentumokon keresztül mutassuk be az Alapítvány eredményeit – egyúttal lehetőséget teremtve arra, hogy ezek alapján a társadalom helyreállíthassa Soros György emberi és közéleti méltóságát is” – írják.
A folyamatosan bővülő honlap jelenleg öt tematikai egységben, dokumentumokkal, fényképekkel és mozgóképekkel idézi fel az 1984 óta Magyarországon hivatalosan működő alapítványnak a kommunista rendszer leépítésében, a civil társadalom megteremtésében s a remélt demokratikus rendszer létrehozásában játszott szerepét, s mindeközben (és után) azt a pótolhatatlan tevékenységet, amelyet az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén végzett. Felkerültek a honlapra az alapítvány évkönyvei (mind a 19), amelyek évről évre regisztrálták valamennyi pályázatnyertes támogatott nevét, az elnyert összeget, s nem utolsósorban azt, hogy mire kért és kapott valaki (személy vagy intézmény) támogatást.
A történeti fejezet összesítéseiből tudható, hogy az alapítványon keresztül Soros György 1984 és 2003 között mai, pontosabban
2024-es reálértéken 160 milliárd forintot adott több ezer személynek és civil szervezetnek,
több száz hátrányos helyzetű csoportnak, művészeti társulatnak, számos folyóiratnak, könyvkiadónak, nem beszélve a nyolcvanas évek legfőbb fellazító eszközéről, a szabad gondolat sokszorosítására is használt fénymásoló gépekről, amelyek az alapítvány jóvoltából kerülhettek az országba.
