Ugorjunk fejest a komoly dolgok közepébe. Lesz-e világháború?
Az aktualitások felsorolása után Orbán Viktor erre a kérdéskörre húzta fel tusványosi beszédét, és belengette a harmadik világháború rémképét. A miniszterelnök nem konkrét választ adott – furán is venné ki magát, miután a tavalyi beszédében és minden világpolitikai megszólalásában az akkor elnökjelölt Donald Trump mint békehozó messiás szerepelt, akinek eljövetele mellesleg gyógyír Magyarország minden gondjára.
Már látszódik, hogy a gyors amerikai béketeremtés Ukrajnában és a Közel-Keleten is elbukott – magával rántva a magyar „békeköltségvetést” – Orbán ehhez képest csak annyit tudott mondani a harmadik világháborúról, hogy „Trump elnök úr hivatalba lépésével ennek az esélye csökkent, de nem múlt el”. A beszédet tényleg nem a felületes hallgatónak szánta, néhány perccel később jött is a csavar, amikor is Orbán kifejtette, csupán annyit tud felelősséggel állítani, hogy mégis félni kell, ugyanis
a világháború esélye folyamatosan nő.
Hogy mi történt a két, egymással látszólag teljesen ellentétes jóslat közt? Orbán elsorolta azokat az indikátorokat, amelyek szerinte a harmadik világháború irányába mutatnak. Ezek Trump szeszélyes, csapongó működésével szemben fontos megatrendek, amiknek ugyan alapesetben nem sok közük van egy háború megjövendöléséhez, a miniszterelnök mégis erre a következtetésre jutott rajtuk keresztül.
A kormánypárti lakájmédia és a Nógrádi–Spöttle-tengelyen lézengő pszeudoszakértők már eddig is előszeretettel riogattak világháborúval és azzal, hogy Magyarország belesodródik. Egy hasonló jóslat azonban újszerű a miniszterelnök szájából, és érdemes komolyan megvizsgálni már csak azért is, mert előrevetíti, hogy a választási kampány fő témája a biztonságpolitika lesz.
Mi alapján jósolja a miniszterelnök, hogy a harmadik világháború felé megy a világ, és ennek mennyi a valóságalapja?
