"Fideszes vörös farok az ellenzéki vélemények végén, kényelmetlen információk elhallgatása, kormánypárti narratíva szolgai követése" – a Mérték Médiaelemző Műhely tanulmánya szerint ezzel a három módszerrel manipulálta az állami tévéhíradó a Quaestor-csőd bemutatását. A szerző, Mong Attila szerint a fideszes valóságértelmezést már a Buda-Cash bedőlésétől fogva az "itt az újabb szocialista brókerbotrány" állítás dominálta, ugyanezt ismételgették kormányoldalról a Quaestor kapcsán is.

A kormány nevében megszólalók azt hangsúlyozták, hogy a botrányért még a 2010 előtti szocialista-szabaddemokrata kormányok a felelősek: ők teremtették meg a laza jogi környezetet és az elnéző ellenőrzési rendszert, amelyek mellett a brókercégek könnyedén csalhattak. A baloldali bűnbakképzés mellett a kormány magát nyugodt, konszolidáló erőként mutatta be, amely ura a helyzetnek: feltárják az ügy hátterét, elfogják a bűnösöket, a károsultakat pedig zavartalanul kártalanítják.

A baloldal pártjai egyöntetűen az 5 éve kormányzó Fidesz-KDNP-t tették a botrány felelősévé, a demokratikus ellenzék megnyilvánulásai a "fideszes mutyi" emlegetésétől voltak hangosak. A különböző személyi összefonódások a Quaestor és állami szereplők között, valamint a brókercégnél parkoltatott minisztériumi pénzek mind muníciót adtak az ellenzéknek. Az MSZP-nél "fideszes bankbotrányról" beszéltek, a szocialisták szerint a kormány "saját bűnözőit" védte, valamint nem véletlenül nem jelentek meg a pénzügyi ellenőrző szervek a brókerházak környékén.

A Jobbik igyekezett mindkét oldalt egyaránt sárosnak bemutatni, az ő értelmezésük középpontjában a "Quaestor-koalíció" került. Az ETO-park állami hitele lett a szélsőjobboldaliak vesszőparipája, ugyanis erre a beruházásra még a szocialisták adtak 17 milliárd forintot állami kasszából, de már a Fidesz nem számolta el a bentragadt hitelt. A Jobbik "tiszta erőként" mutatkozott, szembe pozicionálva magukat a már kormányzó pártokkal.

A médiaelemző műhely tanulmánya azt állapította meg, hogy a fő állami tévéhíradó szinte egyedül a kormány narratíváját mutatta be és támogatta. Az ellenzéki történeteket szűk időkeretben, azokat zavarosnak beállítva jelenítették meg a képernyőn. A híradók az "évtizedes pénzügyi korrupció korszakánák" végét ünnepelték, nem újabb brókerbotrányról számoltak be – írja a tanulmány. A Magyar Nemzeti Bank felelőssége sem merült fel hangsúlyosan, csak a "rövid részekben" ejtettek erről néha szót, de ezután általában kormányzati érveket ismnertettek hosszasan.

A híradókban a Quaestor baloldali kötődéseivel is kimerítően foglalkoztak, a jobboldali szálakat viszont hanyagolták. Például a Quaestor-vezér Tarsoly Csabáról is az hangzott el a legtöbbször, hogy még 2010 előtt kapott kölcsönt a Magyar Fejlesztési Banktól, fideszes beágyazottságávakl viszont nem törődtek. Az online médiá ezzel szemben Tarsoly és Szijjártó Péter külügyminiszter kiterjedt közös ügyeitől volt hangos.