szerző:
Szlavkovics Rita

Lázár János múlt héten bejelentette, hogy visszavonják a háztartási kutak engedélyeztetésére vonatkozó rendeleteket, de a gazdálkodókról egy szót sem szólt, rájuk továbbra is vonatkozik a kötelezés. A kisebb kertészetek tulajdonosai közül többen azt fontolgatják, hogy bezárnak. Korábban volt bőven ígéret, hogy az állam akár ingyenessé is teszi az öntözést, de a tervek a fiókban landoltak. Már megint a kisebb gazdaságokat hagyták pácban.

– Ez már az utolsó csepp a pohárban – dohog Fődi Zsolt, a tíz hektáron gazdálkodó öttömösi férfi. – A homokon öntözés nélkül nincs élet – magyarázza a férfi, aki spárgát és krumplit is termeszt.

Tíz hektárra tíznél is több kútja van, mivel azok nem túl nagy teljesítményűek, másfelől meg az is több darabban van, hat-nyolc millió forintba kerülne a kutak engedélyezése. – Nincs kizárva a félpályás útlezárás sem – ugyanis Fődi Zsolt szerint ez a szabályozás az utolsó döfés lenne a homoki gazdáknak, akik amúgy is nehéz helyzetben vannak a lengyel versenytársak és a munkaerő hiánya miatt is. – Volt több fórumunk is már, aláírásokat is gyűjtöttünk – sorolja Fődi a lépéseket, amelyeket a maguk érdekében próbáltak eddig tenni.

– Egy kilogramm étkezési paprika előállításához évi 500 liter víz szükséges – magyarázza a röszkei Kovács István. A 61 éves őstermelő két hektáron termeszt paprikát, zellert, zöldhagymát. Öt fúrt kutat üzemeltet, hogy a mindent elnyelő homokon életet leheljen a növényekbe. Ráadásul, minél messzebb van egy terület a Tiszától, annál alacsonyabb a talajvíz, mélyebbre kell fúrni a kutat. Az így nyert vizet aztán még savval kezelni is kell, hogy a magas PH értékű vízzel ne tegyék tönkre a talajt, és pénzbe kerül a szivattyúk működtetése is, tehát jelenleg sem ingyen öntöznek errefelé.

Az első büntetésig csinálom, aztán lehúzom a rolót

– mondja Kovács István, szerinte így is napi küzdelmet folytatnak a szomszéd országokból érkező import zöldséggel, púp a hátára a kutak drága engedélyeztetése, aztán az öntözővíz után beszedett sarc. Pedig éveken át eltartott a két hektár egy négytagú családot, ennek most vége.

©

Lázár János a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a kisfogyasztók háztartási kútjaira vonatkozó rendeleteket, amelyek azokat engedélykötelessé tették. Az évi 500 köbméternél nagyobb mennyiséget „ellocsolókra” viszont továbbra is vonatkozik a kötelezés.

Néhány évvel ezelőtt a kormány azt ígérte, hogy állami feladat lesz az öntözés, egészen a parcellákig elviszik a vizet. Azt is ígérték, hol Lázár, hol Orbán Viktor, hogy ingyenes lesz az öntözővíz. Másfél évvel ezelőtt azonban a kormány elfogadta a felülvizsgált Víz Keretirányelvet, amelyben egy vízbázist védő tervezetet, hatástanulmányt taglalnak, 2027-ig kellene az ezekben foglaltakat teljesíteni. A Duna-Tisza közének Kecskeméttől délre eső területein, ahol a homokon termesztik a zöldséget és a gyümölcsöt, az öntözés jelenlegi szabályozásával őstermelők tízezrei mehetnek tönkre.

Magyarországon nagyjából 200 ezer őstermelő van, csak Csongrád megyében harmincezer. A félsivatagos Homokhátság Csongrád megyei területén négyezer őstermelő gazdálkodik, Bács-Kiskun megyében 2015-ben 90 ezer őstermelőt regisztráltak. Ha a pár millió forintos árbevételű mikrovállalkozásokkal kifizettetik a kutak milliós engedélyeztetési költségét, és évente több százezer forint vízdíjat is beszednek tőlük, sokan „bezárhatják a boltot”, amelyek évtizedeken át családokat tartottak el. Nem csoda, ha aláírásokat kezdtek el gyűjteni a gazdák, tulajdonképpen részben ennek hatására dönthetett úgy a kormány, hogy részleges visszavonulót fúj kút ügyben. Csak éppen a félsivatagon gazdálkodókat hagyták pácban.

Milliárdokat keresnek rajtunk

Számolja csak ki – biztat Kovács István röszkei tanyáján, ahol még a borús, csapadékos időjárás ellenére is spriccel a szórófejekből a víz a fóliában, de a szabadföldi ültetvényeken is – 200 ezer őstermelőn, ha csak fejenként félmillióval számolok, akkor is százmilliárd jön ki. – Nem tudunk mit csinálni, itt ezen a két hektáron két méteres magasságban állna a víz, amit egy év alatt kilocsolok, ha nem nyelné el azonnal a homok – a röszkei gazda egy holland szakember számításait osztja meg velem.

– Ha minimális pénzt is szednek vízdíjként, akkor is százezres költséget jelent majd. Nem elég a milliós engedélyeztetés, de még meg is sarcolnak bennünket – bosszankodik a gazda.

A Homokhát elsivatagosodásáról készült díjnyertes sorozat egyik fotója
©

Ingyen önözést biztosítunk – ehhez hasonló tartalmú ígéreteket hallhattuk Illés Zoltántól, egykori környezetvédelmi államtitkártól is, aki a víziközmű társulásokat magánkézből állami kézbe tette át, rábízta azokat a vízügyi igazgatóságokra. Illés még Öntözési Hivatalt is ígért. Évtizedek óta szajkózták a szakemberek a félsivatagos terület vízhiányának megoldásaként, hogy el kell vezetni a csatornákat a parcellákig, víztározókat kell építeni, amelyekben összegyűjtik a felszíni vizeket, majd abból lehet locsolni.

Ha ezeket az ígéreteket az állam valóra váltotta volna, akkor nem kellene kutakból locsolni, vagy csak minimális vizet kellene a talajvízből kinyerni. De ezek a tervek a minisztériumi fiókokban landolhattak. Most aztán minden kútra ráteszik a hatóságok a kezüket, és még díjat is szednek a pár évvel ezelőtt még térítésmentesnek ígért öntözővízért.

A primőrzöldség bánhatja

Nem támogatná a piaci mennyiséget előállító őstermelők kedvezőbb elbírálását Péter Mihály, üllési gazdálkodó, de ezt a 16 éve cégként zöldséget termesztő, 15 bejelentett alkalmazottal működő vállalkozás vezetője a piaci megjelenés nem egyenlő feltételei miatt gondolja így. Azt, hogy az állam többször ígéretet tett már arra, hogy a vízgazdálkodás feltételeinek megteremtésébe beszáll, Péter Mihály is megerősítette. – Az pedig nonszensz, hogy a Víz Keretirányelvben nem javasolják három megyében, Csongrádon, és Bács-Kiskunban sem az öntözést, pont ott, ahol a hazai primőrök hetven százalékát állítják elő – teszi hozzá a gazdálkodó. – Ez nonszensz.

Igaz, hogy rengeteg öntözésfejlesztési pályázatot írtak ki, de nézze meg a feltételeket – indokolja a röszkei férfi, hogy miért nem igényel támogatást. Valóban egy majd 50 milliárd forintos kerettel írtak ki öntözési pályázatokat, 500 millióra önállóan, egymilliárd forintra társulva lehet jelentkezni, de mindenütt feltétel az elvi vízjogi engedély. Arról nem is beszélve, hogy a Közép-Magyarországi régióban 40, másutt 50 százalék a támogatás mértéke és előleget is csak a megítélt támogatás felére lehet felvenni.

Magyarul, egy egyénileg százmillió forintra pályázónak legalább ötvenmillió önerőt kell felmutatni, illetve a beruházás megkezdéséhez további 25 millió forintot, mivel előleget is a beruházás megítélt támogatásának felére igényelhetnek a jelentkezők.

Mindenki bennünket okol a vízhiányért

Mindenki ránk mutogat, hogy ellocsoltuk a talajvizet – mondja Vass Tibor, pedig a Ruzsai Gazdakör elnöke szerint az a mennyiség csak csepp a tengerben. Mind a szakirodalom, amely a Duna–Tisza közének elsivatagosodásának okait kutatja, mind az idős mezőgazdászok emlegetik a hetvenes- nyolcvanas évek olajkutatásait. Vass szerint mindegyik forrás utal arra, hogy akkoriban robbantásokkal széttörték a vízzáró rétegeket, amelyek miatt elszökött, elszennyeződhetett a talajvíz.

A gazdaköri vezető szerint a szürkeakác telepítések is ludasak, mivel az említett fajta 1 kilogramm tömegnövekedéséhez 600 liter víz szükséges. – Vajon mennyit telepítettek ezekből – kérdezi Vass. – Azt mindenki tudja, hogy a szürkeakácos környékén nem marad meg semmi, mert elszívja az utolsó csepp vizet is.

A Nemzeti Agrárkamara tavaly augusztusban a honlapján megjelent közleményben eredményesnek értékelte egyeztetésüket a kormánnyal. Azt sikerült elérniük, hogy a 2016 júniusa előtt, engedély nélkül fúrt kutakat bírságmentesen lehet engedélyeztetni 2018 végéig.

Sem a területileg illetékes agrárkamara, sem a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet vezetői, nem kívántak nyilatkozni kútügyben.