szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem hozott meglepetést az Európai Unió luxembourgi bíróságának döntése: Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából. Megindultak már felénk a migránsok? Nem.

A döntés elsősorban szimbolikus: a 2015 szeptemberben elfogadott menekültelosztási kvótának meg kell felelnie Magyarországnak (és az Orbán-kormánnyal együtt perelő Szlovákiának). A határozatot annak idején unikális módon keleti tagállamok leszavazásával hozták. Nem csak Pintér Sándor magyar belügyminiszter voksolt 120 ezer Görögországban és Olaszországban rekedt menekült uniós szétosztása ellen, de Szlovákia, Csehország és Románia is. Ám az azt megszavazó tagállamok is alig teljesítettek vállalásukból bármit is az elmúlt két év folyamán.

A 15 fős bíróság úgy ítélte meg, hogy a kvótadöntés egy rendkívüli helyzetben hozott lépés volt, amely hatékonyan csökkenthette a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást. A luxemburgi ítelet minden pontja a brüsszeli álláspontnak ad igazat a budapesti és pozsonyi érvelés ellenében. Amennyiben továbbra is megtagadjuk a menekültek befogadását (és nem a többiek példáját követve toljuk-húzzuk-halogatjuk), akkor kötelezettség-szegési eljárás indulhat Magyarország ellen, amelynek végeredményében súlyos pénzeket fizethet a költségvetés.

A magyar kormány részéről Szijjártó Péter és Trócsányi László miniszterek reagálnak a döntésre 11:30-tól, amelyet a hvg.hu felületén és a Facebookon is élőben közvetítünk.

A kvótaper nem vonatkozik egy általános mechanizmusra. Egyszer volt többsége az Európai Tanácsban a menekültek szétosztásának, épp az M1-es autópályán indult drámai tömeg és az oroszok szíriai háborús beavatkozása után. Azóta az Európai Bizottság bármennyire szeretné, a tagállami vezetők nem állapodtak meg további menekültelosztásokban.

©

Magyarország tehát köteles 1294 menekültet befogadni. Ugyanakkor minden esetben egyénileg dönthet arról, kit enged be az ország területébe a Görögországban és Olaszországban rekedt kiemelt védelemre jogosult emberekből. Leginkább a szíriai polgárháború elől menekülő személyekről, valamint eritreaiakról lehet szó. Gazdasági bevándorlók nem lehetnek a kontingensben. Az Európai Unió minden befogadott menekült után 6000 euró támogatást, mintegy kétmillió forintot fizet.

Hogy a végrehajtást nem igazán ellenőrzik, az a tény is mutatja, hogy a 120 ezer ember 6-7 százalékát fogadta eddig be uniós tagállam.

Mit vitatott a magyar kormány?

Egy jogalkotási mozzanatot támadt meg a bíróságon a magyar kormány, egyben a döntés hatékonyságát is – erről Lázár János legutóbb a kormányinfón beszélt. Ekkor már tudni lehetett, hogy a budapesti jogi érvelés gyenge lábakon áll Luxemburgban. Már korábban nyilvánosságra hozták ugyanis a bíróságnak mérvadó véleményt jelentő főtanácsnoki véleményt, amelyet a tekintélyes Yves Bot vetett papírra. E szerint az Európai Tanács 2015-ös határozata jól láthatóan ideiglenes, a megfelelő keretek közt született meg, és eléri célját, mert enyhít a két ország migrációs nyomásán valamelyest. Magyarország mindezeket támadta és vitatta.

A Magyar Helsinki Bizottság kiadott egy kisokost a per kapcsán, amely minden kérdést megválaszolni igyekszik. Ebben olvashatjuk azt a tényt is, hogy a jelenleg használaton kívüli bicskei és debreceni menekültállomások fogadóképessége 1300 fő. Vagyis a Magyarországra jutó személyek elhelyezéséhez semmilyen befektetésre nem lenne szükség.

A pert nem csak Magyarországon és Szlovákiában övezte kitüntetett figyelem. Egyaránt rendkívüli hírként, címlapja első helyén számol be róla a BBC és a vezető német hírportál, a Spiegel Online. A New York Times már első értelmezést is nyújt a történtekhez, a lap szerint az Európai Bizottság fontos győzelmét hozta a per.

hvg.hu Itthon

Gyorstalpaló a kvótaítélethez

Ha az elmúlt ét évben nem nagyon olvasott újságokat, nem követte a híreket, de most megütötte a szemét, hogy szerdán ítéletet hirdettek a kvótaperben, akkor örülhet: összefoglaltuk, mi volt, és a fogalmi zűrzavarban is megpróbálunk rendet tenni.