Az alkotmánybírónak jelölt Kozma Ákos munkáját több kritika is érte az elmúlt években, mind itthonról, mind külföldről. A regnálása alatt sorolta át B kategóriába a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége a magyar ombudsmani intézményt.
A kormánypártok Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát jelölték az Alkotmánybíróság új tagjának, a jelöltről szerdán dönt az Országgyűlés – közölte a Fidesz-frakció a Facebookon.
Ezzel kiderült, hogy a 15 fős Alkotmánybíróságon az utolsó szabad helyre Kozma kerül. A már 12 fősre olvadt testületbe májusban Polt Péter legfőbb ügyészt és Hende Csaba, volt honvédelmi minisztert jelölte a Fidesz, őket május 20-án meg is választotta az Országgyűlés. Az eredményhirdetés után a két új alkotmánybíró letette a hivatali esküt, és aláírta az esküokmányokat, majd fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét is.
Eddig csak találgatni lehetett, hogy ki lesz a 15. alkotmánybíró, akiről szerdán már szavaznak is, de addig még meg is kell hallgatni őt a parlament igazságügyi bizottságában.
Kozma Ákos munkáját ombudsmanként több kritika is érte. 2019-ben lépett hivatalba, 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége már alsóbb, B kategóriába sorolta át a magyar állami intézményt. Ezáltal a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga, és nem viselhet tisztséget a szervezetben, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem vehet részt aktívan.
A lefokozás legfőbb indoka a függetlenség elvesztése volt. Az akkreditációt felülbíráló nemzetközi testület vizsgálata szerint ez például abban nyilvánult meg, hogy a magyar ombudsman nem foglalkozott megfelelően az emberi jogi problémákkal, a sérülékeny kisebbségek védelmével. Számos, politikailag érzékeny kérdésben például – mintha valami lojalitási kényszer tartaná vissza – akkor sem fordult az Alkotmánybírósághoz, ha a jogsértés nyilvánvaló volt.
Tavaly decemberben két civil szervezet, a Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság arra jutott a munkájával kapcsolatban, hogy az alapvető jogok biztosa kiüresítette a pozíciót, így az érintettek már inkább nem is fordulnak hivatalához.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A városi ügyvédi kamara szerint az embereket „önkényes, igazságtalan és törvénytelen fogva tartással fosztották meg szabadságuktól”.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A feltételezett elkövetőt holtan találták meg.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.
Csak egy vesztese volt a Pride-nak.
