Pert indít a magyar állam az EU bírósága ellen a napi egymillió eurós menekültügyi büntetés miatt

Pert indít a magyar állam az Európai Unió Bírósága ellen, hogy így támadja meg a testület azon döntését, amely naponta egymillió eurós büntetést szabott ki az országra – közölte az MTI tudósítása szerint Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

Magyarország ellen számos esetben indított eljárást az EU a menekültek miatt, ezek között van az az ügy is, amely miatt napi egymillió eurós bírságot szabtak ki az országra. Az Unió Bakondi György szerint egyebek mellett azt akarta elérni, hogy a migránsok Magyarországon nyújthassák be a menekültkérelmüket, és ne egy másik országban, például Szerbiában.

Az ügy lényege, hogy 2020 decemberében a bíróság megállapította: Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, például a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

E kötelezettségszegés

• a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására,
• az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére,
• az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint
• a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.

Az Európai Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország már ezen ítélet kihirdetése előtt bezárt) – újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő pénzügyi szankciók kiszabása iránt.

„Ez egy világos felhívás arra, hogy be kell engedni az illegális bevándorlókat” – mondta Bakondi György, hozzátéve, hogy ebben az ügyben egy lehetősége van a kormánynak:

egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indítanak pert az Unió bírósága ellen.

Mint megjegyezte, a „komoly reputációval rendelkező” ügyvédi csapatnak két olyan munkatársa is van, aki korábban a bíróság tagja volt.

Bakondi György azt mondta, hogy 2015-ben Magyarországot súlyosan érintette a migrációs helyzet, két hónap alatt 400 ezer illegális bevándorló jött át a határon. A kormány ekkor azzal a kérdéssel szembesült, hogy mit kezdjen ezekkel az emberekkel, akik nagyobb része nem akart Magyarországon maradni. A kormány végül megkérdezte a magyar embereket, és a válaszadók 83 százaléka azt akarta, hogy állítsák meg a migránsokat – fejtegette.

A kormány szerinte nemzetközi példák alapján műszaki akadályrendszer, jogi határzár és a rendőri, katonai erők felhasználása mellett döntött. Ez a megoldás a tanácsadó szerint azt eredményezte, hogy az országban nincs terrorizmus, nincsenek nogo zónák, nem romlik a közbiztonság, és nincsenek feszültségek a szociális ellátórendszerben.

További következmény szerinte, hogy a bevándorlást pozitív fejleménynek tekintő és támogató nyugat-európai vezetés, elsősorban az Európai Unió bürokratái folyamatosan bírálják a magyar gyakorlatot, igaz, hogy az utóbbi időben egyre több tagállam próbál nemzeti megoldásokat találni erre a problémára.