Gombák ellen gombával a kertben? Tények és tévhitek a permetszer helyett használható talajoltóanyagokról
Sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
A Nemzeti Felderítési Hivatal (NRO) továbbra sem adja fel a próbálkozásokat, hogy kommunikáljon a több száz millió dollárt értő titkos műholddal, de erre "nem sok esély látszik" - mondta egy neve elhallgatását kérő védelmi minisztériumi tisztviselő.
Mint elmondta, a műholdat még nem könyvelték el veszteségnek, ugyanis még lehet tenni néhány lépést, és a múltban már volt arra példa, hogy hasonló helyzetekbe került szatelliteket működésre lehetett bírni. Az illetékes közlése szerint egy egészen új technológia teszteléséről van szó. Más források "teljes kudarcot" emlegetnek.
A Nemzeti Felderítési Hivatal, amely felderítő műholdakat tervez, épít és működtet a védelmi tárca és a különböző kémszervezetek megrendelésére, nem kommentálta az esetet.
Jonathan McDowell, a harvardi Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza szerint a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról december 14-én felbocsátott, gyanúsan alacsony pályán, 350 kilométeres magasságban keringő műholdról lehet szó, amely "nem hasonlít a létező rendszerekhez".
Az NRO korábban csak annyit közölt az L-21 kódnevű műholdról, hogy megerősítette a sikeres felbocsátást, amelyet a Boeing és a Lockheed Martin új rakétatechnikájával hajtottak végre. A mostani kudarcról az ügy szigorúan titkos jellege miatt a Boeing és a Lockheed sem nyilatkozott.
McDowell szerint a pozícióját változtatni képtelen műhold kudarc az NRO számára, amely az utóbbi években erőteljes fejlesztésekbe kezdett a kémműholdak terén.
Szerencsétlenül járt műholdakról korábban is lehetett tudni, 1998 augusztusában például egy egymilliárd dolláros NRO-szatellit hullott darabokra, amikor a Lockheed Martin 4A rakétája az Atlanti-óceán felett mintegy 3 ezer méterrel felrobbant. Szakértők szerint a már pályára állított műholdak elvesztésére a legritkább esetben kerül sor.
Mint elmondta, a műholdat még nem könyvelték el veszteségnek, ugyanis még lehet tenni néhány lépést, és a múltban már volt arra példa, hogy hasonló helyzetekbe került szatelliteket működésre lehetett bírni. Az illetékes közlése szerint egy egészen új technológia teszteléséről van szó. Más források "teljes kudarcot" emlegetnek.
A Nemzeti Felderítési Hivatal, amely felderítő műholdakat tervez, épít és működtet a védelmi tárca és a különböző kémszervezetek megrendelésére, nem kommentálta az esetet.
Jonathan McDowell, a harvardi Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza szerint a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról december 14-én felbocsátott, gyanúsan alacsony pályán, 350 kilométeres magasságban keringő műholdról lehet szó, amely "nem hasonlít a létező rendszerekhez".
Az NRO korábban csak annyit közölt az L-21 kódnevű műholdról, hogy megerősítette a sikeres felbocsátást, amelyet a Boeing és a Lockheed Martin új rakétatechnikájával hajtottak végre. A mostani kudarcról az ügy szigorúan titkos jellege miatt a Boeing és a Lockheed sem nyilatkozott.
McDowell szerint a pozícióját változtatni képtelen műhold kudarc az NRO számára, amely az utóbbi években erőteljes fejlesztésekbe kezdett a kémműholdak terén.
Szerencsétlenül járt műholdakról korábban is lehetett tudni, 1998 augusztusában például egy egymilliárd dolláros NRO-szatellit hullott darabokra, amikor a Lockheed Martin 4A rakétája az Atlanti-óceán felett mintegy 3 ezer méterrel felrobbant. Szakértők szerint a már pályára állított műholdak elvesztésére a legritkább esetben kerül sor.
