És akkor olyan jól sikerült a Pride, hogy a kormány kénytelen volt bedobni a gyerektelenek olcsó lakáshitelét

Úgy kezdtük a hetet, hogy még mindenki a Pride-dal volt elfoglalva, de közben a budapesti városházán történt még egy, közel sem annyira látványos, viszont nagyon fontos esemény: órákkal a hétfő éjféli határidő előtt nagy nehezen csak sikerült összekalapálni egy olyan fővárosi költségvetést a második félévre, amelyet a Fideszen kívül minden frakció meg tudott szavazni, úgyhogy működőképes maradt a város júliustól is. És bár huszonhárom képviselő gombnyomása nem annyira jó téma a fotósoknak, mint a több százezres vonulás az Erzsébet-hídon, azért volt annak is egy politikai üzenete, hogy sok, egymástól nagyon távoli párt volt képes érdemi megegyezésre.

Egyeztetés a rendkívüli fővárosi közgyűlésen

Veres Viktor

Ezzel szinte épp egy időben a kormány is kiadott egy rendeletet, méghozzá arról, hogy sok állami tulajdonú cégnél spórolni kell a bérköltségeken. Ahogy számoltuk, ebből milliárdos nagyságrendű pénz jöhet be az államkasszába, szóval nem ez fogja egymagában megoldani a megbillent költségvetés minden baját, főleg úgy nem, hogy a legnagyobbak, mint a Magyar Posta vagy a MÁV mentességet kaptak. Inkább egy üzenetről van szó: akkora spórolásra van szükség, hogy azt a kormány a legtöbb állami cégtől is elvárja. De ahogy apad az államkassza, úgy oszt szét a kormány egyre kevesebb támogatást egyedi döntésekkel. A rendszert sokan kritizálták, legutóbb már az Állami Számvevőszék is. És most már az akkugyáraknak sem jut sok pénz.

Ami pedig a költségvetés tervezésének stabilitását illeti, június 30-án délelőtt jelent meg a cikkünk arról, hogy az első félévben huszonkét alkalommal írták át a büdzsét. De a kormány ránkcáfolt, még aznap este, pár órával a félév vége előtt megjelent a költségvetés huszonharmadik átírása is. Majd már az év második felére átcsúszva, július 3-án a huszonnegyedik.

Néhány napot kellett várni a Pride után, amíg a kormány kigondolta, mit tehet, hogy visszaszerezze a közbeszéd irányítását, ráadásul egy, sokak számára nagyon fontos témában: kedvezményes, 3 százalékos hitelt kínálnak az első ingatlan megvásárlására. És ami nagyon fontos, hatalmas változás az eddigiekhez képest, most egy olyan kedvezményt dobtak be, amihez nem elvárás az, hogy házasságban élők gyereket vállaljanak. Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni, és fontos kitétel az is, hogy 1,5 millió forint alatti négyzetméterárú helyekre használhatják ezt a hitelt.

Veres Viktor

Van is miért küzdeni a fiatalok szavazatáért (bár a lehetőséggel korhatár nélkül lehet élni): ők jóval az átlag alatt keresnek, a munkanélküliségük átlag fölötti (mielőtt bárki félreértené, aki még tanul, az nem számít munkanélkülinek), és a fizetés jelentős részét elviszi a továbbtanulás, mielőtt a lakásvásárlás szóba jöhetne. Közben pedig lakhatási válság van, hiába akad 600 ezer lakatlan lakás, azok olyanok, vagy olyan helyen találhatóak, ahol nincs rájuk kereslet. Befektetési céllal sokan vesznek ingatlant, de kevés a bérlakás.

Az MNB úgy számolt, hogy a kormány árkorlátozásai idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal csökkenthetik az inflációt. A háztartási cikkeket áruló üzleteket pedig hidegen hagyta a drogériákra kiszabott korlátozás – állapították meg.

Mi eközben szokásunk szerint az élelmiszerboltokban néztünk körül. Arra jutottunk, hiába próbálkozik Nagy Márton, a hús, a zöldségek és gyümölcsök, de még a napraforgóból készülő étolaj is rendületlenül drágult az elmúlt időszakban. És igazából semmi nem mutat abban az irányba, hogy ez ne így folytatódjon: az aszály egyre súlyosabb, a forint sem akar erősödni.

A hét képe: meghibásodás történt a Mol százhalombattai finomítójában, beindult a fáklyázás, dőlt a füst

hvg.hu

Miközben Mészáros Lőrinc elkezdte levédetni a „Gondolom, nem gyalog” mondatát, Tiborcz István pedig sérelmezte, hogy milyen módszerrel próbálták felbecsülni a hivataloson túli vagyonát, az MNB épp a Matolcsy-örökséggel küzd. A Pallas Athéné alapítványának új vagyonkezelőinek az egyik legvitatottabb befektetésben, a svájci luxusingatlanos Ultima Capitalban kell megpróbálnia visszaszerezni valamit a befektetett pénzből, hogy tíz- vagy százmilliárdos nagyságrendben veszítenek-e rajta, azt még megtippelni sem lehet.

Az is kiderült, hogy Matolcsyék ingatlanüzleteire a jegybank ezer milliárd forintos kötvényprogramjából is jutott pénz. Ezt a programot elvileg azért indította el az MNB, hogy a vállalati kötvények piacát fel tudják pörgetni.

Nem a MÁV napjai ezek, és nem véletlen, hogy ilyenkor van sok baj: a vonatok, a sínek és a többi berendezés nagyja is akkor készült, amikor még nem hetekig tartó hőségriadót kellett kibírni nyaranta, pénz pedig most sincs. Megkérdeztük a vasúttársaságot, hogyan készültek a hőségre, és részletes választ is kaptunk. A karbantartók folyamatos készenlétben állnak, a nyugati zavarelhárítóikat áthelyezték Nagykanizsáról a Balaton-partra, egy helyett 53 helyre osztották el a pótlóbuszokat, és több alacsony padlós, klimatizált motorvonatot csoportosítottak át az elővárosi forgalomból távolsági járatnak. Utóbbival annyi a kockázat, hogy ezeken egy wc van, úgyhogy lehet szurkolni, az el ne romoljon. Érdekes, de egy ilyen nehéz helyzetben is sikerült találni egy statisztikát, amiből jól jött ki nemzetközi összehasonlításban a magyar vasút: a kerékpáros-barátságban.

Fazekas István

De ha a kötött pályáról az égbe nézünk, akkor sem csak jó hírek látszanak. 2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.

A nemzetközi gazdaságban a nagy céges történet igazából csendben zajlott: különösebb felhajtás nélkül megérkezett a New York-i Értéktőzsdére a brazil JBS, a világ legnagyobb húsfeldolgozója, amelynek a termékeit 180 országban, gyakorlatilag az egész világon árulják. Örülhetnek, amíg szabad kereskedelem van – mostanában nem erről szólnak a hírek.

Donald Trump most épp azzal büszkélkedett, hogy kiegyezett Vietnammal, 20 százalék vámot fizetnek az amerikaiak az onnan behozott termékekre. Az EU eközben bedobott egy ötletet, amellyel a vámháború három hónapos tűzszünetének július 9-i befejezésére készül: Ursula von der Leyen szerint az EU és a Japánt és az Egyesült Királyságot is soraiban tudó, 12 tagú Transz-csendes-óceáni Partnerség készen áll arra, hogy létrehozzon egy új szervezetet a világkereskedelem szabályozására a működésképtelen WTO helyett. Hogy ez csak blöff Trumppal szemben, vagy tényleg lehet belőle valami, az majd még kiderül.

Az Egyesült Államokban eközben nagyon szűken, de átment a törvényhozáson az Egy Nagy Gyönyörű Törvény (igen, konkrétan ez a hivatalos neve), ami Trump első olyan csomagja, amellyel a maga képére alakítja a hazai gazdaságpolitikát, hiszen az eddigi költségvetést és más gazdasági szabályokat még a Biden-kormány alatt fogadták el. Az USA jobboldalának klasszikus módszere szerint sok adócsökkentést kapnak a gazdagok, a legszegényebbek közül milliókat zárnak ki az egészségügyi ellátásból, és abban bíznak, hogy a középosztály ez utóbbit nem bánja, ha némi könnyítést kap.