Orosz fegyverkereskedőknek is köze lehet Trócsányi László leszavazásához

Nem a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodával kapcsolatos összeférhetetlenség az egyetlen probléma Trócsányi Lászlóval az Európai Parlamentben. A magyar biztosjelöltet csütörtökön leszavazó jogi szakbizottság (JURI) szerint a volt igazságügyi miniszter Oroszországhoz fűződő kapcsolatai is közrejátszottak abban, hogy a testület tagjai nem támogatták a meghallgatását – hozta nyilvánosságra a Politico.

Trócsányit az eredeti tervek szerint jövő kedd délután hallgatta volna meg az EP külügyi szakbizottsága, miután Ursula von der Leyen a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót ajánlotta fel neki. Ehhez azonban nem ártott volna, ha zöld utat kap a jogi szakbizottságtól, amely a következő Európai Bizottság tagjainak pénzügyi érdekeltségeit vizsgálja.

A csütörtök délelőtti titkos szavazáson végül a képviselők azt állapították meg, hogy a két legvitatottabb biztosjelölt, a román és a magyar esetében fennáll az összeférhetetlenség. A közlekedési portfólióra javasolt Rovana Plumb azért nem kapta meg a támogatást, mert nem számolt el olyan kölcsönökkel, amelyekből ingatlant vásárolt, illetve saját pártját támogatta.

MTI / Koszticsák Szilárd

Trócsányi László esetében eddig arról szóltak a hírek, hogy a szakbizottságnak a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodájával voltak gondjai, amelyben a volt igazságügyi miniszternek 2018-ig tulajdonrésze is volt, Trócsányi is ezt a problémát kommunikálta. A Politico brüsszeli kiadása azonban megszerezte a bizottság elnökének levelét, melyből kiderült: az "oroszországi kapcsolatai" is előkerültek a zárt ajtók mögött.

Lucy Nethsingha, a szakbizottság elnöke egész pontosan a következő kifogásokat sorolta fel David Sassoli EP-elnöknek:

• a biztosjelölt több szempontból és tisztán kapcsolatba hozható a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodával,
• a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda 2018-as megbízási szerződése Paks II.-vel az Európai Bizottság előtti képviseletre,
• a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki az igazságügyi minisztériumban, amikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben,
• illetve problémát okozhat Oroszországhoz való kapcsolata, különös tekintettel arra, hogy igazságügyi minisztersége alatt orosz gyanúsítottakat adtak ki Moszkvának, akiket később ott szabadlábra is helyeztek annak ellenére, hogy az Egyesült Államok is kérte kiadatásukat.

Az említett orosz fegyverkereskedők, Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fiának ügyét először a Direkt36 írta meg: eszerint a férfiakat 2016. november 9-én fogták el egy tököli fegyverraktárnál, amikor egy mexikói drogkartellnek akartak eladni a magyar honvédségtől származó fegyvereket. A Terrorelhárítási Központ csapott le rájuk egy összehangolt nemzetközi műveletben, amelyet az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal irányított, vagyis lényegében az amerikaiak csalták tőrbe őket.

Az amerikaiak azonban hiába kérték a fegyverkereskedők kiadatását, Magyarország mégis az oroszoknak adta ki őket. Ezt azzal indokolták, hogy Oroszországban is eljárás indult ellenük, és annak az országnak adták ki őket, amelyiknek az állampolgárai. Csakhogy hazájukban mintha nem is akartak volna elszámolni velük, hiszen mindkettőjüket kiengedték az előzetes letartóztatásból. A nemzetközi vihart kavaró ügy idején Trócsányi László volt a magyar igazságügyi miniszter.

Az amerikai külügyminisztérium a hvg.hu-nak adott válaszában egy éve azt közölte, csalódottak, amiért a magyar kormány Oroszországnak adta ki az általuk körözött bűnözőket.

Hozzáteszik, az Egyesült Államoknak egy nagyon jól alátámasztott ügye volt ellenük, amelyet a magyar hatóságok tagjaival együttműködve építettek fel. Magyarország döntése kérdéseket vet fel az elkötelezettségéről az Egyesült Államokkal való bűnüldözéséi együttműködése iránt, és emiatt mind az Egyesült Államok, mind Magyarország, mind a világ polgárai kevésbé vannak biztonságban – írták.

Hogy mennyire bevett szokás Oroszország részéről a nemzetközi körözés alatt álló orosz bűnözők bevédésére, hogy valamilyen ürüggyel a kiadatásukat kérik, azután otthon elengedik őket, arról az alábbi cikkben olvashatnak:

Mintha Orbánék nem tudnák, hogy aranyélet várhat az oroszoknak kiadott bűnözőkre

A biztosjelöltet kerestük az üggyel kapcsolatban, sajtósa a hvg.hu-nak annyit mondott: megvárják, amíg írásba foglalják a döntést a jogi bizottságban, addig nem kívánnak nyilatkozni.

Túry Gergely

Ami a többi kifogást illeti, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda már 2016-ban közleményt adott ki, amelyben részletesen cáfolták, hogy "Trócsányi László irodája" lennének. Két évvel később szintén nyilatkoztak. Mint mondták, az irodában 2018 júniusáig ugyan tulajdonos volt Trócsányi László, a politikus azonban 11 és fél éve szünetelteti ügyvédi tevékenységét, és vagyonnyilatkozata szerint nyereségből nem részesült.

Orbán Viktor miniszterelnök is a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli rádióinterjújában szintén azt mondta, meg akarja várni az írásba foglalt döntést. A kormányfő annyit elárult még, hogy konzultált már telefonon Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, és ha a jelöltje elbukna, van második, harmadik és negyedik jelöltje is.

Még nincs vége

Orbán egyébként azzal igyekezett tompítani a volt miniszterét írt kifogásokat, hogy azt mondta: Trócsányi „bűne” az, hogy igazságügyi miniszter volt, de ezt nem merik mondani az EU-ban, ezért hátulról támadtak. Az orosz fegyverkereskedők ügyéről nem ejtett szót.

A csütörtöki döntés után Trócsányi László is nyilatkozatot adott ki, ebben politikai döntésnek nevezte a történteket és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Hogy ez alatt mit értett, azt nem részletezte, Szájer József fideszes EP-képviselő saját sajtótájékoztatóján viszont „jó hírnév megsértéséről beszélt”.

Az ügynek mindenesetre még nincs vége, az Európai Parlament elnöke csütörtök este ugyanis arra kérte a jogi bizottságot, hogy tárgyalja újra a két biztosjelölt összeférhetetlenségéről hozott ajánlását. A vita azért is különösen éles, hiszen a JURI most először kapott ilyen jogokat, és szakértők szerint még egyetlen szereplő számára sem világos, hogy pontosan mit kell tenni ebben az esetben.

Ursula von der Leyen szóvivője is arról beszélt, hogy még várják az Európai Parlament levelét, melyben megindokolják döntésüket. Ebben egyébként annak is szerepelnie kell, hogy milyen további lépéseket javasolnak a bizottsági elnöknek, bár a szakbizottság több tagja szerint ez nem lehet más, mint új jelöltek keresése, véleményük szerint ugyanis nincs rá mód, hogy a feltárt összeférhetetlenségeket feloldják.

A hivatalos ügymenet szerint egyébként a szakbizottság javaslatai között szerepelhet az is, hogy keressenek az említett biztosoknak más portfóliót, vagy oldják meg valahogy az összeférhetetlenséget.

David Sassoli szóvivője egy Twitter-bejegyzésben azóta megerősítette, hogy a JURI hétfő délelőtt ismét összeül. A szakbizottságnak a két politikusról született és az EP elnökéhez eljuttatott írásos véleménye nem felelhetett meg a követelményeknek, mert nem tisztázza a képviselők aggályait, és nem fogalmazza meg világosan a javaslataikat.

Jelen esetben tehát az sem kizárható, hogy a két biztosjelölt összeférhetelenségéről szóló szavazást megismétlik.