Késlekedő oltások: Tényleg Brüsszel a hibás, amiért túl lassú a tempó?
8 perc
2021.01.05. 04:30
A világ több országában már egymilliónál több embert oltottak be koronavírus ellen, az Európai Unió tagállamai közül azonban Németország mindössze 200 ezer beoltottal áll a dobogó legfelső fokán. Ahogy várható volt, többen a brüsszeli közös beszerzést okolják a késlekedésért, ám ez ennél sokkal összetettebb. De hogy állnak az oltással a magyarok, és ilyen tempóban mikor kezdődhet a lakosság tömeges oltása? Utánanéztünk.
12 ezer
– hétfőig összesen ennyi egészségügyi dolgozó kapta meg az első koronavírus elleni oltását Magyarországon. Bár a tízmilliós lakosságszámhoz viszonyítva ez kevésnek tűnhet, az Európai Unión belül a középmezőnyben állunk. Hollandiában az oltási terv hibái miatt csak január 8-án kezdődik az akció, Franciaországban pedig abból van botrány, hogy év végéig a 67 milliós ország lakosságából mindössze 352 fő kapta meg az oltóanyagot.
Az Euronews vasárnapi összesítése szerint Ausztriában 6000, Romániában 13200, Bulgáriában 4739 ember kapta meg eddig a vakcinát, bár cikkünk megjelenésekor ezek a számok minden bizonnyal már magasabbak. Lakosságarányosan a dánok járnak az élen, az 5,8 milliós országban január másodikával 45 800 embert oltottak be. Az oltóanyagok abszolút számával pedig Németország áll a legjobban 188 500 beoltottal.
Ha viszont azt nézzük, hogy az Egyesült Királyságban 1 millió, az Egyesült Államokban 4,2 millió, a 9 milliós lakosú Izraelben pedig már több mint 1 millió ember kapta meg a vakcinát, könnyen úgy tűnhet, hogy Magyarország és az egész Európai Unió csúnyán lemaradt.
Az igazság azonban – mint mindig – most is a részletekben rejlik.
Az Európai Unióban eddig egyetlen oltóanyag, a Pfizer-BioNTech vállalaté kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. A Comirnaty névre keresztelt vakcina 94,5 százalékos hatásosságú, viszont alkalmazását némileg nehezíti, hogy két dózis kell belőle, valamint mínusz 70 fokon kell szállítani és tárolni. Ez minden országban komoly logisztikai feladatot jelent, ezért ez is lehet az egyik oka, hogy az egészségügyi dolgozók oltása lassabban megy, mint ahogy például az egy influenza elleni oltásnál történne.
80 ezer lett, maradhat?
Az operatív törzs közlése szerint Magyarországra december utolsó hetében 80 ezer dózis érkezett az oltóanyagból, ami 40 ezer ember számára elegendő. Ennek a 12 ezer beoltott eddig csak alig több mint a negyede. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a késlekedésnek a logisztika, vagy az érintettek vonakodása az oka (Müller múlt héten azt közölte, az egészségügyi dolgozók 30 százaléka jelentkezett be addig), Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi rádióinterjújában mindenesetre leszögezte, hogy „Magyarország technikailag készen áll a koronavírus elleni oltások tömeges és gyors beadására”.
Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn azt is bejelentette, hogy ma újabb 39 ezer embernek elegendő oltóanyagot szállítanak az országba. Így összesen már majdnem 160 ezer dózis lesz az országhatáron belül, ami 80 ezer embernek lehet elég, de hogy ennek beadása pontosan milyen ütemben történik, arról a kormányzat egyelőre hallgat.
Az oltási tervben szereplő következő csoport – a szociális intézmények dolgozóinak és lakóinak – oltása Müller szerint akkor kezdődhet el, ha az egészségügyi dolgozóknál csökkent az igény, és a jelentkezőket beoltották. Ennél a fázisnál még nem tart a rendszer, erre utal, hogy információink szerint a Fővárosi Önkormányzat felé még nem érkezett megkeresés kormányzati részről, hogy felmérjék az igényeket a szociális intézmények lakóival kapcsolatban.
Falus András immunológus professzor a hvg.hu-nak ugyanakkor azt mondta,
az átoltás jelenlegi tempója ekkora mennyiségű vakcinával reálisnak tűnik,
az viszont fontos, hogy a beérkező újabb szállítmányokkal majd ütemesen növekedjen a beoltottak száma is. Szerinte logikus a szociális intézmények dolgozóinak és lakóinak második csoportba helyezése is, de jó lenne, ha vakcinakapacitás növekedésével átfedésben is történhetne a beoltás, vagyis egyszerre több csoportban is oltanának. A tanárokat viszont hiányolta a direkt felsorolásból – nem csak ő, hanem a Pedagógusok Szakszervezete is –, szerinte indokolt lenne prioritást élvezniük a pedagógusoknak, mert érintettségük és veszélyeztetettségük már most is látszik a statisztikákból.
Tájékoztatás hiányában azt is nehéz megbecsülni, hogy az egészségügyi és a szociális dolgozók után mikor kezdődhet meg a lakosság tömeges oltása. Ez természetesen kevésbé függ a már megérkezett vakcinaszállítmányok ütemezésétől, sokkal inkább attól, hogy még mennyire számíthatunk az elkövetkező hetekben.
Kérem a következőt!
A kormány mindenesetre biztosra ment: 17,5 millió oltóanyagot kötött le különböző gyártóknál, ebből 4,4 millió a Pfizer-BioNTech már engedélyezett vakcinája. Vereckei Péter, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak múlt héten nem tudta pontosan megmondani, Magyarországra mikor érkezhet meg a 2,2 millió ember beoltására elegendő adag, de úgy fogalmazott, bízik benne, hogy „valamikor az év második negyedévében, március–áprilisban a tömeges oltásra válthatnak”.* Ez már mindenképpen elég lenne arra, hogy a 65 év feletti korosztályt és a veszélyeztetett lakosokat immunizálják.
A HVG-nek korábban nyilatkozó diplomáciai forrás szerint a Pfizer oltóanyagából
Magyarország januárban 308 ezer dózishoz juthat hozzá. A februári szállítmány eléri a 400 ezer adagot, márciusban pedig újabb 470 ezerrel számolhatunk.
Magyarországra az AstraZeneca oxfordi vakcinájából 6 és fél millió, a Janssen (vagyis Johnson & Johnson) vakcinájából pedig 4 millió 360 ezer adag érkezhet majd. Ezekre még mindenképpen várni kell: az AstraZeneca oltóanyagát várhatóan januárban engedélyezi majd az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a Janssen azonban egyelőre még be sem fejezte a klinikai kísérletek harmadik fázisát.
Az EU-s engedélyeztetéshez legközelebb az amerikai Moderna oltóanyaga áll, erről szerdán fog dönteni az EMA. Ha zöld utat kap (amit mindenki valószínűsít, hiszen máshol már oltanak is vele), akkor hamarosan ebből is érkezhet Magyarországra, de a pontos mennyiségről egyelőre semmilyen információt nem adott az operatív törzs. Az már most valószínűsíthető, hogy kevesebb jön belőle, mint a Pfizer vakcinájából, hiszen míg az utóbbiból összese 200+100 millió dózisra szerződött Brüsszel, addig a Moderna gyártójától 80 millió adagot rendelt a tagországoknak. Ennek megfelelően egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy maradék néhány millió vakcinát mely cég termékeiből kötötte le a kormány.
Megkérdeztük a Moderna képviseletét, mennyi és mikor érkezhet az oltóanyagukból, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Többet, gyorsabban!
Eközben nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió több tagállamában is arra panaszkodnak, hogy a közös beszerzést intéző Európai Bizottság nem lépett időben. Markus Sröder, a német CSU elnöke vasárnap azt nyilatkozta, hogy Brüsszel valószínűleg elveszett a bürokráciában és túl keveset rendelt a megfelelő vakcinából, valamint túl sokáig alkudozott az árról. Hasonlóképpen nyilatkozott a finn egészségügyi minisztérium tisztviselője is, aki szerint hiába vártak 300 ezer adagot decemberben, csak 30 ezer érkezett. „Nem elégedett a tempóval” Orbán Viktor miniszterelnök sem, aki szerint Németországhoz hasonlóan Magyarország is próbálkozik azzal, hogy az uniós kvótán felül is rendeljenek oltóanyagot, ez azonban eddig nem sikerült.
Míg azonban a tagállamok a világ többi részére mutogatnak, azt sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államokban már nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna oltóanyaga is megkapta az engedélyt, a britek pedig éppen hétfőn kezdtek oltani az AstraZeneca vakcinájával is. London emellett egyedi eljárásban engedélyeztette a Pfizer vakcináját. Ráadásul a britek úgy döntöttek, hogy a szélesebb körű oltás érdekében egyelőre csak az első dózist kapják meg az emberek, a második dózist pedig majd akkor, ha még több érkezett az oltóanyagból. Hasonlóval próbálkozik az Egyesült Államok is. (Az, hogy ennek van-e egészségügyi kockázata, még nem világos.)
Olyan hangok is akadtak, melyek szerint az Európai Uniónak – Izraelhez hasonlóan – többet kellett volna fizetni a vakcinákért, hiszen a gyógyszergyárak is a profitért dolgoznak. Izraeli sajtóinformációk szerint az Európai Unió 14,8, az Egyesült Államok 19,5, Izrael 30 dollárért vett egy adag vakcinát a Pfizer és BioNTech cégtől.
A hvg.hu-nak azonban egy névtelenséget kérő virológus szakértő azt mondta,
a gyártóknak nem érné meg, hogy „nyerészkedjenek” a vakcinaeladásokon, mert ennek a hírére a jelenlegi helyzetben könnyen belebukhatnának óriáscégek is.
A szakember szerint a piaci kockázat a gyártócégek számára a jelenlegi járványhelyzetben eleve alacsonyabb, mint normál esetben. Az AstraZeneca éppen emiatt vállalta, hogy amíg tart a járvány, gyártási áron adják az oltóanyagot.
Annak, hogy a különböző országok, tehát mondjuk Izrael, az Egyesült Államok és az Európai Unió eltérő áron vásárol, lehetnek jól megindokolt okai, például az eltérő infrastruktúra, a szállítás, vagy a rendelés időpontja.
Az Európai Uniós tömeges oltás „késlekedésének” sokkal inkább az az oka, hogy Brüsszel nem tett fel mindent egy lapra, hanem biztosra ment, és minden lehetséges helyről – eddig összesen hat gyártótól – rendelt vakcinát (igaz, olykor lassan), amelyek végül eltérő ütemben készülnek/készültek el. Ezt viszont a tárgyalások során nem lehetett előre látni – hangsúlyozta a bizottság hétfő déli sajtóértekezletén Stefan de Keersmaecker szóvivő, hozzátéve: ezzel a taktikával idővel több százmillió biztonságos oltóanyaga lesz a tagállamoknak, méghozzá különféle gyártóktól.
Nem mellékes, hogy az egységes beszerzéssel az Európai Bizottság jobb pozícióból tudott tárgyalni és – minden bizonnyal – olcsóbban szerezte be a vakcinát, mintha mind a 27 tagállam különutas megoldást választott volna. A németek, az olaszok, a hollandok és a franciák még nyáron terveztek is egy hasonló koalíciót, de végül ők is úgy döntöttek, hogy inkább egyenlő arányban osszák szét a kialkudott dózisokat.
Azt a szóvivő is elismerte, hogy az ellátásban nehézségeket okozhatnak a termelési kapacitás hiányossága, erre utalt egyébként korábban a BioNtech igazgatója is. A cég mindenesetre készül: négy gyártóhelyük mellé egy ötödik létrehozását tervezi.
Az Európai Bizottság szerint az oltóanyagok elosztásával is lehettek problémák.
„Nyilvánvaló, hogy ez egy komplex folyamat, amelynek még csak az elején járunk" – mondta Eric Mamer szóvivő, aki utalt rá, hogy a bizottság nem felelős azért, hogy tagállamok milyen módon hajtják végre az oltási programokat.
Brüsszel ugyanakkor lépett és megkezdte az újabb tárgyalásokat a Pfizer-BioNTech képviselőivel, hogy a már korábban megrendelt 300 millió dózis oltóanyag mellett még többet vegyen. Az EU egyébként már eddig is többet rendelt a Pfizer oltóanyagából, mint más, a különbség csak annyi, hogy a szerződésre csak novemberben került pecsét, miközben az Egyesült Államok már júliusban leadta a rendelését 200 millió adagra.
Aki pedig először rendel, az először kap: a cég az Egyesült Államoknak július végéig garantálta a megrendelt adag leszállítását, az Európai Unió számára készülő 200 milliós mennyiségnek viszont szeptember a határideje. Az efölött rendelt adagok pedig év végére érkezhetnek a tagállamokba.
(*Cikkünk előző változatában tévesen a "jövő év" kifejezés szerepelt. A tavaly készült nyilatkozat természetesen 2021-re utalt.)