PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
Amikor a romániai elnökválasztás tavalyi első fordulóján a semmiből előlépett Calin Georgescu, és a legtöbb szavazatot gyűjtötte, mindenki az orosz befolyás sikerességén és mértékén hüledezett. A román jogállam azonban ellenállt, az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította az eredményt, és új választás kiírásáról döntött. Ekkor nem a sötétben meghúzódó oroszok, hanem Elon Musk állt Calin Georgescu oldalára, a tulajdonában lévő X platformot a román belpolitikába való nyílt beavatkozás terepévé változtatta.
Innentől kezdve az amerikai befolyás mértéke lepte meg az európaiakat és a romániai szavazókat is.
Nem csak Elon Musk csavarodott rá Romániára, de Donald Trump Jr, Steve Bannon és Trucker Carlson is. Az új amerikai kormányzat úgy értékeli, itt kell harcba indulnia a “mélyállammal” szemben. Mire elérkeztünk a meglepően későre kiírt új elnökválasztásig, természetessé vált, hogy különböző amerikai politikusok, lobbisták úgy foglalkoznak Romániával, mintha az Egyesült Államok valamelyik tagállamára figyelnének.
Donald Trump Jr öt nappal a szavazás előtt érkezett Bukarestbe, miután zártajtós tárgyalásokat folytatott Budapesten és Szófiában. Mindenhol kerülte a sajtónyilvánosságot, és mindenhol elsősorban üzletemberként lépett fel, üzletemberekkel tárgyalt (Magyarországon a 4iG vezér Jászai Gellérttel, Bulgáriában a kriptovaluta plafrom Nexo vállalat képviselőivel). Bukarestben azonban két politikus is reflektorfénybe került. Az egyik a volt szociáldemokrata miniszterelnök, és a Klaus Iohannis ellen sikertelenül induló elnökjelölt Victor Ponta volt.
Az idei elnökválasztáson is ringbe szálló politikus felfüggesztette szociáldemokrata párttagságát, és bár esélytelenül áll rajtvonalhoz, nagyon markáns feladatot vállalt magára. Az a volt kormányfő, aki korábban Románia uniós elkötelezettségének szószólója volt, aki a román „új baloldal” ifjú reménységeként rodeózta végig az országot, aki a Fidesz 2015-ös menekültellenes kampánya alatt is folyamatosan arról tartott előadásokat, milyen fontos a menekültek, migránsok befogadása, most piros baseball sapkában vállal fellépéseket.
Ponta Donald Trump korszakalkotó politikai szerepéről győzködi a román választókat, és a trumpianus politika romániai képviselőjeként vár támogatást. Nincs esélye bekerülni az elnökválasztás második fordulójába, tíz százalékos voksarányt jósolnak neki a közvéleménykutatók, de indulása arra kiváló, hogy felerősítse a „mi vagyunk az új Amerika legjobb barátai” hangokat Romániában.
Ráadásul a választást eldöntő déli megyék egyik kedvelt jelöltje Ponta (azokban a körzetekben, ahol „hagyományosan” a legtöbb választási csalás is történik). Fontos tehát, hogyan alakul itt a közhangulat. A volt kormányfő mindent megtesz, hogy bevágódjon: a televíziós elnökválasztási vitát is lemondta, csak hogy az ifjabbik Trumppal találkozzon.
Az amerikai elnök fia másik találkozója is szimbolikus volt: a moldovai főváros, Kisinyov oroszbarát polgármesterével, Ion Cebannal egyeztetett még, többek között arról, milyen fontos az amerikai jelenlét az orosz befolyási övezetben is.
Számos üzleti és politikai érdek múlhat a román kapcsolatokon: a térségbe tervezett atomenergiai beruházásoktól, az ukrajnai újjáépítésen át, a Balkánra tervezett nagy volumenű technológiai beruházásokig.
Az amerikaiak azt is gyorsan megtalálták, hogyan pótolhatják emberüket, akit az imént még fennhangon védelmeztek. A tavaly a Tik-tokon berobban Calin Georgescu az alkotmánybírósági döntések után ugyanis lelépett a pástról, olyan gyorsan tűnt el, ahogyan felbukkant.
Márciusban jogerős döntés született arról, hogy nem indulhat a következő választásokon. Az eltiltás után rövid ideig tartó, de heves tiltakozásokkal reagáltak a hívei, akik Bukarestben összecsaptak a rendfenntartó erőkkel is. Majd a demonstrációk elhalkultak, és eldőlt: a szintén semmiből jött, de öt éve aktív, fociultrákkal alapított AUR jelölje, a szintén szélsőjobboldali George Simion veszi át Georgescutól a stafétát.
Simion szintén nagy köpönyegforgatója a romániai politikai mezőnynek: az a politikus, akivel kapcsolatban a legtöbbször felmerült, hogy orosz támogatással robbant be az országos politikába, orosz támogatással futtatta fel néhány hónap alatt parlamenti párttá az AUR-t. De minden Moszkvához kötődő vád ellenére ő volt az, aki felismerte: jelentős hátszelet jelenthet neki az euroatlantista Giorgia Meloni, valamint az, ha pártja bekerül az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába.
A tavalyi EP választási kampányban, majd az új parlament hivatalba lépése alatt, amikor kiderült, hogy Meloni nem szövetkezik Orbán Viktorral, így a magyar kormányfő kényszerűségből saját frakciót alapít, George Simionék összebútoroztak Meloniékkal. Mindezt úgy, hogy Simion közben azzal nyitotta tavalyi kampányát, hogy ő a román Orbán Viktor és az egyetlen hiteles szuverenista Romániában.
Akárhogy is csűrte-csavarta az Úz-völgyi magyar katonatemető támadójából román Orbán Viktorrá vedlett George Simion a tavalyi elnökválasztáson messze az előrejelzések alatt teljesített. Akkor kevesebb, mint a szavazatok 14 százalékát kapta meg, ellentétben a közvéleménykutatók által esélytelennek tartott Călin Georgescuval, aki 23 százalékot ért el.
Mi volt a kudarcának az oka? Hogy nyíltan atlantista kampányt folytatott Georgescuval szemben, aki viszont EU és NATO ellenes szólamokkal terelte a szavazóit a Tik-tokon az urnákhoz? Vagy az, hogy az orosz titkosszolgálatokhoz kötődő múltjáról cikkezett a moldovai és a román sajtó? Vagy az, hogy a Tiszáéhoz nagyon hasonló pártfinanszírozási rendszerből, az AUR kasszájából átláthatatlan módon tűntek el támogatási pénzek? Akárhogy is, fél éve George Simion még a túl komolyan nem vehető jelöltek közé tartozott.
Mára viszont őt tartják az első forduló esélyes befutójának, harminc százalékos szavazati arányt becsülnek neki. Ez még mindig elmarad attól, amit tavaly Calin Georgescu és ő maga együttesen szerzett, akkor ugyanis a negyven százalékot is megközelíthetné – erre viszont aligha van esély.
Simiont az viszi előre, hogy a nagy, amerikai segítséggel összehangolt trumpiánus kampány most rá fókuszál. Calin Georgescu egy Tucker Carlson interjúval búcsúzott, amelyben a brüsszelita, globalista, woke erőkkel szembeni ellenállás fontosságát hangsúlyozta. Victor Ponta közben Donald Trump Jr oldalán a román-amerikai együttműködés hatékonyságát szemléltette. Az AUR pedig másfél millió dolláros lobbiszerződést kötött Amerikában, sajtóértesülések szerint ennek része volt egy Simion–Bannon interjú is, amely a Brüsszellel és külön a Marconnal szembeni ellenállásról szólt.
Akárki is lesz a román elnök – a Trump adminisztráció lojális embere lesz – ezt mutatja a dolgok jelenlegi állása.
A szélsőjobboldali politikussal szemben a Romániát kormányzó koalíció közös jelöltetindított, a nemzeti liberális párttól érkező Crin Antonescut. Igen nehéz dolga van az RMDSZ által is támogatott politikusnak. Nem csak azért, mert a rendszerváltás óta jelen lévő, számos botrányt megélt, lejárt szavatosságú jelöltnek tartják. Azt az ellentmondást is igyekeznek koalíciós támogatói feloldani, hogy egy magyar ellenes kijelentéseiről is ismert politikusról van szó (korábban Kelemen Hunor nevezte az új Vadim Tudornak).
Most Lázár János volt kampánytanácsadója, az RMDSZ-es Porcsalmi Bálint az egyik szakértője, és az „előre megyünk, nem hátra” szlogent is bevetették az érdekében Romániában.
A nagy kihívás, amivel Crin Antonescu küzd, hogy egyszerre akar EU-konform üzenetekkel és a Trump-korszak Amerikájának megfelelő üzenetekkel szavazatot nyerni. Nem ült fel az Unió ellen uszító propagandának teljes mellszélességgel. Megpróbálja átvenni a populista lózungokat (elsősorban a melegellenes, „woke ellennes” jelszavakat, de Ukrajnával kapcsolatban is kétértelműen fogalmaz) – amit mond az viszont erőtlen és hiteltelen.
Azokat a romániai szavazókat (jelentős számban magyarokat), akik a putyinista propaganda révén Georgescu majd Simion szavazóivá váltak, Antonescu nem fogja meggyőzni. A liberális, szociáldemokrata szavazóknak viszont túl megalkuvó és túl demagóg.
Mindennek a tetejében fej-fej mellett halad a bukaresti Karácsony Gergelyként emlegetett főpolgármesterrel, Nicușor Dannal, aki vele ellentétben nem álcázza magát populista üzenetekkel. Nicusor Dan nyíltan hajt az européer jobbközép szavazók támogatására. A felmérések szerint az első fordulóban 24-22 százalékos támogatást érhetnek el mindketten.
Persze csak akkor, ha Nicusor Dan szereplését nem fúrja meg saját, egykori párttársa, az első választáson váratlan sikert elérő, Mentsétek meg Romániát pártszövetség jelöltjeként induló Elena Lasconi. Aki mögül kihátrált a saját pártja, és aki most körömszakadtáig küzd a politikai túlélésért – nem a szélsőjobbos kihívóval, nem a kormánykoalíció jelöltjével szemben, hanem Nicusor Dannal szemben.
A kampánycsend előtti órákban olyan fényképekkel rukkolt elő, amelyeken állítólag a bukaresti főpolgármester és a szociáldemokrata elnökjelölt az állambiztonsági szolgálatok egyik vezetőjével láthatóak tavaly év végén. Ez pedig – állítja Lasconi – arra bizonyíték, hogy a választást most is a szolgálatok irányítják a háttérből.
Fél évet késik a román államelnökválasztás. Amikor a tavalyi voksolást felfüggesztették, az volt a remény, átláthatóbbá tehető a kampányfinanszírozás, alkotmányos védelme lesz a jogállami alapelveknek, kizárható a külföldi beavatkozás. Mostanra egy dolog vált egyértelművé: az dönti el, ki lesz Románia következő elnöke, hogy melyik jelölt mögött áll erősebb támogató.
Az biztos, hogy a Trump kormányzat emberei testületileg, fegyelmezetten felsorakoztak George Simion mögé.
Ez a cikk a Pulse nemzetközi újságíró projekt keretén belül készült. Létrejöttéhez hozzájárult a Hotnews.ro (Sebastian Pricop/Románia) és Parászka Boróka (HVG/Budapest).
