Mit hozhat Orbánnak a kiskorúak megrontásáról rappelő Dopeman?
Nemcsak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak.
A forint az ultra alacsony kamatok miatt került erős leértékelődő nyomás alá, az emelés késett és nem elégséges mértékű – kommentálja a jegybanki döntést Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
HVG: Kilenc évig tartó kamatcsökkentési ciklus után a Magyar Nemzeti Bank kamatot emelt. Jól időzítette?
Surányi György: Késve, de jó irányba indult el. A kamatemelés mértéke viszont szerény, a folyamat lassú és elhúzódó lesz, legalábbis most ez a kép rajzolódik ki.
HVG: Mivel havonta dönt a monetáris tanács az alapkamatról, tud gyorsítani, ha szükségesnek tartja.
S. Gy.: Igen, de már az első lépés is késve következett be. Az inflációs célkövetés keretei között a jegybank 18–24 hónapra tekint előre. Márpedig az infláció négy éve folyamatosan gyorsult, amit csak a pandémia, vagyis külső hatás szakított félbe 2020 elején. Emellett a forint tavaly nyár óta irreálisan, károsan gyenge szinten van, az eurónkénti 360-as kurzus maga is inflációt generál. Bár a 0,6 százalékos alapkamatot 0,9 százalékra vitték fel, hatásában ez csak 0,15 százalékpontos emelés, hiszen a fő szabályozó eszköznek, az egyhetes betétnek a kamata 0,75 százalék volt. Ilyen csekély mértékű korrekció 5 százalékos infláció mellett észrevehetetlen, hatástalan. A piacot, a várakozásokat abban az esetben befolyásolhatja, ha elhiszik, hogy felgyorsulhat a kamatemelés folyamata.
A kamatemeléssel szintet lépett Orbán Viktor és Matolcsy György belharca
A jegybankelnök hétfőn nekirontott a miniszterelnöknek, majd másnap a Monetáris Tanács kamatot emelt. A tét némi leegyszerűsítéssel az, hogy az eurónkénti 370 vagy 340 felé indul-e el a forint.
HVG: Ez a magyarázata, hogy a kamatemelés előzetes megszellőztetése utáni hetekben hat százalékot erősödött a forint, azóta viszont beállt az eurónkénti 350 közelébe?
S. Gy.: Valószínűleg, hiszen a piac nagyobb emelést várt. Az eurónkénti 350-es árfolyam nem elég ahhoz, hogy a meglévő inflációs nyomást érdemben mérsékelje. Legfeljebb szimbolikusnak tekinthető. Egyébként érdemes felidézni, hogy az MNB már tavaly tavasszal rákényszerült a kamatemelésre. Egyrészt már akkor is erőteljes inflációs nyomás érződött a gazdaságban, másrészt az unióban itt volt a leginkább negatív, vagyis az inflációhoz viszonyítva legkisebb reálkamat. Emiatt a forint árfolyama esésnek indult, ezt kellett a kamatemeléssel megfogni. Bár akkor nem az alapkamatot módosította az MNB, de az egyhetes jegybanki betét révén az effektív kamatot megemelte. A nyári hónapokban viszont már kamatot csökkentett, azt hiszem, elhamarkodottan, hiszen a forint eurónkénti árfolyama szeptembertől folyamatosan 360 felett volt. Ennek a leértékelődésnek az inflációs hatása nyilvánvaló.
Árt-e a Fidesznek a jegybank, ha most a kanyarban előzés helyett a kanyarban fékez?
Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt.
HVG: Még idén áprilisban is ezen a szinten állt, mégsem lépett az MNB. Mi változott azóta?
S. Gy.: 2019 októberében a HVG-ben írtam egy cikket arról, hogy a jegybank túlságosan könnyen átsiklik a forint gyengülése és az infláció emelkedése fölött. Abban fölsoroltam az inflációs tényezőket: az alapvetően laza költségvetést, amely az uniós források erőltetett, gyors lehívásával párosult, az évek óta tíz százalékot meghaladó béremelést, a globálisan is példátlanul alacsony, negatív reálkamatot, a hitelállomány túl gyors bővülését. Hozzátettem, hogy ezt az inflációs folyamatot csak külső sokk szakíthatja meg. Ezt tette meg 2020 tavaszán a pandémia, de ne feledjük, hogy előtte az infláció már 4,7 százalékon állt. A járvány kitörését követő válság hónapjaiban mérséklődött ugyan, viszont
az árfelhajtó tényezők nem tűntek el. Azokhoz az MNB maga is vastagon hozzájárult, megannyi csatornán öntötte a pénzt a gazdaságba.
Még idén áprilisban is megemelte a növekedési hitelprogram és a növekedési kötvényprogram keretét, masszívan kiterjesztette állampapír-vásárlását. A gyorsuló infláció mellett egyre alacsonyabb reálkamatok miatt a forint erős leértékelődő nyomás alá került, egy év alatt eurónként 30 forintot romlott. Közel tíz százalékot.
Nemcsak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak.
Az ország üzemeltetésére más is képes. Amit csak ők tudnak, abból pont elég volt. Európa visszavár.
Ha a tusványosi beszéd a NER szellemi iránytűje, Orbán most fordítva tartja.