Válaszokat keres? Itt a HVG nagy omikron-enciklopédiája

20 perc

2022.01.11. 04:30

Még két hónapja sincs, hogy először kimutatták a koronavírus omikron variánsát, de a mutáció máris végigsöpört a világ nagy részén. Az esetszámok emelkedését Magyarország sem fogja elkerülni, ezért minden eddiginél is fontosabb, hogy megfelelő információkhoz jussunk. A hvg.hu ezért elindította az omikron-enciklopédiát, melyben igyekszünk minden kérdésre válaszolni.

Nem válaszoltunk meg mindent? Vannak még kérdései, amikre nem tudja a választ? Küldje el nekünk az ugyelet@hvg.hu címre "omikron" tárggyal, és legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd őket megválaszolni. 

Honnan és mikor érkezett a koronavírus omikron variánsa?

A 2019 óta tartó világjárványnak több országban az ötödik hullámát okozó variánsát tavaly november 24-én jelentették az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a dél-afrikai egészségügyi hatóságok. Az eredeti SARS-CoV-2 vírustól jelentősen különböző mutációt egy november 9-én levett mintában találták. Ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a mutáns Dél-Afrikában alakult ki, kutatók szerint már október óta terjedhetett.

AFP / EYEPRESS NEWS

Az ország külügyminisztériuma később közleményt is adott ki, melyben tiltakoztak, hogy őket hibáztatják a variáns megjelenése miatt. Nem véletlen, hogy a WHO egy ideje már a görög ábécé betűivel, nem pedig a megjelenésük helyszínével jelzi a koronavírus variánsait.  

Mit jelent egyáltalán az, hogy omikron?

Az új variáns – amit eredetileg a B.1.1.529 azonosítóval jeleztek – a görög ábécé 15. betűjéről kapta a nevét. Ha szigorúan nézzük, még nem tartanánk az ábécé felénél, de a WHO szándékosan kihagyta a nű és a kszi betűket – az előbbit azért, mert túlságosan hasonlít az angol „new”, vagyis „új” szóra, a másodikat azért, mert a „xi” egy gyakori kínai férfinév, és nem mellékesen az ország elnökét is így hívják.

Mi a legnagyobb különbség a korábbi variánsokhoz képest?

Az omikron variáns genomja közel 50 genetikai változással rendelkezik a koronavírus eredeti, vuhani variánsához képest. Ezek legnagyobb része, 32, a vírus S-fehérjéjén található aminosavat módosítja. Ezért kevésbé hatékony védelmet nyújthatnak ellene a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagok, és sokkal gyorsabban terjed, mint akár a delta variáns.

Mit értenek az alatt a tudósok, hogy sokkal gyorsabban terjed?

Amikor a koronavírus delta variánsa átvette az uralmat a korábbi mutációk felett, nehéz volt elképzelni, hogy lesz még olyan változat, amely ennél is gyorsabban terjed emberről emberre, márpedig most ez a helyzet. Az Egészségügyi Világszervezet eddigi adatai alapján az omikron duplázódási ideje 1,5-3 nap, ami azt jelenti, hogy azokon a helyeken, ahol már a közösségben kapják el egymástól az emberek, ennyi idő alatt nő kétszeresére a fertőzöttek száma.

AFP / ROLAND WEIHRAUCH

Ezt támasztja alá, hogy szinte minden országban rekordot dönt a fertőzések száma, Nagy-Britanniában pedig lényegében azért törölték el a beutazáshoz szükséges PCR-tesztet, mert annyi a beteg, hogy egész egyszerűen nem látták értelmét.   

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is villámgyorsan végig fog söpörni?

Jósolni nem akarunk, de minden bizonnyal így lesz, legfeljebb – ahogy az a korábbi variánsok esetében is történt – pár hetes csúszásban leszünk más országokhoz képest. Hazánkban december 13-án mutatták ki először az omikront, és míg a Nemzeti Népegészségügyi Központ mérései szerint a magyar fertőzések 11 százalékáért felelős az új variáns, az első eseteket diagnosztizáló Neumann Labs mintáinak 78 százalékában mutatja ki az mutációt. A különbségnek feltehetően az az oka, hogy a Neumann Labs leginkább nagyvárosi mintákat vizsgál, az NNK pedig az országos lefedettséget nézi, és azon belül nagyon keveset szekvenál (vagyis nézi meg, hogy a fertőzést melyik variáns okozza).

Beszédes, hogy az elmúlt héten Magyarországon, azon belül Budapesten elkezdett felfelé kúszni a fertőzések száma, márpedig a világból érkező járványügyi tapasztalatok szerint ez azokon a helyeken történik meg, ahol terjedni kezd az omikron.

Honnan ismerem fel, hogy omikronos vagyok?

Nem akarunk senkit elkeseríteni, de biztosan ezt csak a PCR-teszthez leadott mintából lehet kideríteni, és abból is csak akkor, ha azt szekvenálják. A tünetek sem segítenek sokat: a német Robert Koch Intézet december végi jelentése alapján a betegek 54 százaléka náthaszerű tüneteket, 57 százaléka köhögést, 39 százaléka pedig torokfájást tapasztalt. Ezek nagyon hasonlóak a többi variáns által okozott tünetekhez, csakúgy, mint a fáradtság és az izomfájdalom, amit sokan mások jelentettek. (Ráadásul a tünetek aszerint is különbözhetnek, hogy valaki kapott-e oltást, és ha igen, hány adagot, de erre később még visszatérünk.)

AFP / JENS BUTTNER

Érdekesség, hogy a szagérzékelés és az ízlelés elvesztése egyelőre kevésbé jellemző az omikronos fertőzöttekre: egy korábbi vizsgálat azt mutatta ki, hogy az „eredeti” SARS-CoV-2 vírussal fertőzöttek 48 százaléka nem érzett szagokat, 41 százaléka pedig ízeket. Egy kismintás norvég kutatás az omikronos betegek esetében viszont arra az eredményre jutott, hogy a fertőzötteknek mindössze 23 százaléka tapasztalt ízlelés-, 12 százaléka pedig szaglásvesztést.

Igaz, hogy a tesztek is nehezebben mutatják ki az omikront?

A laboratóriumban végzett PCR-vizsgálatok 99 százalékos biztonsággal kimutatják a fertőzést akkor is, ha valaki az omikron variánst kapta el. A gyógyszertárakban kapható gyorstesztekről valóban elterjedt, hogy gyakrabban mutatnak fals negatív eredményt, ha valaki omikronnal fertőződött, de tudni kell, hogy ezekkel a tesztekkel ez amúgy is előfordult – az Országos Mentőszolgálatnál negatív gyorsteszt esetén nem véletlenül veszik le a PCR-mintát is.

AFP / ARTUR WIDAK

Előfordulhat, hogy a gyorsteszt az omikron esetében a deltához képest csak napokkal később mutatja ki, hogy megfertőződtünk. Ennek ellenére a gyorstesztek egyáltalán nem haszontalanok, ha pozitív lesz az eredményünk, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy elkaptuk a koronavírust.  

Azt olvastam, hogy az omikron enyhébb tüneteket okoz. Akkor végre fellélegezhetünk?

Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, fontos leszögezni, hogy az omikron variánst kevesebb mint két hónapja jelentették az Egészségügyi Világszervezetnek. Ennyi idő alatt lehetetlen pontos következtetéseket levonni arról, milyen tüneteket okoz, és mennyire halálos. A kezdeti tapasztalatok azonban biztatóak: eddig minden országból azt jelentették, hogy kisebb a kórházba kerülés esélye. Houstonban körülbelül harmadannyi omikronos szorult kórházi ápolása, mint deltás, Nagy-Britanniában ugyanez az arány 50 százalék, és hasonló jelentés érkezett Kanadából is. Azok, akik kórházba kerülnek, jellemzően fele annyi időt töltenek az osztályon, mint korábban, ami szintén jó hír.

Ennek egyik fő oka, hogy úgy tűnik, az omikron kevésbé támadja a tüdőt, inkább az orrban és a torokban okoz gondokat, ezért kevesebb embernél okoz légzési nehézséget.

A halálozásokról még korai lenne biztosat jelenteni, hiszen annak alakulása általában három héttel követi a fertőzésszámokat, de Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból érkező adatok egyelőre azt mutatják, hogy az alacsonyabb maradt, mint az előző hullámokban. Mivel Magyarországon még csak most kezdett terjedni, itthon egyelőre nem lehet a kórházi adatokból következtetéseket levonni.

Ha lényegében olyan, mint egy nátha, akkor miért kell tőle félni?

Mint már említettük, az omikron robbanásszerű terjedést és soha nem látott fertőzésszámokat hoz magával. Vagyis hiába kevesebb a súlyos, kórházi ápolásra szoruló beteg, a nagy számok törvénye alapján az ilyen magas fertőzésszámoknál az ő számuk is megugrik majd, és valós az esélye, hogy a már most végletekig kifacsart egészségügy nem bírja a terhelést. Ha egyszerre túl sok a covidos, ismét újabb és újabb osztályokat kell majd lezárni, nem lesz elég az egészségügyi személyzet, ami nemcsak a koronavírus-fertőzöttek halálozási statisztikáit rontja, hanem azok sem fognak ellátáshoz jutni, akik más probléma miatt keresnék fel az orvosukat.

Nem a levegőbe beszélünk, a külföldi tapasztalatok is efelé mutatnak: Franciaországban például olyan gyorsan terjed az omikron, hogy a kevésbé súlyos tünetekkel rendelkező, omikronnal fertőzött egészségügyi dolgozók bemehetnek dolgozni, nem kell karanténban maradniuk.

AFP / IGOR STEVANOVIC

Korlátozó intézkedésekre – maszkviselése, lezárásokra – tehát most is azért van szükség, hogy lelassítsuk a vírus terjedését, és ne egyszerre boruljon rá ennyi beteg a kórházakra.

Tényleg az omikron hozhatja el a járvány végét?

Mivel minden jel arra mutat, hogy az omikron variáns enyhébb megbetegedést okoz, egyre több szakértő hangoztatja, hogy ez az a vírusváltozat, amely után a koronavírus-járvány endémiává alakulhat át. Megjelenhetnek persze új variánsok is de az már valószínűleg enyhébb, a náthához hasonló tüneteket fog okozni. Vagyis egy olyan betegség veheti át a korábbi helyét, amellyel már évek óta együtt élünk.

Mike Tildesley, a Warwicki Egyetem professzora, a járványmodellezéssel foglalkozó Spi-M (Scientific Pandemic Influenza Group on Modelling) csoport tagja szerint az omikron az első fénysugár, amely arra utal, hogy ez hosszabb távon megtörténhet.

Óvatosságra int viszont Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) virológus professzora, aki a Forbes.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az omikron gyors terjedése valószínűleg populáció szintű immunizálást is eredményez, de nem szabad azt gondolni, hogy ezzel vége a történetnek. Őszre ugyanis elképzelhető, hogy mindenkinek elkopik az addig megszerzett védettsége, és ha újra jön egy vírus, akkor újra fellángolhat a járvány.

Mennyire hatékonyak a jelenlegi oltások az omikron ellen?

Ezt még úgy is nehéz megválaszolni, hogy az új variáns első felbukkanásával a világ oltóanyag-gyártói azonnal elkezdték a laboratóriumi vizsgálataikat. Az mindegyikben közösnek tűnik, hogy az omikron ellen az emlékeztető (vagyis harmadik) oltásokra mindenképpen szükség van, de nézzük őket sorban.

A Pfizer és a BioNTech december 8-án adott ki közös közleményt, melyben laboratóriumi vizsgálatok alapján azt írták, hogy három Pfizer–BioNTech-vakcinával elvégzett oltás semlegesítette az omikront. Két oltás esetén még meglehetősen alacsony antitestszámot mértek, amit a harmadik adag oltóanyag 25-szörösére növelt.

MTI / Rosta Tibor

A Moderna december 20-án publikálta előzetes eredményeit, eszerint a harmadik, emlékeztető oltásból az 50 milligrammos dózis 37-szeresére, a nagyobb, a 100 milligrammos adag pedig 83-szorosára növelheti az antitestek mennyiségét a szervezetben.

Biztató eredményeket közölt az AstraZeneca is. A gyártó az Oxfordi Egyetem által végzett kutatásra hivatkozva azt közölte, hogy oltóanyaguk harmadik adagja hatékony védelmet nyújt az omikron variáns ellen. Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy a harmadik adag AstraZeneca beadása után nagyjából annyival erősödött meg a szervezet védekezőképessége az omikronnal szemben, mint a második adag beadása után a delta variánssal szemben.

Rosszabb hírek érkeztek a Magyarországon is alkalmazott Janssen-, orosz Szputnyik V- és kínai Sinopharm-oltások esetében. A Bloomberg hírügynökség mutatott be egy amerikai-svájci kutatást, mely szerint az ezekkel az oltóanyagokkal beoltott emberek szervezete csak kevés, vagy semennyi antitestet nem termel a vírusváltozat ellen. Az alábbi eredmények születtek:

  • a 11 Szputnyikkal oltottnál egyetlen embernek sem találtak antitesteket a szervezetében;
  • a 12 J & J-vel oltottnál csak 1 páciens akadt, akinél megindult az antitesttermelés;
  • a tizenhárom Sinopharm-oltott közül pedig háromnak találtak a szervezetében antitestet.

A lesújtó eredmények ellenére a Bloomberg rámutatott, hogy a tanulmány nem a megbetegedés elleni védelmet igyekezett ellenőrizni, hanem azt, hogy a vizsgált páciensnek vannak-e antitestjei. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a fenti gyártók egyike sem publikálta még saját laboratóriumi kísérleteinek eredményét. Egyedül a Szputnyikot fejlesztő Gamaleja Intézet jelezte, hogy a két Szputnyikra adott Szputnyik Light jelentősen növeli az antitestek számát, ezt azonban egyelőre még csak vizsgálják Magyarországon.

MTI / Komka Péter

Egy harvardi kutatás pedig megerősítette, amit már korábban is sejteni lehetett: két oltás még az mRNS-vakcinák esetében sem elég az omikron ellen, mindenképpen három dózisra van szükség.  

Oké, szóval arról van adat, hogy 3 Pfizer-oltás esetén mekkora a védettség, de mi a helyzet a kevert oltásokkal?

Jogos a kérdés, hiszen Magyarországon a keleti vakcinák miatt sokan vannak, akik más oltást kaptak harmadiknak, mint az első kettő. Sajnos, arról jelenleg még csak folynak a vizsgálatok, hogy ebben az esetben milyen védelem alakulhat ki, de egyelőre ez is csak a Pfizer-, a Moderna- és a Janssen-vakcinákat veszi figyelembe. Ennek eredményét viszont hamarosan publikálják az Egyesült Államokban.

A környezetemben rengetegen betegedtek meg három oltás után is, akkor mi értelme van ennek az egésznek?

Nagyon is sok. Azt már az első oltások alkalmazásakor hangsúlyozták a gyártók, hogy a vakcinák hatásossága nem százszázalékos, és meg lehet fertőződni akkor is, ha valaki be van oltva. Az omikron variánssal éppen az az egyik legnagyobb probléma, hogy ügyesen megtalálja az immunrendszer gyenge pontjait, és nagyobb eséllyel képes áttöréses fertőzést okozni.

Több tanulmány is megjelent azonban, melyek bizonyítják, hogy az omikron mutációi kevésbé érintik a sejtes immunitást, márpedig a súlyosabb megbetegedés elleni védelemért ez a felelős. Egy brit vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy még az omikron-hullámban is magas – több mint 80 százalékos – védelmet adnak a vakcinák a súlyos megbetegedés és a kórházba kerülés ellen. Hasonló eredményekről számoltak be Izraelből is.

MTI / Balogh Zoltán

Az is tény, hogy az oltatlanokra sokkal veszélyesebb az omikron. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerint a magyarországi intenzív osztályokon kezelt betegek 70 százaléka nincs beoltva. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a 70 százalék úgy jön ki, hogy a magyar lakosság 64 százaléka már be van oltva, tehát jóval kisebb populációból betegednek meg jóval többen, ami már önmagában bizonyíték az oltások hatékonyságára. 

Annak, aki tavaly átesett a fertőzésen, és kapott rá két oltást is, szüksége van harmadik oltásra?

Magyarországon jelenleg nincs korlátozása az emlékeztető oltások beadásának, így az is bátran besétálhat valamelyik oltópontra, aki nemrég átesett a Covid-fertőzésen (kivéve természetesen, ha még fertőz vagy akut lázas beteg, ez esetben nem oltják be.)

A Nemzeti Népegészségügy Központ legújabb ajánlásában vastag betűvel szedte, hogy a koronavírus-fertőzésen való átesettség oltás nélkül nem felel meg immunizációnak, és minden esetben a teljes oltási sor beadása szükséges. Ebben az esetben nem kell már várni a fertőzés és az oltás között, a felgyógyulás után mindenki azonnal oltható.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a koronavírus-fertőzés után maradt antitestek egy ideig védelmet adnak a fertőzés ellen, de arról még nincs tudományos konszenzus, hogy meddig. Ha ragaszkodunk a szünethez, mindenképpen biztosra akarunk menni, oltás előtt érdemes lehet antitestvizsgálatot végeztetni, és ha az magas, akkor várni egy kicsit az emlékeztető adaggal. Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy nincs olyan, hogy túl magas antitestszám – tehát ha esetleg mégis beadatjuk magunknak a vakcinát, akkor sem történik semmi gond, legfeljebb az oltás kevésbé dobja meg az antitestszintünket.

Veszélyesebb a gyerekekre az omikron?

Magyarországon 2021 tavaszán engedélyezték a 12–18 éves, majd november végén az 5–11 éves gyermekek Covid–19 elleni védőoltását. A gyerekekről a járvány kezdetén az terjedt el, hogy általában enyhe lefolyással vészelik át a koronavírus-fertőzést, csak nagyon ritkán kerülnek kórházba, és még ritkábban intenzív osztályra. Mint ahogy Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke is mondta a hvg.hu-nak: ez igaz is, de sokan elfelejtik milyen utóbetegségei és hosszú távú hatásai lehetnek a Covidnak gyerekek esetében is.

AFP / EMMANUELLE PAYS

Arról Magyarországon egyelőre nincsenek adatok, hogy az omikron variáns okoz-e súlyosabb fertőzést a gyermekeknél, az Egyesült Államok járványügyi hatósága (Center for Disease Control and Prevention) a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy január eleje, vagyis az omikron terjedése óta soha nem látott méreteket öltött a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos kisgyerekek száma. Az emelkedés csak a 4 év alattiakat érinti (vagyis azokat, akik még nem kaphatnak oltást): 100 ezer piciből négyet kellett kórházba vinni Coviddal, míg ugyanez az arány az 5–11 évesek között mindössze 0,6.

A kutatók mindenesetre óvatosak: egyelőre nem tudják, hogy maga az új variáns okoz-e súlyosabb tüneteket a kisgyerekeknél, vagy egész egyszerűen a nagyobb fertőzésszám miatt arányosan több oltatlan gyerek kerül kórházba.

Az omikron esetében mennyire jellemzőek a gyógyulás után a poszt-Covid-tünetek?

Mivel a variánst még csak másfél hónapja azonosították, erre vonatkozóan egyelőre nincsenek adatok. A definíció szerint ugyanis hosszú Covidról akkor beszélhetünk, ha a tünetek három hónapnál tovább fennállnak. Hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, arra sincs bizonyíték, hogy a gyengébbnek tűnő omikron-fertőzés ne okozna hosszú távú tüneteket – már csak azért sem, mert a hosszú Covidtól szenvedők háromnegyedénél maga a koronavírus-fertőzés kifejezetten enyhe tünetekkel zajlott le.

A terhes nőknél mi a helyzet a harmadik vakcinával?

A Szakmai Kollégium Infektológiai és Szülészeti Nőgyógyászati Tagozatának novemberi állásfoglalása javasolja a várandós nők emlékeztető oltását, mivel annak haszna nagyban felülmúlja a feltételezett oltási szövődmény jelentette rizikót.

AFP / KIRILL BRAGA

A harmadik oltás a várandósság 13–35. hete között adható, hat hónappal a második oltás után, oltóanyagnak mRNS-vakcinát (Pfizer vagy Moderna) javasolnak. Amennyiben az első két oltás is ezekkel történt, akkor az alkalmazási előirat szerint emlékeztető oltásnak azonos típust adnak.

Kell majd negyedik vakcina az omikron miatt?

Magyarországon jelenleg csak három oltást adnak, de Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerint biztosra vehető, hogy számolni kell a negyedik oltás szükségességével. Az immunológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a negyedik oltás várható időpontja nem négy hónap után szükséges, mint a második után a harmadik, hanem hosszabb idővel kell számolni, de az immunológiai eredmények csak akkor válhatnak ismertté, ha a harmadik oltás után már 4-5 hónap eltelik, és a szakemberek mérni tudnak – tette hozzá a tárcavezető.

A brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) a múlt héten azt közölte, hogy egyelőre nem szükséges a koronavírus elleni oltás negyedik dózisának alkalmazása, mivel a három vakcinaadagból álló jelenlegi oltási kurzus is sokáig jelentős védelmet nyújt.

Lesz Magyarországon elég oltóanyag, vagy előfordulhat, hogy egyszer csak elfogy?

Lesz. Magyarországra eddig összesen 28 millió adag vakcina érkezett (ebben az uniós és a keleti oltóanyagok is benne vannak), ebből 15,5 millió adagot használtak fel. Az első uniós beszerzésen túl Magyarország tavaly ősszel újabb 2 millió adag, gyermekek oltására alkalmas Pfizer-vakcinát rendelt, amely két év alatt, 2022-ben és 2023-ban fog megérkezni.

AFP

Kis hezitálás után Orbán Viktor miniszterelnök 2021 decemberében bejelentette, hogy az Európai Bizottság az omikron vírusvariáns megjelenése miatt újabb közös uniós Pfizer-vakcina beszerzést indít, amelyben Magyarország is részt vesz. Magyarország 9,5 millió adag Pfizert rendelt az újabb uniós beszerzésben, amelynek köszönhetően 2022 második félévére újabb 3 millió adag, 2023-ra pedig 6,5 millió adag – ebből 1,5 millió adag gyermekek oltásához való – Pfizer-oltóanyag érkezhet hazánkba.

Mi a helyzet a keleti vakcinákkal? Abból jöhet még?

A múlt héten 80 adag Szputnyik Light orosz fejlesztésű koronavírus-vakcina érkezett Magyarországra, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei bevizsgálják. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, ha a készítmény biztonságos, hatékony és jól alkalmazható harmadik oltásként, akkor megindulnak majd a kereskedelmi tárgyalások is a gyártóval. A kínai Sinopharm további beszerzéseivel azonban egyelőre nincs szó.

Maradjak otthon? Dolgozzak otthonról? Egyáltalán, mit lehet még tenni ez ellen az egész ellen?

Sok újdonságot nem tudunk mondani, az omikron vírusvariáns terjedése ellen ugyanezt tehetjük, mint eddig: hordjunk maszkot, ne menjünk nagyobb közösségbe, gyakran mossunk kezet, és ami a legfontosabb: mindenképpen oltassuk be magunkat mindhárom oltással.

Mivel Magyarországon gyakorlatilag oltásalapú védekezésre állt át, csak rajtunk múlik, hogy ebből mit tartunk be. Ezen kívül az is rendkívül fontos, hogy ha tüneteket észlelünk magunkon, semmiképpen ne menjünk emberek közé.

Szükség van még egyáltalán lezárásokra?

Akármelyik variáns is tombol, egyértelmű, hogy védekezni kell a vírus ellen. Ezzel nemcsak a magas halálozásokat lehet elkerülni, hanem azt is, hogy túlzsúfolódjanak az egészségügyi intézmények. Mióta az omikron megjelent, a világ országai kétféle módszerrel próbálkoznak: vagy nagyon szigorú lezárásokkal (Hollandia, Ausztria, Kína), vagy épp ellenkezőleg, a korlátozások részleges feloldásával (Anglia, Franciaország, Egyesült Államok).

AFP / NICOLAS ECONOMOU

A lezárások enyhítését részben tudományos, részben gazdasági okokkal indokolják. Az Egyesült Államokban például azért csökkentették az enyhe tünetes fertőzöttek karanténidőszakát öt napra, mert a legújabb tudományos eredmények szerint a betegek a lappangási időszak két napjában, és a tünetek megjelenése után három nappal fertőznek a legjobban. Az Egyesült Államok és Anglia azzal is számol, hogy ha túl sok fertőzött marad otthon, annak beláthatatlan következményei lesznek a gazdaságra – Amerikában rengeteg belföldi repülőjáratot kellett törölni a legénység fertőzöttsége miatt, Angliában pedig az egészségügy működését fenyegette az ápolók és orvosok megbetegedése.

Emellett a lazításra szavazó kormányok azzal is számolnak, hogy a hatalmas fertőzésszámokat nem követi majd a kórházban ápoltak és a halottak olyan magas száma, mint az előző hullámokban. Az tehát, hogy hol van lezárás, és hol nem, legfőképpen politikai döntés.

Mekkora az esély arra, hogy ha az omikronról be is bizonyosodik, hogy nem olyan veszélyes a szervezetünkre, megjelenhet bármikor egy olyan mutáció, ami ismét erősebb lesz?

Ezt előre nem tudhatjuk biztosan, de amíg a világon nincs beoltva az emberiség nagy része, és a vírus tud közösségben terjedni, addig az újabb variánsok kialakulásának is van esélye. A vírusok mutációja természetes dolog, a SARS-CoV-2 vírusnak is több olyan változata van, mely nem került be a hírekbe, mert nem ad okot aggodalomra.

Nemrég jelent meg például a B.1.640.2 variáns, melyről még nagyon keveset tudunk, például arról sincs egyelőre információ – az alacsony esetszám miatt –, hogy mennyire veszélyes. A mutációt december elején egy Kamerunból Franciaországba visszatérő utas szervezetéből mutatták ki először, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a koronavírus új változata a közép-afrikai országból ered. Márpedig Kamerunban rendkívül alacsony az átoltottság, a lakosságnak mindössze a 2,4 százaléka kapta meg a két oltását eddig, ami megkönnyíti a különböző mutációk kialakulását.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nyugati országok ne halmozzák fel az elérhető vakcinákat, és azok az országok is kapjanak belőle, ahol kevésbé fejlett az egészségügyi rendszer. A WHO nem véletlenül figyelmeztet erre olyan gyakran: Ukrajnában például csaknem hatszázezer, koronavírus elleni vakcinát kell megsemmisíteni, főként AstraZeneca-oltóanyagot, mert lejárt a szavatossági ideje.