Már Európában is engedélyt kapott az 5–11 évesek oltása, ez azonban nem jelenti azt, hogy rögtön indulhatnak is a szülők a gyerekekkel az oltópontokra.

Mikor kezdődhet meg az 5–11 évesek oltása Magyarországon?

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pozitív ajánlása után még az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania arra, hogy Pfizerrel olthassanak 5–11 éveseket is, de ez már csak formalitás. Ahogy megvan az uniós engedély, a tagállamokon múlik, hogy náluk mikor kezdődik meg a kisgyerekek oltása.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már dátumot is mondott, ezek szerint kétmillió adag gyermekeknek szánt Pfizer-vakcinát rendeltünk, ebből az első, 130 ezres szállítmány december 20-a körül érkezik meg az országba. Az oltás pedig a logisztikától függően ezt követően néhány nap múlva kezdődhet meg.

Elég lesz ennyi vakcina itthon a gyerekeknek?

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint valamivel több mint 646 ezer 5–11 év közötti gyerek él, vagyis nekik körülbelül 1 millió 300 ezer adag vakcinára lesz szükségük az első és második oltáshoz, így egyelőre elég a megrendelt mennyiség.

Miért kell ennyit várni, miért nem olthatjuk a gyerekeket a már Magyarországon lévő Pfizer-oltóanyagokkal?

A válasz erre a kérdésre abban keresendő, hogy a gyerekeknek 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis, emiatt máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat.

AFP / JEFF KOWALSKY

Ha a keleti vakcinákat uniós engedély nélkül vettük, akkor nem lehetett volna már előbb szerezni ebből a vakcinából is?

Tény, hogy Bécsben kísérleti jelleggel már két héttel ezelőtt beoltottak gyerekeket a Pfizer vakcinájával, de ez a helyi egészségügyi hatóságok külön döntése volt. Az uniós tagállamoknak, így Magyarországnak a járványhelyzet miatt megvan rá a lehetősége, hogy saját hatáskörben vészhelyzeti alkalmazást adjon oltóanyagoknak – így történt a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal is –, de a Pfizer esetében megvártuk az EMA döntését, erre a közös európai beszerzés miatt is szükség volt.

Ezzel elúszik az esély, hogy a nagyszülőkkel együtt védetten ünnepelhessék a gyerekek a karácsonyt?

Ha december 20-án érkeznek az első szállítmányok, akkor a legjobb esetben is karácsony környékén kaphatják meg a gyerekek az első dózist. Mivel a kétdózisú koronavírus elleni vakcinák, így a Pfizer is csak a második dózis beadása után minimum két héttel alakítják ki a szervezetben a teljes védelmet, szentestére még semmiképpen nem lesznek teljesen védettek a kicsik. Jó esetben a család többi tagja azonban már védett, tavalyhoz képest ez is előrelépés.

Miért csak Pfizer–BioNTech-oltóanyaggal lehet oltani a gyerekeket?

Erre nagyon egyszerű a válasz: ennek a gyógyszergyártónak már véget értek a kísérletei az adott korosztályban és ők adták be először az engedélykérelmet a releváns gyógyszerészeti hatóságoknak. A Pfizer október 18-án nyújtotta be a szükséges dokumentumokat az EMA-nak, a szervezet pedig alig több mint egy hónappal később döntött is a kérdésben. Valószínűleg a gyerekeknek szánt Modernára sem kell már sokáig várni, az ő engedélykérelmüket november 10-én kezdte el vizsgálni az EMA, Spikevax nevű oltóanyagukat a 6–11 éves korosztálynak ajánlják. Igaz, a Moderna oltóanyagát 12 év felettieknek már korábban engedélyezte az EMA, Magyarországon mégsem oltják ezzel ezt a korosztályt.

AFP / Jack Guez

Teljesen ugyanolyan vakcinát kapnak majd a gyerekek, mint a felnőttek?

Az összetevői ugyanazok lesznek, de egy különbség mégis akad. A Comirnaty esetében (ez a Pfizer vakcinájának hivatalos neve) 12 év alattiaknál alacsonyabb az adagolás – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis. A két dózist viszont ugyanúgy három hét különbséggel kell beadni.

Biztonságos és hatásos a vakcina ilyen pici gyerekeknél?

A Pfizer–BioNTech 1,2,3-as fázisú kísérletekben a cég közleménye szerint 4500, 6 hónap és 11 év közötti gyermek vett részt az Egyesült Államokban, Finnországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Köztük 3100 volt 5 és 11 év közötti. A kutatásokból az derült ki, hogy ebben a korosztályban az alacsonyabb dózis ellenére a vakcina ugyanolyan jó immunválaszt alakított ki, mint a 16–25 évesek között, az oltóanyag a kicsiknél 90,7 százalékos hatékonysággal előzte meg a koronavírus-fertőzést.

Az Egyesült Államokban már több mint 3 millió gyermeket oltottak be vele probléma nélkül, de alkalmazzák már a vakcinát Kanadában és Izraelben is. (Kínában egyébként a Sinovac és a Sinopharm oltóanyagait kapják a gyerekek.)

Szükség van egyáltalán ilyen kicsi gyerekek oltására? Náluk a legtöbbször úgyis tünetmentes a fertőzés, nem lesz tőle nagy bajuk.

A koronavírus delta variánsának megjelenése óta az egész világon jelentősen emelkednek a gyermekkorban diagnosztizált fertőzések.

Az UNICEF szerint a világ koronavírus-fertőzöttjeinek 16 százaléka 20 év alatti, a halottaknak 0,4 százaléka kerül ki ebből a korosztályból. Az Egyesült Államok járványügyi hivatala (CDC) 2021. november 18-ig majdnem 6,8 millió Covid-fertőzött gyermeket azonosított, az erről jelentő államokban 68 ezer 18 év alatti került kórházba koronavírussal és közülük 945-en haltak meg. (A 15 év alattiak közül 725-en veszítették életüket.)

Pixabay / sweetlouise

A koronavírus hosszú távú következményeként kialakult többszervi gyulladással (MIS-C) 5526 kisgyermeket ápoltak kórházban, közülük 48-an életüket veszítették.

A kórházba került amerikai gyerekek 30 százalékának nem volt semmilyen alapbetegsége, és bár az Egyesült Államok lakosságához képest az arány nagyon alacsonynak tűnik, fontos megemlíteni, hogy a koronavírus mára a vezető halálokok közé került az amerikai gyerekeknél.

Ezek amerikai adatok, de mit ajánlanak a magyar orvosok?

A hvg.hu megkereste a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnökét, Havasi Katalint, aki szintén azt javasolja a szülőknek, hogy mindenképpen oltsák be gyermekeiket a koronavírus ellen.

„A gyerekekről az terjedt el, hogy általában enyhe lefolyással vészelik át a koronavírus-fertőzést, csak nagyon ritkán kerülnek kórházba, és még ritkábban intenzív osztályra. Ez igaz is, csakhogy sokan elfelejtik, milyen utóbetegségei és hosszú távú hatásai lehetnek a Covidnak – mondta.

A szakember szintén példaként említette a többszervi gyulladást (MIS-C), amellyel Magyarországon is kerültek gyermekek kórházba, de még ennél is sokkal többen szenvednek a hosszú Covid tüneteitől, melyek Magyarországon is több száz gyermek mindennapjait keserítik meg. A MIS-C magyarországi előfordulásáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Hároméves gyermeket is kezeltek már a koronavírus ritka, de súlyos szövődményével Magyarországon

Nem igaz, hogy a gyermekeket egyáltalán nem érinti a koronavírus-fertőzés: a 18 év alattiak közül Magyarországon is több százan szorultak már kórházi kezelésre. Nagyon ritka esetben a gyerekkori Covid-19 betegségnek egy súlyos szövődménye is kialakulhat, a MIS-C betegségben az az alattomos, hogy általában a koronavírus-fertőzés után 3-4 héttel jelentkezik, függetlenül attól, hogy a gyermeknek voltak-e tünetei, vagy nem.

„Tanulási nehézségeik, viselkedési zavaraik vannak, kóros fáradékonyságtól, izomfájdalmaktól szenvednek, alig vannak ébren, pedig előtte teljesen egészségesek voltak” – sorolt néhány jellegzetes tünetet.

A szakember olyanokkal is találkozott már, akik enyhe Covid-fertőzés után hallucináltak, vagy epilepsziás tüneteik jelentkeztek, és hiába vizsgálták őket, semmilyen szervi elváltozást nem találtak.

Tényleg nem hatol be az mRNS a gyerekek sejtmagjába? Nem lesznek így beláthatatlan következményei?

Havasi Katalin praxisában is sok tévhitet hall az oltásról, például azt, hogy bejut a sejtmagba, meddőséget okoz, de hangsúlyozta, hogy nincs tudományos alapja.

„A vakcinában semmi olyan nincs, ami képes lenne bejutni a sejtmagba, két-három nap elteltével teljesen kiürül a szervezetből, és semmi más nem marad, csak a védettség. Ezzel szemben az élő vírus teljesen átveszi az irányítást a sejtek felett, és kiszámíthatatlan, milyen pusztítást végez” – tette hozzá.

AFP / MENAHEM KAHANA

Van kizáró ok, amiért nem kaphatja meg a gyerekem az oltást?

A HGYE elnöke szerint az esetleges, oltást kizáró okok szintén ugyanazok, mint a felnőtteknél. Ha a gyereknek volt már ismeretlen eredetű, nagyon súlyos allergiás reakciója – olyan, amivel kórházba is került – akkor kórházi háttér szükséges a vakcina beadásához, hogy el tudják látni, ha szükséges. Szintén a kezelőorvos kezében van a döntés, ha a gyermek immunrendszert gyengítő kezelést kap.

Nem adható az oltás akut lázas betegnek sem, ilyenkor érdemes megvárni, amíg meggyógyul a gyermek, utána viszont minden gond nélkül megkaphatja az oltóanyagot. Ha viszont valaki csak egy kicsit náthás, folyik az orra, akkor nem szükséges a halasztás.

Otthon tartsam oltás előtt a gyereket, hogy ne kapjon el semmit? Vagy végeztessek ellenanyagtesztet?

Bár ő is hallott már erről a gyakorlatról, Havasi Katalin nem látja értelmét az oltás előtt végzett ellenanyag-vizsgálatnak, vagy PCR-tesztnek. „Nincs olyan ellenanyagszint, ami mellett ne lehetne beadni az oltást, ha valakinek eleve magas, legfeljebb annyi történik, hogy nem dobja meg olyan nagyon a vakcina.”

Havasi Katalin azt sem tartja szükségesnek, hogy az oltás előtt otthon tartsák a gyermeket, hogy ne fertőződjön meg, hiszen vannak olyan vírusok, melyeknek egy hét is lehet a lappangási ideje.

AFP / PAUL BRADBURY

Nemrég kapott védőoltást a gyermekem, várjak a biztonság kedvéért?

Korábban kéthetes várakozást ajánlottak, de legújabb amerikai ajánlások szerint a Pfizer oltását már védőoltásokkal együtt is be lehet adni. Ez persze attól is függ, mik lesznek az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásai.

Milyen mellékhatások jelentkezhetnek a gyerekeknél?

A koronavírus elleni oltás mellékhatása gyermekeknél is nagyon hasonló ahhoz, amit a felnőttek tapasztalnak: karfájdalom, gyengeség, rossz közérzet is jelentkezhet, de ezek 2-3 napon belül elmúlnak – mondta el kérdésünkre Havasi Katalin.

A klinikai kísérletekben is ez volt a tapasztalat, a Pfizer szerint az alanyok a leggyakrabban karfájdalomról, a beadás helyének duzzanatáról, fáradtságról, fejfájásról, izomfájdalomról, hőemelkedésről és lázról, esetleg gyulladt nyirokcsomókról, hányingerről és étvágytalanságról számoltak be, de ezek általában 1-2 nap alatt elmúltak. (A gyerekeknél egyébként általában a második dózis után jelentkeztek ezek a mellékhatások.)

Mire készüljünk az oltás utáni napokban?

Oltás után, ha a gyermeknél előfordulnak mellékhatások, akkor már esetleg érdemes lehet pihennie, ilyenkor jól jöhetnek a vény nélküli lázcsillapítók, melyek még a gyermek közérzetét is javítják – emelte ki Havasi Katalin.