Magyar törpefalvak: Ahol még hallható a csend – az ország legkisebb, hatfős falujában jártunk
Debréte hivatalosan az ország legkisebb települése, 2021-ben még 7 bejelentett lakos élt itt, de azóta már eggyel csökkent a létszám. Van polgármestere és képviselő-testülete is, de nincs boltja, nincs kocsmája, iskolája. A festői borsodi falucska mára átalakult egyfajta vadászközponttá, vagy üdülőfaluvá – ez biztosítja a település túlélését.
Magyarországi törpefelvak |
Nincs bolt, nincs kocsma, nincs orvos, busz is alig jár, viszont nyugalom van, csend és béke – az elmúlt hetekben az ország legkisebb, jellemzően zsáktelepüléseit látogattuk végig. Hogy élnek az ott lakók? Mit hoztak a faluk életébe a betelepülők? Van-e jövője a törpefalvaknak? Hol zajlik a képviselő-testületi ülés egy olyan településen, ahol a polgármesteren és két képviselőn kívül még hárman laknak? Hol szerzik be a kenyeret, hogy jutnak orvosi ellátáshoz a lakók? A hvg360 Magyarországi törpefelvak sorozatának első részében Debrétét mutatjuk be. A következő részben bemutatjuk a törpefalvak szociológiai, demográfiai mutatóit, elhelyezkedésüket az országban, a harmadik részben pedig bejárjuk az összes, a tavalyi népszámlálás szerint 20 lakosúnál kisebb magyar települést. A sorozat összes részét itt találja. |
Az edelényi járásban megbúvó Debréte felé tartva számos nagyobb, ránézésre is kifejezetten szegény településen át autózunk: lerobbant házak, ápolatlan, szemetes közterületek mutatják, hogy ide nem ért el a gazdasági fejlődés, ellentétben a spontán szegregációval. Az egyik ilyen nagy falut, Rakacát elhagyva szűk, kanyargós erdei úton gurulunk be egy teljesen más világba, az apró, eldugott völgyben fekvő Debrétére.
Nagyjából 20-30, kifejezetten rendben tartott ház, egy kis görögkatolikus templom, egy közösségi tér, egy hősi emlékmű, mindenütt precízen nyírt fű, virágok, na és a polgármesteri hivatal alkotja az épített környezetet. A falu fő nevezetessége egy különleges ipari műemlék: a 20. század elején még működő olajütő, ami egykor a magvak (elsősorban a napraforgó) olajtartalmának kinyomására szolgált.
Ahogy beérünk a faluba, munkálatokba botlunk, az önkormányzati hivatal környékének felújításán dolgozik maga a polgármester, Csigó Tibor és négy – Rakacáról importált – közmunkás férfi, arrébb egy szintén rakacai nő ápolja a virágágyást.

Csigó felfüggeszti a munkát arra az időre, amíg végig kalauzol a településen.
„Itt a csend még hallható”
– mondja fel rögtön a település szlogenjét, és azt hisszük értjük, mire gondol.