Fábri György: Egyházfogyatkozás – kommunikáció vagy megrendülés?

Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.

  • Fábri György Fábri György
Fábri György: Egyházfogyatkozás – kommunikáció vagy megrendülés?

A magyarországi egyházak létszámvesztesége a 2022-es népszámlálás alapján első pillantásra mellbevágó lehet: ez a római katolikusoknál közel 28 százalékos, a reformátusoknál és evangélikusoknál 17-17 százalékos, összességében pedig a magukat valamely egyházhoz tartozónak vallók körében 25 százalékos az apadás. Vélhetően a közbeszédbe hosszabb távon is beépül a „keresztény Magyarország” szlogen kiáltó ellentmondása az immár egyértelműen kisebbségekbe került keresztények arányával (mintegy 43 százalék).

De ha valakik, hát maguk az egyházak igazán nem csodálkozhatnak, ha kicsit is számontartották az elmúlt évtizedben híveik számának alakulását. Például a saját vallási közösségemben, a Magyarországi Evangélikus Egyházban lényegében akkora létszámcsökkenést tapasztaltunk ez idő alatt, mint amit a népszámlálás is mért – nyilván nincs ez másképp a testvéregyházakban sem.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.