A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Tizenkét éven át vállalja a magyar állam, hogy 5,5 százalékos kamatot fizet 2,5 milliárd dollár hitel után – nagyjából ez a tartós ára annak a kötvénykibocsátásnak, amelyet nyugodt piaci körülmények között, január 3-án hajtott végre az Államadósság-kezelő Központ. Bevált receptet követ: egy évvel ezelőtt, 2023. január 4-én rekordösszegű, 4,25 milliárd dollár értékű devizahitelt vett fel, öt-, tíz-, illetve harmincéves lejáratra. A dollárkötvények kibocsátásából befolyó összeget az ÁKK euróra váltja, és „általános finanszírozási célokra” használja fel, utóbbiba az idén a Budapest Airport visszavásárlása is beleérthető.
Az év elejére időzített devizahitel-felvételek fő oka, hogy a költségvetés a 2022-es és a 2023-as évet is a tervezettnél jóval nagyobb hiánnyal zárta. 2023-ra eredetileg 3400 milliárd forint összegben ígérte új hitelek felvételét az ÁKK, végül a költségvetési deficit 4593,4 milliárd forint volt. „A 2023-as pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022-esnél (4672,1 milliárd forint)” – büszkélkedett a Pénzügyminisztérium, elhallgatva, hogy ismét túllépte az előirányzatot.
