Mi lesz most a Tiszával és a gyengén szereplő kispártokkal?

9 perc

2024.12.01. 19:21

Mutatjuk a vasárnap esti eredményeket és az azokból következő lehetséges jövőképeket.

A vasárnapot az eredményei alapján mindössze két párt értékelheti valós sikerként: a Fidesz és a Tisza Párt.

Mihez kezdenek a tiszások?

A Tisza Pártot Magyar Péter szervezetileg még mindig egy garázscégnek, startupnak nevezi, mégis, a magyar választók olyannyira kiábrándultak a régi ellenzéki pártokból (definiálják azok magukat akár bal-, akár jobboldaliként), hogy Magyar az európai parlamenti választásokon össze tudott szedni listájára 1,3 millió szavazót, az összes választó mintegy harminc százalékát.

Az Orbán-rendszerben soha korábban nem volt arra példa, hogy valaki ennyire kirívóan jó eredményt tudjon elérni a Fidesszel szemben.

Ez az eredmény hét tiszás előtt nyitja meg az utat az Európai Parlamentbe.

Emellett a Tisza Párt Budapesten is kiemelkedő eredményt ért el, tíz képviselőt küldhetnek a Fővárosi Közgyűlésbe. Magyar korábban azt mondta, akkor ül be a főváros irányító testületébe, ha olyan eredményt érnek el, amely pártját megkerülhetetlen tényezővé teszi. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy elvárta, hogy ne lehessen októbertől olyan előterjesztés a közgyűlés előtt, amelyet a tiszás képviselők voksa nélkül át lehetne tolni a testületen. Ez az elvárás valóra vált, a 33 fős testületben ugyanis Karácsonyéknak csak hét helyük van, mellettük 3 kutyapártos, 3 LMP-s, 10 fideszes, vagyis Tisza nélkül nem lehet döntéseket hozni a fővárosban, így okkal lehet arra számítani, hogy Magyar Péter is a Fővárosi Közgyűlés tagja lesz októbertől.

Veres Viktor

Ha csak a matekot nézzük, Magyar valószínűleg még ennél is nagyobb sikert érhetett volna el, ha megyei listáit az utolsó pillanatban nem vonja vissza, vagy ha az országban több olyan települést is talál, ahol saját jelöltet tud állítani a helyi erőkkel szemben. Akkor még több helyen szítani tudta volna kampányát, reményt adjon a Fidesszel szemben, minderre azonban valószínűleg csak a választásokat követően kerül sor.

Magyar Péter éjszaka elmondott beszédében azt mondta, keddtől teljes jelenlegi apparátusával a pártépítésen dolgozik. Erről részleteket még nem tudni, viszont a Fidesz egykori és a KDNP jelenlegi európai pártcsaládja, az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber jelezte, örömmel látná a Tiszát soraikban.

A Tiszának tisztáznia kell, milyen ügyeket, irányokat akarnak vinni az EU-ban, ugyanezt meg kell tenniük fővárosi szinten is. Mindezt pedig úgy, hogy nem szürkülnek bele a napi ügyekbe. Magyar Péter vasárnap este arról beszélt, hogy egyetlen reális kihívójává váltak a NER-nek. Szavazószámban egyelőre a Fidesz masszívan rájuk ver, úgyhogy valós alternatívává akkor fognak válni, ha többet tudnak mondani annál, hogy se Gyurcsány, se Orbán. Magyarnak ahhoz, hogy 2026-ra valóban Orbán Viktor kihívójává váljon, egy olyan jövőképet kell a legapróbb részletekig megmutatnia, amelyről az emberek két dolgot hisznek el. Egyrészt, hogy megvalósítható, másrészt, hogy jobb annál, mint amit Orbán kínál.

A választás, amely kettévágta az országot

Korai és óriási hiba lenne most leírni a Fideszt, de hogy kapott egy pofont, amitől megrogyott a térde, nem vitás. A Tiszának pedig most kellene bizonyítania, hogy nem csak árad, hanem medre is van.

Adok-kapok

Az európai parlamenti választáson a Fidesznek kihívója ugyan akadt, a kormánypártot a Tisza viszont képtelen volt egyelőre megszorítani: kétmillió voks fölött zárták a választást, a szavazatok 44,62 százalékát begyűjtve ezzel, 11 mandátumot szereztek. 2019-ben 52,56 százalék jött nekik össze 13 képviselővel. Ezt pedig ki-ki kénye-kedve szerint kommunikálja. Magyar Péter és az ellenzék a rendszer megrendüléséről és tíz százalékos esésről, míg a Fidesz arról beszél, hogy európai parlamenti választáson soha korábban nem szavaztak ennyien a Fideszre. A furcsa az, hogy mindkét állítás egyszerre igaz.

A két mandátum elbukását Orbán Viktor, valamint a kormány bejáratott kommunikációs gépezete simán eladja sikernek, végképp, hogy

ez a szavazószám 2026-ban garantálni fogja nekik a kétharmadot, ha sikerül elvinni őket ismét az urnákhoz.  

A kormánypárt szintén tudja sikerként kommunikálni az önkormányzati választásokat is. Visszaszerezték az ellenzéki Egert és Miskolcot is, igaz, Lázár Jánosnak viszont még mindig nem sikerült pontot tennie Márki-Zay Péter politikai karrierére, ő simán behúzta Hódmezővásárhelyet. Ahogy Vásárhely kudarc, ugyanúgy az Győr, ahol Pintér Bence 440 szavazattal lenyomta Dézsi Csaba Andrást. Pintér öröme azonban ugyanúgy nem lehet teljes, mint Dézsi szomorúsága: a Fidesz-KDNP helyben 14 képviselőt adhat, köztük Dézsit, míg a friss polgármester mögött álló LMP-Momentum-civil koalíció mindössze négyet, sőt, Borkai Zsolt is bejutott a testületbe két képviselővel. Győr így Budapesthez hasonlóan nehéz évek elé néz.

Budapesten a Fidesz hekkelési kísérlete majdnem bejött, de végül Karácsony Gergely megőrizte címét 324 szavazattal legyőzve Vitézy Dávidot (bár utóbbi bejelentette, hogy újra fogják számoltatni a szavazatokat).

A Fidesznek Budapesten is termett pár siker, a Budavári önkormányzatot – egy helyi, volt jobbikos, mára fideszes képviselő hathatós segítségével – visszaszerezték, igaz, élére már nem Nagy Gábor Tamás, hanem Böröcz László fog állni. Elbukták a XII. kerületet, ahogy elbukták Csepelt is, utóbbi azért lehet különösen fájó, mert Borbély Lénárd polgármester egészen 2023-ig a Fideszben politizált, míg Németh Szilárddal össze nem rúgta a port. Feltehetően Némethnek most nem túl hálásak ezért a pártközpontban.

A Fidesz a megyei jogú városokból 15-öt hozott el, ez pedig még annak ellenére is siker, hogy Győrt, Nagykanizsát és Szolnokot elbukták, Dunaújvárost, Érdet, Hódmezővásárhelyet, Szegedet, Pécset, Szombathelyet és Tatabányát nem tudták megszerezni.

Orbán Viktornak vasárnap éjjel még az is belefért, hogy belerúgjon egyet a Momentumba, a kormány kommunikációs agytrösztje viszont feltehetően továbbra is azzal lesz elfoglalva, hogy fogást találjon Magyar Péteren. Annak a veszélyét ugyanis feltehetően ők is érzékelik, hogy Magyar valós alternatívává válhat 2026-ra.

Sikerecske

A Kutyapártnak részleges sikereket aratott: az Európai Parlamentbe Le Mariettát nem sikerült bejuttatniuk, Kovács Gergely viszont elhozta a XII. kerületet, és polgármesterként elég a közgyűlésiben többségbe jutott párttársaira támaszkodni. Az MKKP-nak a Fővárosi Közgyűlésben is lesz képviselője a Baranyi Krisztina vezette lista révén.

Kovács Gergely és Döme Zsuzsa az MKKP eredményváróján
Martin Cabrera

A Kutyapártnak a közgyűlésben komoly szerepe lehet. Ugyan három képviselőjükkel nem számítanak megkerülhetetlen tényezőnek, de fontos partnerei lehetnek akár a Karácsony vezette városvezetésnek is. A Kutyapárt öt év alatt második komoly politikai sikerét aratta: 2019-ben sikerült bejutniuk az önkormányzatokba, most összejött nekik egy polgármesteri cím is. A viccpárti attitűd régen eltűnt, úgy fest, hogy ezt legkésőbb most megértették a szavazóik is.

Márki-Zay Péteréknek hasonlóan felemás élmény lehetett a vasárnap este. Mint írtuk, Hódmezővásárhelyt az ellenzék egykori miniszterelnök-jelöltje simán hozta Grezsa István előtt, azonban az európai parlamenti választásokon leszerepeltek, 16 737 szavazatot értek el csupán, ez a választók alig 0,37 százalékát jelenti. Márki-Zay politikai túlélését helyi szinten garantálta ez az eredmény, azonban az országos politikából ő lassan kiiratkozik.

Oláh Tamás

Halálos ölelés

Az, hogy tisztulna a politikai terep az európai parlamenti választások után a meglévő és jól finanszírozott parlamenti frakciók miatt, már a választások előtt is irreális elvárás volt. Az MSZP és a Párbeszéd így feltehetően annak ellenére is meg fog maradni, hogy átütő politikai munkát az utóbbi években aligha láttunk bármelyiküktől. Két kispártról lévén szó erős lenne a DK gyenge eredményét a számlájukra írni, egy azonban biztos: Gyurcsány Ferenc pártja számára csalódást keltően szerepelt, buktak két EP-képviselőt a korábbi négyből, a Fővárosi Közgyűlésben még úgy is megkerülhetővé váltak, hogy az ő jelöltjük nyert vasárnap.

Eltűnőfélben

Az LMP mindent feltett Vitézy Dávidra. A párt évek óta láthatatlan, nemhogy országos, de budapesti szinten sem tényezők, bár parlamenti frakciójuk van. Vitézy számukra a politikai túlélést jelentheti, végképp, ha a fővárosi szavazatok újraszámlálása után még kiderülne, hogy mégis ő az új főpolgármester.

Ungár Péter és Vitézy Dávid is azt állították, hogy sem a Fidesszel, sem Szentkirályi Alexandrával nem egyeztették utóbbi visszalépését Vitézy javára, viszont ha az egykori államtitkár valahogy egy újraszámlálás nyomán nyerne Budapesten, elképzelhetetlen, hogy a kormánypárt ne nyújtaná be a számlát a kérés nélkül is kiutalt jókora segítség után. Ha Vitézy nem nyer, az LMP-nek akkor is nehéz lesz a visszaút az ellenzéki létbe, hiszen Szentkirályi visszalépése után minden mondatuk mögött a Fideszt fogja keresni a Tisza és a régi ellenzéki pártok is

Az LMP-nél még sokkal nehezebb helyzetben van a Momentum, amelynek mindkét képviselője, Donáth Anna és Cseh Katalin is kiestek az Európai Parlamentből, listájuk pedig nem jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe. Donáth éjjel nem, csak hétfőn kora délután jelentette be a lemondását a Momentum elnöki posztjáról, a posztra pedig már Fekete-Győr András is bejelentkezett.

Somogyi Dániel

Éjszaka elmondott beszédében igyekezett kisebb sikereiket kidomborítani. Beszélt Győrről, ahol Pintér Bence részben az ő támogatásukkal verte meg Dézsi Csaba Andrást és Zuglóról is, ahol Rózsa András nyomta le Horváth Csaba polgármestert. Horváth politikai pályája ezzel komoly pofont kapott: a DK-MSZP-Párbeszéd listán mindössze a nyolcadik helyen áll, ennek a szövetségnek pedig mindössze hét képviselőt sikerült betolnia a Fővárosi Közgyűlésbe.

A Jobbik két éven belül másodjára szenvedett akkora vereséget, amelybe a párt aktuális vezetése jó eséllyel simán belebukik. 2022-ben Jakab Péter nem adta könnyen magát, eleinte nem volt hajlandó elhagyni sem a pártot, sem annak elnöki székét. Gyöngyösi Márton viszont úgy fest, EP-képviselősége elbukása után előrelátóbb: hétfőn délután a párt közölte, tisztújítás jön.

Az egykor szélsőjobboldali, mára saját definícióját is kereső Jobbik egyik utódpártja, a Vona Gábor vezette Második Reformkor csúfosan leszerepelt, Vona Gábornak Magyar Péter árnyékában szinte nem sikerült senkit megszólítania, országosan mindössze 30 718-an szavaztak rájuk.

Széljobb menni Brüsszel

Hiába módosította a választási törvényt 2023 decemberén pont a Mi Hazánk javaslatára a parlament, úgy fest, hogy az a javaslat, amellyel visszahozták a listás választást az önkormányzatokba is, pont a széljobbos, radikális párttal tolt ki. Legalábbis Budapesten, ahol ugyan kezdetben úgy tűnt, a módosítással pont a Mi Hazánk betolására és a közgyűlés megosztására játszik a Fidesz. Ez azonban nem jött össze, a Mi Hazánk listáról nem jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe, főpolgármester-jelöltjük, Grundtner András pedig messze elmaradt a Karácsony-Vitézy párostól.

Fazekas István

Az Európai Parlament viszont összejött a Mi Hazánknak még úgy is, hogy listavezetőjük, Toroczkai László előre jelezte, hogy nem fogja elhagyni az országot, marad országgyűlési képviselő. A lista második helyén Dúró Dóra áll, a harmadikon Borvendég Zsuzsanna, jelenleg úgy áll, hogy utóbbi megy majd Brüsszelbe. A Mi Hazánknak betett Magyar Péter megjelenése, az utolsó hetekben viszont így is sikerült mozgósítaniuk, méghozzá sokkal jobban, mint például a Momentumnak. Toroczkaiék nagyot nyerhetnek az Európai Parlamenttel: ha valóban össze tudják hozni a szoros együttműködést a német AfD-vel, azzal aprócska tényezővé válhatnak az uniós politikában is.