Rendkívüli körülmények között – ami jelenthet hadiállapotot, de más speciális jogrendi időszakot is – a kormányzati szintű védelmi és biztonsági tervezés keretein belül minden minisztériumnak fel kell készülnie az adott helyzetben ellátandó egyedi feladatokra, ezeket pedig miniszteri rendeletben kell szabályozni.
Az elmúlt hónapokban több ilyen miniszteri rendelet meg is jelent – például az igazságügyi, a közlekedési, az európai uniós vagy a külügyi tárcára vonatkozóan –, most pedig elkészült az Orbán-kormány egyik legfontosabb tárcáját, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodát érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló tervezet is.
Különleges feladatai lennének Rogán Antalnak
Reviczky Zsolt
A kormány honlapjára felkerült rendelettervezet – amelyet az eddigi gyakorlatnak megfelelően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel egyetértésben adnak majd ki – a Rogán-tárca számára sokrétű feladatokat határoz meg az általa felügyelt háttérintézmények, gazdasági társaságok és a feladatkörébe tartozó ágazat „honvédelmi felkészültségének biztosítása érdekében”.
A rendelettervezet rögzíti, hogy csak „különleges működési rend” esetén alkalmazandók ezek a speciális szabályok. Ez kétféle helyzetben fordulhat elő: hadiállapot vagy honvédelmi válsághelyzet idején, amikor az adott tárca által felügyelt ágazat működése érdekében speciális tevékenységi, eljárási rendszabályokat kell bevezetni.
A két különleges működési rend különböző súlyú, a legfontosabb ismérveik:
- Hadiállapot. Az Alaptörvényben nevesített háromféle különleges jogrend – hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet – egyike. Az Országgyűlés háborús helyzet vagy háborús veszély, külső fegyveres támadás vagy ennek közvetlen veszélye, továbbá a kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hirdetheti ki kétharmados többséggel, és ilyenkor a kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, valamint dönt a honvédség külföldi vagy belföldi alkalmazásáról.
- Honvédelmi válsághelyzet. A hadiállapot „bevezető, első lépcsőjének” is tekinthető különleges állapot, de ez már nem az Alaptörvényben, hanem a honvédségi törvényben van nevesítve. Ezt a kormány saját hatáskörben is elrendelheti, ha szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő, az ország biztonságát közvetlenül veszélyeztető hatásra kell felkészülni, vagy például NATO-tagországként a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettséget kell teljesíteni.
A honvédelmi válsághelyzet – a nevével ellentétben – kizárólag békeidőben elrendelhető átmeneti állapot, de széles jogköröket biztosít a kormány számára, hiszen ilyenkor elrendelheti
- a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását;
- az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét;
- az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését;
- a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertérműveleti erői tevékenységének fokozását;
- a honvédelem szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését;
- a közigazgatás, a honvédelmi igazgatás, a honvédség, a honvédelemben közreműködő szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök – egyszerűsített eljárásban történő – feltöltését, túlmunka végzését;
- a magyar légtérben és a repülőtereken a katonai légiforgalmi irányítás szükséges mértékű bevezetését;
- az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását;
- a súlyos, erőszakos cselekmények megelőzése vagy elhárítása érdekében a honvédség és a rendőrség felkészített erőinek összehangolt fellépését egyes közintézmények és közforgalmú helyek megközelíthetőségének korlátozásával vagy kizárásával.
Ilyen körülmények között tehát érvényesíthetők a Rogán-féle tárca vonatkozásában is speciális szabályok. A tervezet szerint a minisztérium felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal például ilyenkor közreműködik a honvédelmi felkészítést érintő kommunikációs feladatokban, a kríziskommunikációs stratégia tervezésében, a Központi Statisztikai Hivatal pedig kérésre adatokkal segíti a munkát.
A tervezet szerint a miniszter – hadiállapot esetén – kijelölhet közreműködő szervezeteket, amelyek az elsötétítési rendszabályok bevezetésében, a lakosság túléléséhez szükséges nélkülözhetetlen információk közzétételében segít, és elvégzi a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és a gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladatokat.
A tervezet azt is tartalmazza, hogy a miniszter hadiállapot idején gondoskodik az összes – az országos sajtótermékek kivételével – napilap és más időszaki lap, valamint internetes újság vagy hírportál kiadásának megszüntetéséről, a megmaradó lapok példány- és oldalszámának korlátozásáról, a lapok előfizetéses rendszerének megszüntetéséről, valamint új sajtótermék beindításáról szóló terv kidolgozásáról.
A sajtóra vonatkozó részek ezzel nem érnek véget, mert a rendelettervezet szerint – szintén csak hadiállapot esetén – a miniszter a Honvédelmi Minisztériummal együttműködve a sajtótermékek, internetes hírportálok, közösségi médiát használó hírmegosztók előzetes ellenőrzéséről és a megjelenésüket engedélyező szervezet létrehozásáról is dönthet.
