Nemzetközi lapszemle: Orbánék új pártszövetsége leválthatja Strasbourgban a Le Pen-féle Identitás és Demokráciát

Die Zeit

Soros elnökség ide vagy oda, Orbán hatalma gyengül. Az elnökségi mottóval pedig provokál, ily módon igyekszik elkendőzni, hogy milyen mértékben csökkent a befolyása. Ezt fejti ki kommentárjában Ulrich Ladurner, a lap szerkesztője.

Nem ért egyet azzal, hogy a földrészen veszedelmesen nyomul a jobboldali radikalizmus. Az Unió erejének egyik bizonyítékát látja abban, hogy a szervezet még egy Orbán Viktort is el tud viselni soros elnökként. Ebben persze szerepet játszik, hogy az elnökségi programokat hosszú időre előre meghatározzák, és azon belül Magyarország legfeljebb bizonyos hangsúlyokon képes változtatni.

Ugyanakkor, ha végignézzük a magyar kormányfő pályafutását, azt érzékelni, hogy a jobboldalon is változnak a többségi viszonyok. A legtöbb hatalmat a menekültválság során, illetve után élvezte, ám ennek vége lett a háborúval. Az elején a hatása azért ívelt fel, mert kimondta azt, amit sokan szerettek volna, csak nem mertek: le kell zárni a határokat.

Ám teljesen elszigetelődött, amikor az agresszió után, mind a mai napig, a legjobb kapcsolatot tartja fenn Vlagyimir Putyinnal. A szélsőjobbon már rég nem számít csillagnak, azt átvette tőle Giorgia Meloni és Marine Le Pen.

Der Standard

Paul Lendvai Ionesco vagy Mrożek tollára illő abszurditásnak minősíti, hogy mostantól az év végéig a legkorruptabb uniós tagállam, a leginkább Putyin-barát európai kormány szabja meg a dolgok menetét az EU-ban. Orbán Viktor az orosz államfő leghasznosabb békebontójának számít a 27-ek között.

Magyarország a belépés óta eltelt 20 év alatt 83 milliárd eurónyi támogatást kapott az Uniótól, ami az éves GDP 3,6%-a. Az Orbán-kormány mégis 14 éve szüntelenül támadja az európai intézményeket az általa ellenőrzött sajtón át. Azért tette meg fő ellenségnek a szervezetet, mert európai törvényhozók és biztosok kezdettől fogva bírálatokkal és határozatokkal próbálták meggátolni a korrupt és illiberális rezsim kiépítését, csak éppen hasztalanul.

Orbán a vétóval igyekszik kizsarolni a szubvenció felújítását. De az ő elnöksége olyan, mintha egy időre az egész államügyészséget átvenné egy jogerősen még nem elítélt vádlott.

The Wall Street Journal

Donald Trump legfőbb európai rajongója politikai megafonként tekint az uniós elnökségre, bár a tisztség nem sok hatalommal jár. Mindenesetre megpróbál az Uniónak legalább trumpi csillogást adni. Ő az öreg földrészen a jobboldali nacionalizmus ikonja.

Nemrégiben azonban kipaterolták mint kellemetlen alakot, aki csak nyűg. A centrista politikai többség kerüli, bár bizonyos kényes kérdésekben az álláspontját átvette a főáramlat egy-két pártja is, lásd a migrációt és a kulturális identitást. Ugyanakkor diplomaták, több európai vezetővel együtt, vigaszt merítenek abból, hogy nemigen lesz törvényalkotás az év végéig. Ám ettől még Orbán Viktor beszélhet a szervezet nevében. És ez fontos, mert egyfajta hordószónokként népszerűsítheti a saját felfogását.

Rajta kívül más nemigen szorgalmazza Trump visszatérését Európában. A többiek sokáig úgy néztek rá, mint akivel mindig meg lehet állapodni. Ám a belga kormányfő a minap már arról beszélt, hogy az elnökség érdekes pozíció lehet Orbán számára, mert életében legalább egyszer megtapasztalja, milyen kompromisszumot kötni – írja a cikk.

The Washington Post

A Tegyük újra naggyá Európát szlogennel Orbán Viktor kötekedik a szövetségesekkel, ugyanakkor becserkészi a feltörekvő szélsőjobbot. Az ország az eltelt éveket azzal töltötte, hogy kirohant az EU ellen, most viszont az elnöke lesz, ami vadnak és leleplezőnek ígérkezik. A jelszó mindenesetre elárulja, hogy ez idő alatt a lehető legtöbbet szeretné elérni a maga számára.

És éppen akkor, amikor a szélsőjobb sikerei megrendítették a földrész elitjét, és a világ attól tart, hogy újból hatalomra kerül Donald Trump, a populista bujtogató. Orbánt szoros szálak fűzik a korábbi elnök mozgalmához, és azt kívánja üzenni a szélsőjobbnak az óceán mindkét partján, hogy egyre erősebbek lesznek.

A politikus különlegesen népszerűtlen Brüsszelben, mert gátolja Ukrajna anyagi megsegítését, ráadásul a kérdést eszközként használja, hogy megkaparintsa a visszatartott milliárdokat. A következő időszakban azonban egyensúlyt kell találnia az Unió ostorozása és a szervezet érdekeinek előmozdítása között.

Csáky Zselyke, a londoni Európai Reformközpont nevű elemző intézet vezető munkatársa úgy látja, hogy nehéz lesz szétválasztani a zajkeltést a tényleges lépésektől, ő mindenesetre nagy tűzijátékra, pufogtatásra számít.

Le Monde

A nacionalista Orbán Viktor állítólag imád provokálni, most pl. a soros elnökség jelszavául választott, kissé módosított Trump-idézettel. Tudván tudja ugyanis, hogy európai kollégáit mennyire aggasztja a volt elnök esetleges visszatérése. Viszont azzal is tisztában van, hogy a most következő fél év nem fogja hozzásegíteni célja eléréséhez, vagyis a mai EU felszámolásához.

Az biztos, hogy egyes európai intézményekben nyugtalanok, amiért az év végéig az illiberális, a Kremlhez közel álló Magyarország látja el az elnöki teendőket. Éppen akkor, amikor Ukrajnában folyik a háború, és a francia szélsőjobb a hatalom kapuján dörömböl. Viszont az tény, hogy sok törvényt ebben a hat hónapban nem hoznak Strasbourgban, hiszen előbb meg kell alakulnia a Bizottságnak, illetve a Parlamentnek. Vagyis Orbán nem tudja a számára kedves irányba terelni az EP-t.

Egy európai diplomata szerint a kormányfő leginkább azért blokkolja Ukrajna megsegítését, mert így akar hozzájutni a Brüsszel által befagyasztott támogatásokhoz. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a posztot saját politikai nézetei terjesztésére fogja kihasználni.

Süddeutsche Zeitung

Rettegett Orbán? Hát, talán mégsem annyira – ebben reménykedik a magyar elnökség kapcsán az újság brüsszeli tudósítója. Hubert Wetzel rámutat, hogy Brüsszelben nincs pánik, noha a magyar politikus új, szélsőjobbos frakciót akar Strasbourgban.

Abban persze van egy csipetnyi keserű irónia, hogy pont az a kormány kerül az EU kormányrúdjához, amely állandóan megszegi a demokratikus normákat, és szidja az Uniót. Daniel Freund a német zöldektől úgy illusztrálja ezt a „kecskére bízzák a káposztát” szituációt, hogy közzétett egy fotót, rajta Orbán és Putyin kézfogásával. Az aláírás: Készüljetek, mert valami lesz!

A politikust Brüsszelben persze senki sem tekintené tisztességes és semleges közvetítőnek soros elnökként. Mégsem esnek kétségbe, mert azt mondják: lehet, hogy Orbán autokrata, odavan az orosz államfőért, de szeretné végre látni a milliárdokat. És nem érdeke, hogy fél éven át mérges manónak látszódjon. Ezért sikeres akar lenni, bár ezen mást ért, mint egyéb államok.

Csak mérsékelt károkat tud okozni, hangsúlyozzák európai diplomaták, és a terve első ránézésre fenyegetőbbnek tűnik, mint amilyen a valóságban, amikor új, szélsőjobbos pártcsaládot igyekszik összehozni Strasbourgban.

Deutschlandfunk

Orbán Viktor ugyan konfrontatív retorikát alkalmazott, az Andrássy Egyetem német politológiaprofesszora, Ellen Bos mégis abból indul ki, hogy a politikus profin látja el a hat hónapos tisztséget, és együttműködésre törekszik. Egyben próbál megszabadulni a ráragadt sötét képtől. Ám az uniós irány feltehetőleg azért sem változik lényegesen, mivel sok kérdésben Magyarország nem tud többséget elérni.

A politikus szándéka az, hogy alapvetően alakítsa át az EU-t. Szerinte a tagállamokon belül politikai eltolódás megy végbe, egyre több jobboldali-populista párt jut kormányra, ezért azután ő maga szeretné keresztülvinni a saját törekvéseit. Ám mint Bos megjegyzi, attól még messze van. Ahhoz ugyanis többséget kellene szereznie mind a Tanácsban, mind a Parlamentben, és ez nem lesz könnyű. Arról nem beszélve, hogy a szélsőjobb jelenleg sokkal megosztottabb, mint az előző EP-ben volt, új frakciók alakulnak.

Le Figaro

Orbán hat hónapra átveszi a parancsnokságot az Európai Tanácsban, és politikai szószéknek tekinti az elnökséget. Brüsszel persze mindig a lehető legrosszabbra készül, és hát a politikus, úgy is, mint Putyin nagy barátja, megsokszorozza a provokációkat az európai politikai fő áramlat ellen.

De erősen figyelni fogják, habár a végén egy sor olyan kérdésben beadta a derekát, amelyet korábban ellenzett. Magyarországnak nem érdeke, hogy elszabotálja a megbízatást. Az ugyanis keresztbe tenne a politikus legfontosabb üzeneteinek, és lefékezne több olyan területet, ahol próbál haladást elérni.

Die Presse

Olasz lapértesülés szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új, szélsőséges strasbourgi parlamenti csoport tervébe, és azok be is léphetnek, bár ez még nem hivatalos. A Liga vezére csak annyit közölt, hogy tanulmányozzák a dokumentumokat, de ő helyesnek tartja az összefogás irányát.

Mindenesetre a francia Nemzeti Tömörülésben, illetve az olasz Ligában bízik Kickl és Orbán új frakciója, amely szeretne igen gyorsan nagyra nőni. Portugáliában a szélsőséges Chega kacsintgat a csatlakozás felé, a szélsőséges tömörülés most először jutott be az EP-be, és két mandátumot szerzett. De sokkal fontosabb volna Le Penéken kívül, ha a PiS-t is sikerülne megnyerni.

Az AfD felvétele egyelőre nincs napirenden, bár Weidel pártvezető szerint ők nagyon is beleillenének a kompániába. Az elnökségből az szivárgott ki, hogy a programot tekintve jelentős átfedést tapasztalnak a Fidesszel és az Osztrák Szabadságpárttal.  

Die Presse

Az elemzés elképzelhetőnek nevezi, hogy az új, Orbán–Kickl–Babiš-féle frakció leváltja Strasbourgban a Le Pen, Salvini és Wilders fémjelezte Identitás és Demokráciát. Az idő szorít, mert az összes politikai érdekházasságot meg kell kötni, mire két hét múlva alakuló ülésre gyűlnek össze az új EP-törvényhozók.

Hogy a kártyákat újra kell keverni, az nem csupán a két napja bejelentett hármas szövetségen múlik. Az ID-ből kizárt AfD valószínűleg szintén saját frakció alakításán dolgozik, több olyan jobboldali kis, illetve töredék pártot bevonva, amely elfogadható más populistáknak.

A gond ott van, hogy nincs elegendő szélsőjobbos tömörülés ennyi pártcsaládhoz. Az ID-ből az került nyilvánosságra, hogy a szerveződés beleolvadhat az új frakcióba, de ez esetben is három részre szakadna a szélsőjobb az eddigi kettő helyett. A határidő, ameddig elosztják a bizottsági helyeket, holnapután jár le.

Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-küldöttségvezetője úgy gondolja, hogy az új szerveződés a 3. legnagyobb erő lesz a Parlamentben, ami hadüzenet a Meloni vezette Európai Konzervatívoknak és Reformereknek. Bár egyelőre nem világos, hogy jött ki neki a matek.

Le Pennek jól jönne az Orbán-féle kezdeményezés, mert az új felállásban több tekintélyt élvezne.

Financial Times

Gideon Rachman úgy gondolja, alaptalan a pánik az amerikai és francia politikai közép, illetve liberálisok részéről, mert az igaz, hogy jön fel a nacionalista populizmus, sőt várhatóan a nyugati politika állandó, meghatározó tényezője lesz, de azért nem könnyű bedönteni a demokráciát.

Még akkor sem, ha napjainkban a fő ellentét a nemzetközi együttműködés szabadelvű hívei, illetve a demagóg nacionalisták között húzódik. Marine Le Pen és Donald Trump is jó ideje flörtöl Putyinnal, akiben sokan a hagyományos értékek és a nemzetállam bajnokát látják. A nemzeti populisták veszélyesnek és pénzkidobásnak minősítik Ukrajna támogatását.

További jellemzőjük, hogy hajlanak az összeesküvés-elméletekre, kezdve a járványtól Soros György és Bill Gates befolyásáig. Ebben a kategóriában mind újabb figurák jelennek meg, Nigel Farage, Geert Wilders, az AfD és az Osztrák Szabadságpárt.

Orbán Viktor a mozgalom kulcsembere lett, mivel képes volt tartósan berendezkedni a hatalomban, és ezzel kiváltotta Trump belső körének csodálatát. De közel áll Le Penhez is. Giorgia Meloni szintén fontos, egyben ellentmondásos jelenség. A posztfasizmusból indult, és jó kapcsolatokat tart fenn Orbánnal, valamint Le Pennel.

De kormányfőként nem támadja az EU-t. Trump visszatérésének lehetősége joggal aggasztja a demokrácia híveit. Ezzel együtt nem kell túlzásokba esni. A polgárok hamar kiábrándulhatnak a populizmusból, ha látják, hogy az miket művel hatalmon. Merthogy nem válnak be az ajánlott egyszerű megoldások. Lehet, hogy most a franciák és az amerikaiak is újra megtanulják ezt a leckét. Csak éppen az őrület következményeit az egész világ nyögheti.

The Times

Az ukrán parlament Védelmi és Biztonsági Bizottságának elnökhelyettese azt mondja, hogy szovjet felfogású tábornokokkal nem lehet legyőzni Oroszországot. Mariana Bezuhla, aki katonaorvos volt a fronton, amikor az orosz hadsereg 10 éve megszállta Kelet-Ukrajnát, átfogó személycserét sürget a legfőbb parancsnokok sorában, és szükségesnek tartja az idejétmúlt katonai kultúra megújítását is.

A legfőbb gondnak azt tartja, hogy a régi vágású tábornokokat egyáltalán nem izgatja a katonáik élete. Előfordult, hogy szándékosan a vágóhídra küldték az embereiket, noha azok alkalmatlanok voltak a feladatra, de hát igazolni kellett felfelé, hogy megpróbálták visszaszerezni az elvesztett területeket.

Emellett a képviselő azt is felrója nekik, hogy az igazság sem fontos számukra. Ha bármi gond adódik, megpróbálják eltitkolni. Viszont nyomást gyakorolnak, ha valaki szóvá teszi a bajokat. Ennélfogva úgy gondolja, hogy a legfelső szintre kell előléptetni azokat a dandár parancsnokokat, akik harci tapasztalatokat szereztek az utóbbi 10 évben, és gyorsan, illetve hatékonyan tudnak alkalmazkodni a változó harctéri feltételekhez.

Bezuhla két dologról is nevezetes: egyrészt tavaly megvádolta az addig nemzeti hősnek számító, ám azóta leváltott katonai főparancsnokot, Zaluzsnijt, hogy semmilyen elképzelése sincs, miként kellene legyőzni az oroszokat. Másrészt a háború kezdetén 76 órán át éhségsztrájkolt Varsóban, mert a lengyelek nem akartak átadni országának a szovjet időkből származó fegyvereket.