A sikeres énmárkaépítés során nagy eséllyel eljutunk arra a pontra, amikor ki kell állnunk a nyilvánosság elé. Ez lehet tévés vagy rádiós szereplés, interjú egy újságban, de elképzelhető, hogy konferencián vagy éppen egy TED-előadáson kell remekelnünk és meggyőznünk magunknak a közönséget. Az élő szereplések esetében különösen fontos, hogy fenntartsuk a hallgatóság figyelmét; hogy némi humorral és természetes lazasággal megnyerővé váljunk; hogy a mondandónk egyszerre legyen informatív és szórakoztató is. Nem kis feladat ez, de John Purkiss és David Royston-Lee könyve ehhez is tud segítséget, hasznos tippeket nyújtani.
Lassan tíz éve, hogy a HVG Könyveknél megjelent magyarul is John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyve, amely azonban azóta is alapműnek számít. A kötet nem egy hagyományos útmutató a CV-íráshoz. Nem mondja meg, hogyan legyél influenszer, vagy hogy melyek a networkingelés alapszabályai. Sokkal inkább ahhoz ad iránymutatást, hogy miként ismerheted meg önmagad, az erőforrásaid, amiket aztán az érvényesüléshez hasznosítani tudsz. Purkiss és Royston-Lee bestsellere számos önismereti gyakorlatot tartalmaz ahhoz, hogy felfedezhessük képességeinket, értékeinket, felszínre hozhassuk valódi motivációinkat. Hiszen csak úgy tudunk kielégítő és sikeres életet élni, ha egyszerre csinálhatjuk azt, amit szeretünk és amiben a legjobbak vagyunk. Hírlevélsorozatunkban e gyakorlati feladatokat is tartalmazó könyvből szemezgetünk részleteket az olvasóink számára. Tizenkettedik rész.
Valahányszor csak lehetőség adódik rá, próbáljunk meg minél több emberre hatni. Beszélgessünk egyszerre két-három kollégával vagy ügyféllel, az asztalunk körül ülő tíz emberrel, vagy álljunk ki egy konferencia több száz résztvevője elé. Általában jó dolgok szoktak kisülni abból, ha egyszerre több embert szólítunk meg mondandónkkal. Lehet, hogy utána valaki szívesen felkínál nekünk egy állást vagy egy tanácsadói megbízást, esetleg meghív, hogy tartsunk máshol is beszédet. Az előadásokkal növelhetjük hitelünket, s ez jó alapot teremt a további építkezéshez.
Nem mindenki áll ki szívesen az emberek elé, van, aki még a gondolatától is retteg. A legtöbben amiatt aggódnak, mit gondol vagy mond majd róluk a közönség. Csakhogy a sorokban is olyanok ülnek, akik tartanak valamitől: attól félnek, hogy az előadó órákon keresztül fogja untatni őket, netán harmatgyenge viccekkel próbálja feldobni a hangulatot, vagy a saját cégét igyekszik majd reklámozni.
A félelmeket azonban le lehet győzni, ha a megfelelő dologra összpontosítunk. A hivatásos előadóművészeket leszámítva általában azért kérnek fel valakit előadásra, mert olyan ismeretekkel rendelkezik, amelyek a közönség hasznára válhatnak. Nem is kell semmi másra figyelni, mint arra: „Azért vagyok itt, hogy segítsek.”
Ha egyetlen gondolatra összpontosítunk, az automatikusan eltereli a figyelmünket minden másról, a negatív gondolatokat is beleértve. Ha nem azt figyeljük, milyen hatást váltunk ki, egészen megfeledkezünk majd a helyzetről, a közönség pedig, miután észreveszi, hogy az előadót őszinte segítő szándék vezérli, szintén megnyugszik, és figyel.
Saját élményeinket, tapasztalatainkat is beleszőhetjük mondandónkba, ha úgy érezzük, ez a hallgatóság javát szolgálja. Ha látják, hogy profitálhatnak az előadásból, az emberek figyelni fognak, és nem gondolnak arra, hogy szereplésünkkel csupán önmagunkat akarjuk fényezni.
A nyilvános beszéd sikere mindezeken túl már csak felkészültség és gyakorlás kérdése. Minél alaposabban felkészülünk, és minél többször szólalunk fel, annál jobban fognak sikerülni nyilvános szerepléseink.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
