Landolt a Csendes-óceánban Kapu Tiborék űrhajója, kezdődik a legénység kiemelése – élő videó
Hétfőn vált le a Nemzetközi Űrállomásról a magyar kutatóűrhajóst is szállító Dragon űrhajó. Kövesse velünk, cikkünk folyamatosan frissül!
Lassan tíz éve, hogy a HVG Könyveknél megjelent magyarul is John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyve, amely azonban azóta is alapműnek számít. A kötet nem egy hagyományos útmutató a CV-íráshoz. Nem mondja meg, hogyan legyél influenszer, vagy hogy melyek a networkingelés alapszabályai. Sokkal inkább ahhoz ad iránymutatást, hogy miként ismerheted meg önmagad, az erőforrásaid, amiket aztán az érvényesüléshez hasznosítani tudsz. Purkiss és Royston-Lee bestsellere számos önismereti gyakorlatot tartalmaz ahhoz, hogy felfedezhessük képességeinket, értékeinket, felszínre hozhassuk valódi motivációinkat. Hiszen csak úgy tudunk kielégítő és sikeres életet élni, ha egyszerre csinálhatjuk azt, amit szeretünk és amiben a legjobbak vagyunk. Hírlevélsorozatunkban e gyakorlati feladatokat is tartalmazó könyvből szemezgetünk részleteket az olvasóink számára. Tizenkettedik rész.
Keressünk magunknak közönséget!
Valahányszor csak lehetőség adódik rá, próbáljunk meg minél több emberre hatni. Beszélgessünk egyszerre két-három kollégával vagy ügyféllel, az asztalunk körül ülő tíz emberrel, vagy álljunk ki egy konferencia több száz résztvevője elé. Általában jó dolgok szoktak kisülni abból, ha egyszerre több embert szólítunk meg mondandónkkal. Lehet, hogy utána valaki szívesen felkínál nekünk egy állást vagy egy tanácsadói megbízást, esetleg meghív, hogy tartsunk máshol is beszédet. Az előadásokkal növelhetjük hitelünket, s ez jó alapot teremt a további építkezéshez.
Nem mindenki áll ki szívesen az emberek elé, van, aki még a gondolatától is retteg. A legtöbben amiatt aggódnak, mit gondol vagy mond majd róluk a közönség. Csakhogy a sorokban is olyanok ülnek, akik tartanak valamitől: attól félnek, hogy az előadó órákon keresztül fogja untatni őket, netán harmatgyenge viccekkel próbálja feldobni a hangulatot, vagy a saját cégét igyekszik majd reklámozni.
A félelmeket azonban le lehet győzni, ha a megfelelő dologra összpontosítunk. A hivatásos előadóművészeket leszámítva általában azért kérnek fel valakit előadásra, mert olyan ismeretekkel rendelkezik, amelyek a közönség hasznára válhatnak. Nem is kell semmi másra figyelni, mint arra: „Azért vagyok itt, hogy segítsek.”
Ha egyetlen gondolatra összpontosítunk, az automatikusan eltereli a figyelmünket minden másról, a negatív gondolatokat is beleértve. Ha nem azt figyeljük, milyen hatást váltunk ki, egészen megfeledkezünk majd a helyzetről, a közönség pedig, miután észreveszi, hogy az előadót őszinte segítő szándék vezérli, szintén megnyugszik, és figyel.
Saját élményeinket, tapasztalatainkat is beleszőhetjük mondandónkba, ha úgy érezzük, ez a hallgatóság javát szolgálja. Ha látják, hogy profitálhatnak az előadásból, az emberek figyelni fognak, és nem gondolnak arra, hogy szereplésünkkel csupán önmagunkat akarjuk fényezni.
A nyilvános beszéd sikere mindezeken túl már csak felkészültség és gyakorlás kérdése. Minél alaposabban felkészülünk, és minél többször szólalunk fel, annál jobban fognak sikerülni nyilvános szerepléseink.
