Zord zud pusztít a Moszkva és Peking között lavírozó Mongóliában

Az orosz és a kínai nyomulás veszélyezteti Mongólia semlegességre törekvő „harmadik szomszéd” politikáját és fiatal demokráciáját. A közép-ázsiai országot a klímaváltozás sem kíméli.

Zord zud pusztít a Moszkva és Peking között lavírozó Mongóliában

Bilincs helyett virágot kapott Vlagyimir Putyin, amikor a múlt héten Ulánbátorban kiszállt a limuzinjából. Mongol kollégája, Uhnágín Hürelszüh teljes pompával – vörös szőnyeggel és díszbe öltözött lovas gárdistákkal – fogadta az orosz elnököt, semmibe véve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát. Pedig Mongólia tagja a hágai székhelyű törvényszéknek, így

őrizetbe kellett volna vennie Putyint, aki a tavaly kiadott nemzetközi elfogatóparancs óta első ízben látogatott ICC-tagországba.

Persze nyilvánvaló volt, hogy nem fogják letartóztatni, ami nem is elsősorban az ICC viszonylagos súlytalanságát és kényszerítő erejének hiányát mutatja, hanem azt, mennyire felértékelődött az autokrata Oroszország és Kína közé szorult demokratikus Mongólia szerepe.

Ukraine and EU criticise Mongolia for hosting Vladimir Putin | DW News

Ukraine and the European Union have criticized Mongolia for hosting Russia’s President Vladimir Putin. Despite being a member of the International Criminal Court, Mongolia did not arrest Putin on a warrant for alleged war crimes. The court itself has no power to enforce the order.

Putyin látogatásának több konkrét és jelképes célja is volt. A vizitje során két energetikai megállapodást kötöttek a felek, de a nagy kérdés az, sikerült-e előbbre jutni a Moszkva számára oly fontos Szibéria Ereje 2 gázvezeték megépítésében. A tervek szerint a második csőkígyó évi 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Mongólián át Kínának. A megvalósítás persze attól is függ, hogy Moszkva és Peking meg tud-e állapodni az árazásban, Oroszország számára mindenesetre fontos, hogy az Európának a szankciók miatt már el nem adható vezetékes gáznak új piacot találjon.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?