„Az, hogy Bartók Béla éppen akkor hagyta el Magyarországot, amikor a magyarság politikai termékké vált, világos jelzése annak, hogy milyen viszonyban volt a nemzeti tradíciókkal és a politikai eszmékkel. Büszkék vagyunk arra, hogy a Bartók Emlékház a főváros fenntartásában működik” – mondta Karácsony Gerely főpolgármester annak kapcsán, hogy Bartók életét bemutató új kiállítás nyílt a zeneszerző utolsó magyarországi otthonában, a pasaréti Csalán úti Bartók Emlékházban.

Karácsony Gergely a Bartók Emlékházban. Fővárosi forrásból valósult meg a felújítás és a kiállítás
Dobszay János
Nem ez az első tárlat az épület falai között, ahol Bartók 1932 és 1940 között nyolc és fél éven át élt és alkotott, s ahol a kivándorlását megelőzően olyan művek születtek, mint a Mikrokozmosz-sorozat, valamint vonósnégyesekre, ütősökre illetve gyermek és női karokra írt darabok. Az 1981 óta működő, Bartók személyes tárgyaival berendezett emlékház életében hatalmas törés volt, amikor 2021-ben a jogörökös visszavonta a letétben elhelyezett kiállítási tárgyakat, így az épület azóta koncertteremként működött.
Bár a szobák, termek „megtisztítása” fájdalmas veszteség volt, ám egyben lehetőséget is adott az újragondolásra,
olyan, a XXI. századi követelményekhez illő, interaktív kiállítás felépítésére, amely – ahogy a kiállítás rendezője és projektvezetője Farkas Zoltán zenetörténész, az Emlékház igazgatója fogalmazott – bemutatja a zeneszerző valódi arcát.
A rendezői koncepció abból a látszólagos paradoxonból indul ki, hogy