Könnyebb lesz magyar munkabért fogadni a Revolut-számlákra
Részben az történt, amit az MNB szorgalmazott, de a jegybank továbbra is aggódik a Revolut ügyfeleiért.
Részben az történt, amit az MNB szorgalmazott, de a jegybank továbbra is aggódik a Revolut ügyfeleiért.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
A Süddeutsche mellett a FAZ és a Neue Zürcher Zeitung is foglalkozik a Fico-Putyin-találkozóval. Trump megválasztása után Európának költenie kell a saját biztonságára, írja Joschka Fisher volt német külügyminiszter. A világ vezető demokráciáiban nehézkes a kormányzás, mert széttöredezik a politikai közép, és Donald Trump csak súlyosbítja a problémát, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Súlyos kérdéseket vet fel, hogy a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, írja a New York Times szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Már a másfél éves gyerekek közel fele napi tévéfogyasztó, ötödük pedig tabletezik vagy okostelefonozik is. Minél alacsonyabb az anya iskolai végzettsége és életkora, annál valószínűbb, hogy a kisgyereke képernyő előtt ül. A WHO kétéves korig teljes képernyőmentességet javasol.
A paradicsomtermesztés egyik legnagyobb kihívása, hogy kompromisszumot kell kötni az íz és a termelékenység között, ugyanis az édesebb és így jobb ízű paradicsomhoz általában alacsonyabb termésátlag tartozik.
„Áraink ő-r-ü-l-t-e-k!” – szólt a szlogen, amelyet állítólag a 70-es 80-as években többen ismertek New Yorkban, mint a Coca-Colát, miközben a cég reklámarca sokak szerint Donald Trump stílusára is óriási hatással volt. De mint kiderült, az őrült árairól és még őrültebb reklámjairól elhíresült Crazy Eddie nevű elektronikai üzletlánc tulajdonosa, Eddie Antar, már a kezdetektől csaló praktikákkal növelte a profitot, melyből bőségesen juttatott népes rokonságának is. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.
Európában elsőként Pesten, 1872-ben jött létre gyakorlógimnázium, ahol az egyetem utolsó éveiben járó tanárjelöltek gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a tanításban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődje sok mindenben megelőzte a korát, újszerű pedagógiai módszereiket azonban a kezdetben sokan kétkedve fogadták. Mohay Péter, az iskola matematikatanára szerkesztésében a közelmúltban jelent meg A Trefort szellemisége c. könyv, melyből az is kiderül, miért nem hatékony a frontális oktatás és miért volt szokatlan a kézfogás tanár és diák között a 19. században.