Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
„A repülőgépek rendszerbe állításához, üzemeltetéséhez szükséges minimális feltételek a csúszás ellenére sem állnak rendelkezésre, az L-39 Skyfox repülőgépek katonai alkalmazhatósága kérdéses” – állítja Facebook-posztjában a ma már a Tisza Pártban politizáló volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz, utalva arra, hogy az eredetileg 2024-re várt négy gép helyett idén és csak három gyakorló repülőgépet kapott a Magyar Honvédség, ráadásul ezekkel sem stimmel szerinte minden.
A HVG is írt róla, hogy május végén a kecskeméti légibázison átadták a Magyar Honvédségnek az Aero Vodochody Aerospace első három Aero L-39 Skyfox típusú kiképző repülőgépét. A nagyjából 70 milliárd forintért rendelt összesen 12 darab repülőgépet gyártó cseh cégbe már régen bevásárolta magát a NER: előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aztán Hernádi Zsolt, majd Habony Árpád.
Erre a személyi összefonódásra amúgy Ruszin-Szendi Romulusz is kitér és emlékeztet arra is, hogy annak idején Szalay-Bobrovniczky cége a vásárláshoz még állami segítséget, 150 millió eurós (kb. 53 milliárd forintos) hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól, a kölcsönhöz pedig a kormány vállalt az állam nevében készfizető kezességet. De a volt vezérkari főnök szerint a valódi baj az, hogy
- a gyártó a repülőgépekbe civil szabványoknak megfelelő avionikai rendszert épített be, a Skyfoxok nem rendelkeznek a műveleti alkalmazáshoz szükséges harcászati adatkapcsolati rendszerrel, fegyverrendszerrel és önvédelmi rendszerekkel
- a repülőgépek tárolása sem tekinthető megoldottnak, ugyanis a vadonatúj L-39-eseket ideiglenesen a NATO számára felajánlott hangárokban helyezték el
- az L-39 Skyfox repülőgépek könnyű támogató, illetve felderítő szerepkörben történő harci alkalmazása önvédelmi rendszerek hiányában igen magas kockázattal jár
„Úgy tűnik, hogy a gépek beszerzése nem a magyar emberek biztonságát szolgálja, hanem sokkal inkább egy szűk gazdasági-politikai érdekkör anyagi gyarapodását” – folytatja Ruszin-Szendi, aki feltette a honvédelmi miniszternek azt a kérdést is, hogy mi az oka a szállítás csúszásának, fizetett-e a cseh gyártó emiatt kötbért. Végül a volt vezérkari főnök azt üzente Szalay-Bobrovniczkynek:
Miniszter Úr! A választ megkerülheti, de a felelősségre vonást aligha.”
