Terjednek a silány, átverős könyvek, és csak későn veszi észre az ember, hogy mit kezdett el olvasni

Rossz könyvet kiadni továbbra sem tilos. Viszont most már sokkal könnyebb és olcsóbb megírni és eladni. A mesterséges intelligencia (MI) legyártja a szöveget, az internetes piactereken a termék ugyanolyannak látszik, mint az igazi könyvek.

Terjednek a silány, átverős könyvek, és csak későn veszi észre az ember, hogy mit kezdett el olvasni

A mesekönyvekkel és a tanácsadókkal lesz érdemes vigyázni: ezeknek a gyártásával boldogul könnyebben a gép. Idehaza ennek még nemigen van nyoma, de a legnagyobb európai könyvpiacon, Németországban a félrevezető útikönyvekkel és az iparszerűen termelt gyerekkönyvekkel példázta a hamburgi Der Spiegel, milyen bosszúságot okoznak a fércművek. Nem létező strand, nem kicsiknek való kocsma – ilyen helyszínekre vezette Hamburgban a gyerekes szülőket a kifejezetten nekik szóló útikönyv. Még a címlapja sem stimmelt: a fotó nem is az északnémet nagyvárost ábrázolta. 

Súlyosbítja a helyzetet az internetes piactereken vagy például szállásfoglaló oldalakon amúgy is régóta tapasztalható visszásság: sok a hamis felhasználói értékelés. Ez esetben egyenesen arról van szó, hogy az MI által írt könyvek forgalmát akár MI által írt kedvező véleményekkel igyekeznek fellendíteni. Ráadásul az Amazon nem jelzi az MI által gyártott könyveket. Az amerikai kereskedőcég kitérő választ adott a hamburgi lapnak: lehet, hogy később majd felhívják a vásárlók figyelmét. Ez már csak azért is jó lenne, mert még a kötetet kézbe véve sem feltétlenül ötlik azonnal szembe, hogy nincs igazi szerzője a műnek. Ahhoz pedig már újságírói kutakodás kellett, hogy feltűnjön: a gyártó néhány hónap alatt legalább féltucatnyi hasonló útikönyvet dobott piacra, miközben az ember által alaposan ellenőrzött bédekker elkészítése sok hónapos munka. A mesekönyvekkel pedig az a baj, hogy a történetek összefüggéstelenek, tetszőlegesek.