Kapu Tibor: A leszállás után minden egyes sejtem sokkal nehezebb volt, mint gondoltam volna

„Sajnos a felvételeken, hogy ha most jól emlékszem, akkor az nem látszott, de mi az első 5-6-7-8 percet, főleg a Shuks-al (Shubhanshu Shukla – a szerk.), aki mellettem ült, indiai kollégámmal, mi végig nevettük és végig sikongtuk, ezt akkor most szintén bevallom férfiasan, mert annyira élveztük a felbocsátást” – mondta Kapu Tibor a TV2 Napló stábjának. A vasárnap este adásba került interjút az Index szemlézte.

A hét elején kicsivel több mint kéthetes küldetés után landolt Kapu Tibor a Csendes-óceánban. Mielőtt még az űrhajós hazajöhetne több vizsgálaton és rehabilitációs folyamaton is át kell esnie, azonban interjúkat már ad, például a TV2-nek is.

Ennek már rögtön az elején leszögezte, hogy részéről minden rendben, jól van, úgy érzi, hogy már akár holnap el tudna indulni egy világkörüli útra. Elmondta azonban, hogy hiába halad jól a rehabilitzáció, a landolásnál még minden egyes porcikája nehéz volt. 

Én sose fogom elfelejteni azt, hogy ugye vízre szálltunk és ott voltunk még mindig a kapszulában, és megemeltem a kezemet és így visszaesett magától úgyhogy tényleg minden egyes sejtem sokkal nehezebb volt, mint azt én gondoltam volna.

Beszélt arról is, hogy milyen kísérleteket végzett az űrben (erről korábban mi is írtunk). Ezúttal azt hangsúlyozta, hogy a cél a hosszú távú űrutazások lehetővé tétele, ezért arra keresett választ, hogy miként lehet növényt termeszteni az űrben, illetve gyógyszerkísérleteket is végeztek.

Elmondta azt is, hogy a Földön egyszerűnek tűnő dolgok – például az evés – a súlytalanság állapotában komoly kihívást jelent. „Amikor az ember odaérkezik és egy hétre rá van egy hatalmas nagy közös vacsoránk és így felnéz és észreveszi, hogy ott lóg egy csomó desszert a plafonon, hiszen lebegünk, úgy, hogy ez nem fog sose leesni, az még egy hét után is meglepő tud lenni.”

Hasonló a helyzet az alvással és a fürdéssel is, utóbbit például speciális, tusfürdőszerű dologgal átitatott törölközőkkel oldották meg, amelyeket megtöltöttek meleg vízzel. Zuhanyozni ugyanis nem lehet, mivel a víz nem esik rá az emberre. Kapu elmondta azt is, hogy

halálfélelme nem volt, izgalom viszont akadt bőven, illetve meghatódottság is, mivel egy olyan személyzet tagja volt az elmúlt egy évben, ahol erős volt a csapatdinamika.

Az interjúban természetesen szóba került a visszatérés is, erről Kapu a következőképpen fogalmazott: „Amikor pedig visszafele jövünk, és elkezdünk nagyjából ilyen 95-90 kilométer magasan ütközni a légkörrel, és az a kabin, az a szerkezet, ami körülöttünk van és gyakorlatilag egybenőtt velünk, az a magjából, minden kis csavarjából rezeg és vibrál, és morajlik körülöttünk, az egy nagyon-nagyon jó érzés, az nagyon élővé teszi az egész visszaérkezést.”

Zárásként pedig elmondta azt is, hogy szívesen gondol arra, hogy olyan űrhajós legyen, aki ennél még többet repül, azonban a jelenleg az a legfontosabb, hogy hangsúlyozza: ez egy sikeres küldetés volt és nem csak ez a három hét, hanem az a sok év, amit ebbe beletettek.

(Nyitóképünkön a kapszula belsejében Kapu Tibor. Forrás: Axiom Space)