Ami a „zebragate” mögött van: 49 évet ment vissza az időben a Fidesz, hogy Magyar Péter félreállítására jogalapot találjon

Érdekes jogi megoldással és még érdekesebb indoklással javasolja szigorítani, kiegészíteni a magyar EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a Fidesz két hazai politikusa. Az erről szóló törvényjavaslatot azonban a körülmények miatt nem véletlenül érezheti személye elleni támadásnak, de legalábbis fenyegetésnek Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.

Orbán Viktor és Magyar Péter között a politika újabb színfoltját/mélypontját jelentő „zebrázásig” – van-e strómanzebrája Orbán Viktornak, és ha nincs, lesz-e igazi – fajuló politikai adok-kapok alakult ki egy minapi fideszes törvényjavaslat nyomán, amelyet nem véletlenül emlegetik a személyre szabott jogszabályok mintájára lex Magyarnak. 

Magyar Péter magára is vette, amikor úgy reagált a kormánypárti javaslatra: „Azt gondoltátok, ha majd vagyonnyilatkozatot kell tennem, sikerül megfosztanotok az európai parlamenti képviselői mandátumomtól?” Jelezte továbbá, hogy nemcsak a saját vagyonnyilatkozata lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóié is. Végül pedig már Orbán Viktornak címezve felvetette: 

Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?” 

„A választott tisztségviselők iránti közbizalom megerősítése és az átláthatóság növelése” iránti igény hívta állítólag életre az EP-képviselőkre vonatkozó új szabályozást, amelyet a volt fideszes EP-képviselő Hidvéghi Balázs és a KDNP-s Juhász Hajnalka nyújtott be, és amelynek lényege, hogy plusz vagyonnyilatkozat-tételt ír elő – természetesen hazai hatáskör alapján – kizárólag a magyar EP-képviselők számára. 

A javaslat szerint az Európai Parlament 720 képviselője által azonos tartalommal évente kitöltendő vagyonnyilatkozat mellett a 21 magyar képviselőnek külön előírnák egy második vagyonnyilatkozat kitöltését és közzétételét is – ezt ugyancsak évente kellene benyújtani a magyar parlamenti képviselőkével megegyező, bővebb adattartalommal, valamint a családtagokra vonatkozóan is, de utóbbiakat zártan kezelnék. 

Érdekes, hogy bár a javaslat hivatkozik „az elmúlt években az EP egyes képviselőivel, tisztségviselőivel összefüggésbe hozható korrupciós botrányok” nyomán „a közélet tisztaságának megteremtésére”, a kormánypártok csak most, a botrányok után évekkel látták szükségét lépni – egész pontosan 2009 óta, amióta vannak magyar EP-képviselők, megfelelő garanciát láttak a jelenlegi vagyonnyilatkozatokkal is. Olyannyira, hogy

egy időben még az EP-s változatot vezette be a Fidesz a magyar parlamenti képviselőkre is, aztán hirtelen visszacsinálta az egészet, és ma ismét különbözik a két vagyonnyilatkozati rendszer.  

Most, miután a tavaly júniusi EP-választáson a Tisza Párt 7 mandátumot szerzett, így képviselő lett Magyar Péter is, a Fidesz-KDNP szükségét érezte „a legszigorúbbak közé tartozó” hatályos hazai vagyonnyilatkozati rendszert rájuk is kiterjeszteni. Ebbe ugyan több adatot kell felvinni, mint az EP-sbe, de a szigorúságáról csak annyit: a leadásakor minden évben megírjuk, mennyire nem ér semmit, hiszen

lényegében azt írnak bele, amit akarnak, és igazából semmilyen komoly szankció nem fenyegeti sem a szándékosan sumákoló, sem a véletlenül tévedő politikust. 

Szankcionálásában azonban a jelenlegi, magyar országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályoknál sokkal szigorúbb lesz az EP-képviselőkre kitalált új szabály, ami némiképp érthetetlen, lévén, hogy ugyanazt a vagyonnyilatkozatot kell majd kitölteniük, ráadásul az EP-seknek ugye megmarad az uniós vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, amelyhez szintén társulnak szankciók.