Minden adott ahhoz, hogy Magyarország kilépjen a Nemzetközi Büntetőbíróságból, pont akkor, amikor az Moszkva célkeresztjébe került
6 perc
2025.04.02. 09:05
2025.04.02. 12:16
Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök feltárása, a mediterrán térségben zajló embercsempészet és emberkereskedelem, a Észak-Oszétiában elkövetett háborús bűnök ügye is a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt van – a háborús bűncselekmények feltárásának teljes rendszerét érintheti, ha Magyarország mellőzi a Benjámin Netanjáhú ellen kiadott elfogató parancsot.
Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A magyar hatóságok előre jelezték, hogy nem kívánnak eljárni ellene, annak ellenére, hogy Magyarország is tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Hasonló állásfoglalást fogalmazott meg Friedrich Merz német kancellár, aki megválasztása után az elsők között Benjamin Netanjáhúval egyeztetett telefonon és szintén meghívta Németországba. A német fél arra hivatkozott, azért hagyják figyelmen kívül a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, mert Izrael nem tagja az intézménynek, ezért az eljárással kapcsolatban mentesség illeti meg. Többek között Franciaország, Lengyelország és Románia is hasonló álláspontra helyezkedett. Ez azonban jelentős mértékben megkérdőjelezi a Nemzetközi Büntetőbíróság működésének hatékonyságát és az intézmény tekintélyét is.
A magyar kormány meglebegtette azt is, hogy kilép a büntetőbíróságból. Ezt a szándékát már tavaly jelezte, miután a Benjamin Netanjahu és Joáv Galant akkori védelmi miniszter elleni elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság kiadta.