Innentől az 
kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
Marad az árrésstop – az intézkedés felülvizsgálatának előzetesen ígért időpontját követően a múlt héten ennyit közölt a miniszterelnök, Orbán Viktor a Harcosok Klubja zárt Facebook-csoportban. A részleteket Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón ismertette. Eszerint november végéig marad az árrésstop, enélkül ugyanis a tíz legtöbbet vásárolt élelmiszer 35 százalékkal lenne drágább. Számításaik szerint a finomliszt, a tejföl és a párizsi 70 százalékkal, a sajt és a tej 35-40 százalékkal, a tojás 25 százalékkal, az étolaj és a burgonya pedig 15 százalékkal kerülne többe a korlátozások nélkül.
Arról, hogy az intézkedés kivezetésére milyen feltételek teljesülése esetén lenne mód, új információt nem közölt Gulyás Gergely. Korábban erről az hangzott el, hogy akkor lenne mód az árrésstop kockázatmentes kivezetésére, ha az élelmiszerinfláció tartósan 5 százalék alá esne – a júliusi éves élelmiszerinfláció 5,9 százalék volt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,6 százalékkal emelkedtek ebben a termékcsoportban az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus 10-én közölt adatai szerint.
Volt hatása az intézkedésnek, de milyen áron?
Az árrésstop rövid távon, ha mérsékelten is, de kedvezően befolyásolta az inflációt: az élelmiszerek ára áprilisban (az élelmiszer-árrésstop bevezetését követő első hónapban) 1,3 százalékkal csökkent márciushoz képest. Későbbiekben is enyhe növekedés volt: májusban 0,6, júniusban 0,1, júliusban 0,3 százalékos havi drágulást mértek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi előrejelzése szerint pedig az intézkedés összességében 0,8 százalékkal mérsékelheti az idei inflációt.
A kormány adminisztratív beavatkozásának azonban – azon túl, hogy önmagában nem képes kezelni az inflációt – súlyos ára van. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint havi 13 millió forintos veszteséget okoz a kereskedőknek. Ennek következményeként a nagy boltok elhalasztják a beruházásaikat. Elmaradnak az akciók. Csökken a kínálat. Torzulnak az ellátási láncok. Felgyorsulhat a kisebb boltok eddig is jellemző bezárási hulláma. De akár elbocsátások is jöhetnek a szektorban.
Ezen hatások kritikus jeleit egyelőre – úgy tűnik – nem érzékeli a kormány. Amennyiben pedig ilyen nem következik be, az árrésstop kivezetésére kicsi az esély, figyelembe véve az infláció várható alakulására vonatkozó előrejelzéseket (az MNB legfrissebb, júniusi prognózisa szerint idén 4,7 százalék lehet az éves átlagos infláció).
Árrésstop: milyen termékekre vonatkozik, mely boltok érintettek?
Az árrés korlátozását március közepén vezették be, ideiglenes intézkedésként: 30 élelmiszer-termékkörre vonatkozóan maximálták az eladási és a beszerzési ár különbözetét 10 százalékban. A korlátozásnak az egymilliárd forintnál magasabb éves árbevétellel rendelkező élelmiszert, vagy azt is forgalmazó kereskedők kötelesek megfelelni. A kisebb boltokat közvetlenül nem érinti az árrésstop, áraik megállapítására persze közvetve egyértelműen van azonban hatása, hiszen ha azokat nagyobb versenytársaikhoz képest túl magasan tartják, elveszíthetik vevőiket.
Az árrésstop bevezetésekor még azt remélhették az érintett kereskedők, ha az intézkedés eléri a célját, akkor május végén kivezethetik azt – ez azonban elmaradt. Helyette május elején kiterjesztették a korlátozást egyéb, mindennapi fogyasztási cikkekre, főként háztartási és piperetermékekre (újabb 30 termékcsoportra). Itt 15 százalékos árrésplafont állapítottak meg, minden olyan kereskedelmi egységet bevontak továbbá az intézkedés hatálya alá, amelyek csak ilyen termékeket, vagy ilyeneket is árusítanak. Az intézkedés fenntartásának új határidejeként augusztus végét jelölték meg.
Mindeközben négy ágazat (a gyógyszeripar, a bankok, a biztosítók és a telekommunikáció) szereplői önkéntesen csökkentették áraikat, illetve díjaikat. Ezeken a területeken lényegében a megelőző év végének tarifáit állították vissza.
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.
