A fék helyett a gázra léphet Nagy Márton

Számos adat, nyilatkozat és vélemény hangzott el az elmúlt napokban a – március közepén bevezetett – élelmiszer-árrésstophoz kapcsolódóan. Egyelőre azonban nincs pontos információ a hatásáról (az áprilisi inflációs adatok május 9-én jelennek meg), és nem született döntés arról sem, hogy a megjelölt május végi határidőt követően mi történik. Ez utóbbi kérdést a május 21-i ülésén tárgyalja a kormány.

Van viszont olyan javaslat, amely szerint a kormány az intézkedést egyéb mindennapi fogyasztási cikkekre is kiterjesztené, és bővítené azon üzletek körét is, amelyekre a korlátozás vonatkozna. Ez utóbbi témáról a mai, május 7-i kormányülésen születhet döntés.

Újabb közel ezer termék

A háztartási, illetve a piperecikkeket jelölte meg következő célpontokként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, konkrétan a mosó- és mosogatószereket, a babaápolási termékeket, a pelenkát említette. Az elhangzottak szerint 25-30 termékkategóriát vizsgálnak, ami akár ezer különböző tételt is jelenthet. Minden olyan kereskedelmi egységet bevonnának továbbá az intézkedés hatálya alá, amelyek csak ilyen termékeket vagy ilyeneket is árusítanak.

Az árrés korlátozásának kiterjesztése tehát számosságában ugyanolyan széles árukört érinthet az elhangzottak alapján, mint a március közepén életbe lépett, élelmiszerekre vonatkozó intézkedés. Az újonnan kiszemelt termékek súlya azonban töredéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói kosarában a már korlátozás alá tartozó élelmiszerekének.

A miniszter által megjelölt árukat a KSH a mosó- és tisztítószerek, illetve testápolási cikkek alá sorolja be, amelyek együttes aránya a fogyasztáson belül nagyságrendileg 2,5 százalék (szemben az élelmiszerek 30 százalékával). Hatása tehát az infláció alakulására jóval mérsékeltebb (néhány tized százalékpont) lehet, mint a március közepén életbe lépett élelmiszertermékeké.

Ráadásul itt eddig kiugró áremelkedés sem volt. A mosó- és tisztítószereknél az idén az első három hónapról publikált inflációs statisztikákban 0,4–1,3 százalékpontos 12 havi árcsökkenés(!) volt. A testápolási cikkeknél pedig mérsékelt, 1,3–2 százalékpontos éves drágulást mért a KSH 2025 első három hónapjában.

Túl magas az árrés

Azt, hogy mégis a fókuszba kerültek ezek a termékek, két tényező indokolhatja. Egyrészt az, hogy az élelmiszerekre vonatkozóan bevezetett árrésstop okozta hiányt a mosó- és tisztítószereket, illetve testápolási termékeket is forgalmazó nagy láncok részben ezekre terhelhették át (ez adatok híján egyelőre csak feltételezés). Másrészt szerepe lehet ebben annak is, hogy az ilyen árukat forgalmazó üzletek árrése – Nagy Márton közlése szerint – magas, esetenként 30 százalék fölötti. Van tehát itt tér az árak csökkentésére a korlátozással.

Jelenleg egyébként Magyarországon nagyjából 700 olyan cég működik, amely illatszer-, kozmetikaicikk- és tisztálkodószer-kiskereskedelemmel foglalkozik. Ha itt is az egymilliárd forint fölötti éves árbevétellel rendelkezőkre vonatkozna a korlátozás (ahogy az élelmiszerek esetében), akkor pár tíz szereplő (az élelmiszeripari termékekre vonatkozó árrésstop által érintett piaci szereplők számának a tizede) kerülhet be az intézkedés alá, igaz, ezek között vannak nagyobb láncok is (például a DM, a Rossman és a Müller). Tény továbbá az is, hogy ezeknek a cégeknek az árbevétel-arányos eredménye is másfél-, kétszerese az iparági átlagnak, de így is 5 százalék alatti (a 2023-as, már ismert adatok alapján).

Lesz-e hosszabbítás?

Ha a mai kormányülésen az árrésstopot kiterjesztik az említett új termékkategóriákra vagy egyéb árucikkekre (10 további élelmiszercsoport bevonásáról is röppentek fel korábban hírek, ezekről azonban csak a májusi és júniusi adatok alapján dönthetnek a korábbi nyilatkozatok szerint), akkor kicsi az esélye az intézkedés május végi kivezetésének. Erre Nagy Márton korábbi kijelentése alapján egyébként akkor lenne mód kockázatmentesen, ha az élelmiszerinfláció tartósan 5 százalék alá esne, amelynek mértéke márciusban még 7 százalék volt, a februári 7,1 százalék után (az árrésstop hatása először az áprilisi adatokban mutatkozik majd meg a várakozások szerint).

Jelenleg jóval nagyobb a valószínűsége tehát egy hosszabbításnak, mint az intézkedés kivezetésének. Amennyiben lesz hosszabbítás, az első körben a nyár végét jelentheti – ezt az időpontot jelölte meg a nemzetgazdasági miniszter. Egyre több olyan szakértői vélemény olvasható azonban, hogy akár a választásokig is elodázhatja ezt a döntést a kormány. Nagy Márton pedig egyenesen úgy fogalmazott a múlt héten: felmerült az is, hogy van-e jogosultsága az árszabályozás egy másik formájában az intézkedés akár végleges fenntartásának is, hozzátéve, hogy más országban is van hasonló.

Az intézkedés fenntartásának vannak korlátai

A kiskereskedők körében rendkívüli felháborodást keltett az intézkedés kiterjesztésére vonatkozó javaslat. Az árrésstop csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a múlt héten kiadott közleményében.

Kozák Tamás, a szervezet főtitkára több helyen nyilatkozva tette egyértelművé, hogy az élelmiszerek a környező országokhoz képest magas ára nem a kereskedők profithajhász magatartásának a következménye – az ágazatban a profitráta 1-2 százalék (ha nem veszteséges a cég). Az okok között említette a mezőgazdaság energiaintenzitását, a magas adókat (a 27 százalék áfa, a kiskereskedelmi különadó, ami további 4–4,5 százalék), illetve az ellátási lánc egyéb sajátosságait. A korlátozás fenntartásának következményei között pedig a fejlesztések elmaradásán túl olyan feszültségek kialakulását is említette, amelyek akár áruhiányhoz is vezethetnek.

Fék, gáz vagy egyszerre mindkettő?

A helyzet tehát a véglegekig kiélezett. A piaci szereplők türelme fogy, a kormányzat azonban eltökélt abban, hogy minden eszközt bevessen az árak megfékezése érdekében. A kérdés csak az, hogy lesz-e enyhítés még az előtt, hogy egy elbocsátási, boltbezárási hullám, esetleg más gazdasági esemény azt kikényszerítené.

A várakozások szerint Nagy Márton minisztériumának a javaslatára a fék helyett a gázra léphetnek a döntéshozók. Az is egy lehetséges forgatókönyv azonban, hogy az utalások az árrésstop kiterjesztésére vagy a meglévő intézkedés meghosszabbítására csak jelzések arra vonatkozóan, hogy lehetne még szorítani a kereteken, de végül ezek oldása félé mozdulnak el.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.