Augusztus elején világossá vált, hogy a csőd közelébe került a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó Kft. közvetlen befektetője, miután az elmúlt években folyamatosan milliárdos veszteségeket termelt a gyártócég és a ráépült Magyar Vagon (MaVag) cégcsoport is. Pedig 5-6 évvel ezelőtt még úgy vágott bele a kormányhoz közeli befektetői kör a vasútijármű-gyártásba, hogy az kiemelt exportterméke lehet a magyar iparnak, és rögvest fel is mutattak egy oroszokkal közösen elnyert üzletet, amely keretében 1300 vasúti járművet kell leszállítani Egyiptomnak mintegy egymilliárd euróért.
Kiemelt exporttermék helyett azonban stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolás lett az ügyből, ugyanis hatalmas tartozásokat halmozott fel a MaVag-csoport, azon belül is a dunakeszi gyár – utóbbinak 2024-ben 46 milliárd forint árbevétele volt, de 8,3 milliárd lett a vesztesége. Ezért a kormány a járműgyártó közvetlen befektetőjének, a Ganz-MaVag Invest Zrt.-nek a felszámolását stratégiailag kiemelt felszámolássá minősítette, és ezzel gyakorlatilag a kormány mondta ki a végső szót.
Hogy ki helyett? A tulajdonosi kör az elmúlt években némileg változott, mert az oroszok mellé először Szalay-Bobrovniczky Kristóf szállt be – nem világos eredetű tőkével és szakértelemmel –, majd amikor honvédelmi miniszter lett, a vagyon olyan magántőkealapokhoz került, amelyek mögött a Mol elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot lehetett sejteni. Közben Oroszország lerohanta Ukrajnát, és a szankciók következtében az Orbán-kormánynak is tudomásul kellett vennie, hogy a MaVag-csoport nem tud létezni szankcionált tulajdonostársakkal, ezért a Transmasholding 2022-ben Szalay-Bobrovniczkyhez hasonlóan ugyancsak kivált a cégcsoportból.
