Nemes Jeles László: Hollywood gyár, beszűkültek a lehetőségek, nehéz áttörni – nem is igen sikerült

Nyugat-Európa áll még ugyan a lábán, de ki tudja, meddig – mondta a HVG-nek az Oscar-díjas filmrendező, aki a történelem fájdalmas fejezeteinek a személyiségre gyakorolt hatását kutatja személyes történeteken keresztül. Legújabb filmje, az Árva apropóján arról beszélt, nehéz volt elfogadnia, hogy apja létezését, a saját létezését a háború legmélyebb traumája hozta. Nemes Jeles László jövőre kezdi forgatni első angol nyelvű filmjét, nemzetközi sztárok főszereplésével.

2015-ben első „nekifutásra” Oscar-díjas filmtörténeti alkotást hozott létre a Saul fiával. Milyen hatással volt a hirtelen jött világsiker a további pályájára?

Egyszerre óriási löketet adott, ugyanakkor óriási súlyt helyezett a vállamra. Iszonyatosan kettős érzést keltett bennem, évekbe telik, amíg ezt fel tudom dolgozni. Még most is folyamatban van a feldolgozás, azt hiszem, soha nem múlik el ez a kettősség bennem. Gyakran úgy érzem, küldetésem van, ami teherrel jár. A Saul fia esetében ez nem volt más, mint meghallani és továbbadni a halottak hangját.

A Napszállta – gyönyörű képi világba csomagolva – Európának az elembertelenedéshez vezető útját járja be 1913-tól, aminek a végállomása a holokauszt lett. Miért nem találta meg a film az értő közönségét?

A Napszállta valamilyen szempontból a civilizáció bukásáról szól, enyhén profetikusan.

Érdekes volt megtapasztalni, amikor a filmet bemutatták a párizsi mozikban a 2018-as zavargások idején, hogy az utcai plakátok körül minden szét van verve.

Készítettem is róla fotót. Azóta sem rendeződött a helyzet, Nyugat-Európa áll még ugyan a lábán, de ki tudja, meddig. Rengeteg oka van a nyugati civilizáció hanyatlásának, az egyik legfontosabb közülük, hogy az országok vezetőiből hiányzik a távlati történelmi gondolkodás. Nem ismerik fel, hogy mi okozza egy civilizáció bukását. Lényegében ugyanabban a történelmi szakaszban vagyunk, mint voltak elődeink az első világháború előestéjén.

Hiába ugrottunk szintet a technikában, a digitalizációban, mégis ugyanazokat a félelmeket, sérelmeket visszük tovább?

Az internetes világ egy teljes fantáziadimenziót hozott az emberek életébe, amibe mindent belevetíthetnek, miközben a saját életük szétzuhan. Az európai modell enyhén szólva repedezik. Valószínűleg ezt nem akarták meghallani a Napszállta kapcsán sem, ami egyfajta sötét tündérmesébe ágyazott figyelmeztetés. Sokan nem gondolkodtak el a jelentésén. A mára az is igaz, hogy nagyon konformista világban élünk. Ötven éve még ünnepelték volna a másfajta filmes látásmódot, ma meg azt szeretik, ami nem tér el a megszokottól. Paradox módon az internet nem a diverzitást segíti, pont ellenkezőleg, ugyanazok a vágyak, gondolatok, félelmek kísértenek. Kissé kiürült, elsivatagosodott a gondolat- és vágyvilág.

Pillanatkép az Árva forgatásáról
Mozinet/ Szilágyi Lenke

Az Árva című film megvalósulását a Nemzeti Filmintézet 1,6 milliárd forinttal támogatta. Kívülállóként hogyan látja a magyar filmes társadalom problémáit? Szerzői filmesek generációi nem jutnak állami támogatáshoz.

Hozzászólások