#20. század

Rainer M. János történész: Ahhoz több idő kell, hogy a tankönyveket a mai kormány gyalázatos oroszbarát politikájához igazítsák

A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.


Nemes Jeles László: Hollywood gyár, beszűkültek a lehetőségek, nehéz áttörni – nem is igen sikerült

Nyugat-Európa áll még ugyan a lábán, de ki tudja, meddig – mondta a HVG-nek az Oscar-díjas filmrendező, aki a történelem fájdalmas fejezeteinek a személyiségre gyakorolt hatását kutatja személyes történeteken keresztül. Legújabb filmje, az Árva apropóján arról beszélt, nehéz volt elfogadnia, hogy apja létezését, a saját létezését a háború legmélyebb traumája hozta. Nemes Jeles László jövőre kezdi forgatni első angol nyelvű filmjét, nemzetközi sztárok főszereplésével.



„Alkoholistáink biztos fedezékben olvasgatják a száraz Amerika csempésztrükkjeit” – száz éve is pezsgett a magyar közélet karácsonykor

A túlzott fényáradat áramszünetet okozott 1924 decemberében – abban az időben, amikor még Edison is azt üzente Budapestre, hogy hisz Magyarország feltámadásában. A kereskedők azt kérték a pénzügyminisztertől, hogy karácsony előtt vasárnap is mérhessenek pálinkát, a politikus viszont azokat a tisztviselőket ostorozta, akiknek nem jutott karácsonyi jutalom. Erről is írtak a lapok száz éve.


Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.


Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?

Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?


Színház az egész állam: 75 éves a kommunista örökség, amelyet a mai politika is magáénak vall

A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.


A Kúria megsemmisítheti a Nagy Imre-ítéletet

A Kúria elnökhelyettese szerint a forradalom és szabadságharc közelgő évfordulója indokolttá teszi, hogy az igazságszolgáltatás és a jogtudomány történeti távlatból értékelje a forradalom leverését követő politikai megtorlást. Egyelőre több szakmai álláspont csap össze ez ügyben.