A kérdés korántsem olyan egyszerű, hogy háború lesz vagy béke, de az biztos, hogy már egy hiteles tűzszünet is pozitívan hatna a régiós – és különösen az európai – eszközárakra. Ennek a várakozásnak a nyomai az idei árfolyam-emelkedésekben már most is egyértelműen látszanak, tehát a piac nem a semmiből reagál majd, ha valóban kitör a béke.
A kérdés inkább az, hogy ki fog-e törni. Az alaszkai tárgyalások előtt a békevágy tetőfokára hágott a piacokon, és ennek megfelelően erőteljes emelkedést láthattunk. Most azonban kijózanodás következett: a háború nem állt meg, és a várt Putyin–Zelenszkij-találkozó is beláthatatlan távolságba került.
Ennek ellenére reális esélyét látjuk annak, hogy a konfliktus intenzitása 4-6 hónapon belül látványosan csökkenjen. Természetesen óvatosan kell fogalmazni: nehéz bármi biztosat mondani erről a háborúról. Ha 2022 márciusában valaki megkérdezi, hogy 2025-ben is tartani fog-e, biztosan nemmel válaszoltam volna. Akkor még elképzelhetetlennek tűnt, hogy bármelyik fél ennyi ideig bírja, vagy hogy az orosz társadalom elviseljen ekkora emberveszteséget.
Ugyanebben a körülbelül féléves időszakban reális forgatókönyvnek inkább a konfliktus befagyása tűnik. Ez jelenthet békét, de sokkal inkább tűzszünetet vagy a meglévő frontvonalak mentén kialakuló patthelyzetet. Egy valódi békeszerződés ugyanis hosszú, bonyolult folyamat, amit mostanra mintha a Trump-adminisztráció is kezdene megérteni. Más forgatókönyvek is léteznek: megszülethet egy békeszerződés, vagy – főleg orosz elképzelésben – az ukrán ellenállás összeomolhat, és az ország újra orosz befolyás alá kerülhet. Ezeket a lehetőségeket azonban rövid távon kis valószínűségűnek tartjuk.
Oroszországnak nem érdeke a háború spontán leállása. A gazdasági érvek eddig sem számítottak: az orosz vezetés lényegében mindent egy lapra tett fel. A nyugati energiapiac elvesztése, a százmilliárdos vagyon- és bevételkiesés, a komoly gazdasági károk mind azt mutatják, hogy a gazdasági racionalitás nem volt szempont. Ha a háború magától fagyna be, Oroszország semmit sem kérhetne cserébe, és páriaként maradna évtizedekig. Ezért számukra az a racionális, ha csak akkor egyeznek meg, amikor a háború otthoni költsége már túl magas.
Egy rendezett tűzszünet ezzel szemben lehetőséget teremthet a tartósabb fegyvernyugvásra, ami tőkepiaci szempontból is sokkal kedvezőbb, és elindíthatja Ukrajna újjáépítését. Ukrajna rövid távú feladata ebből a szempontból az, hogy emelje a háború árát az orosz társadalom számára. Erre jó példa az orosz finomítói kapacitások támadása.
Látható az is, hogy a Nyugat stratégiát váltott: a modern fegyverek mellett egyre inkább az ukrán hadiipar támogatására helyezi a hangsúlyt. Ez hosszú távon a nyugati technológiától független csapásmérő képességet ad, és lehetővé teszi az orosz energetikai infrastruktúra támadását a Nyugat közvetlen jóváhagyása nélkül.
Ukrajna nyugati támogatása közben stabilizálódni látszik. A Trump-adminisztráció megtalálta a módját, hogyan tegye eladhatóvá ezt a politikát a szavazói számára, így a republikánus bázisban is többségbe kerültek az Ukrajnát támogató szavazók. Tehát nem az ukrán támogatás kifulladása vagy az orosz hadsereg kimerülése miatt várható a háború befagyása. Sokkal inkább azért, mert az orosz vezetés belátja: az ukrán hadsereg nem omlik össze, a nyugati támogatás minimum fennmarad azon a szinten, ami ezt biztosítja, miközben a háború költsége otthon egyre nő, a rendezett tűzszünet gazdasági és katonai előnyei pedig egyre nagyobbak.
Fontos hozzátenni: a folyamat sosem lineáris. Elképzelhető, hogy újabb eszkaláció előzi meg a konfliktus intenzitásának csökkenését. A béketárgyalások is gyakran hetekre vagy hónapokra elakadnak – ez a műfaj sajátossága. Amit mi valószínűnek tartunk, hogy a következő 4-6 hónapban nő annak az esélye, hogy a háború intenzitása látványosan csökken – ez pedig kedvező hatással lehet a régiós és európai eszközárakra.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök az alaszkai tárgyalások utáni sajtótájékoztatón 2025. augusztus 15-én. Fotó: Kremlin Press Office / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
