Szakmai vízum bevezetését javasolja a kormány a mesterséges intelligencia külföldi szakértői számára a 2030-ig szóló MI-stratégia múlt héten nyilvánosságra hozott új változatában. A terv olyannyira ambiciózus, hogy a következő öt évben egy magyar vonatkozású Nobel-díjat prognosztizál az MI területén, noha megállapítja, hogy nincs elég fejlesztő, kutató és adatspecialista az országban. Így olyan szakember sincs elég, aki át tudná adni az ismereteket a pedagógusoknak, hogy ők megtanítsák az ifjabb és az idősebb generációkat az MI alkalmazására. Pedig a stratégia azt is világossá teszi, hogy azok az országok, amelyek nem készülnek fel a technológiaváltásra, elbuknak a versenyben, ahogyan azok a munkavállalók is, akik nem sajátítják el a szükséges tudást arra az esetre, ha éppen őket váltaná ki a mesterséges intelligencia.
Ki merte belecsempészni?
A dokumentum legőszintébb mondatai gyakorlatilag beismerik, hogy a jelenlegi Nemzeti alaptanterv semmit sem ér. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Palkovics László MI-stratégiáért felelős kormánybiztos által aláírt stratégia úgy fogalmaz: „A kritikai gondolkodás fejlesztése a köznevelésben elengedhetetlen. E cél eléréséhez az oktatásmódszertani kultúra gyökeres átalakítására van szükség az interaktív, problémaalapú oktatás, a projektalapú oktatás, az esettanulmányok előtérbe helyezésével.” Hogy ki csempészte bele ezeket a mondatokat a frissített stratégiába, azt nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy e gondolatokat nem sikerült kövezetesen végigvezetni a stratégiában.
