„Óriási sikerek előtt áll ismételten a magyar autóipar, hiszen a legnagyobb német járműgyártók továbbra is bíznak Magyarországban” – harsogta Szijjártó Péter szeptember közepén a Münchenben rendezett IAA autóipari kiállításon. Az „ismételten” szóval gyakorlatilag elismerte: a feldolgozóipar legnagyobb súlyú ágazatának teljesítménye évek óta az elvárt szint alatt van, nagyrészt éppen a német autóipari szereplők belső problémái és a szigorú, az érintettek szerint tarthatatlan uniós szabályozási környezet miatt.
Abban történetesen még igazuk is van a magyar kormánytagoknak, ha a bajok többségét kívül, az ő szóhasználatuk szerint „Brüsszelben” keresik. Azt azonban elmulasztják, hogy szembenézzenek a saját évtizedes, elhibázott gazdaságpolitikájukkal, ami miatt a magyar gazdaság súlyos függőségbe jutott legfontosabb kereskedelmi partnerével, Németországgal szemben.
Ehelyett újabb és újabb rekordokkal áltatják magukat. Szijjártó még legutóbb, Münchenben is úgy vélte, hogy a győri Audi idén újra termelési csúcsot dönt, miután tavaly 180 ezer autó készült az üzemben. A Mercedes kecskeméti egységének bővítése is a végéhez közeledik, amivel Magyarország legnagyobb gyára jön létre, ahol évi 300-350 ezer autót, köztük az elektromos meghajtású C osztály modelljeit fogják gyártani. Ambiciózus számok, hiszen a legjobb évnek számító 2017-ben is csak 198 ezer jármű gördült le a kecskeméti gyártósorokról, 2024-ben pedig mindössze 146 ezer.
Mintha nem látná a külgazdasági és külügyminiszter, hogy nemhogy 2025-ben, de még 2026-ban sem lesz felpattanás az európai autópiacon. Az Európai Autógyártók Szövetsége szerint idén az első fél évben 1,9 százalékkal kevesebb új autót regisztráltak, mint 2024 azonos időszakában. Az éves visszaesés különösen júniusban volt látványos: 7,3 százalékos. Mivel a magyar autógyárak 91 százalékban exportra termelnek, a trend afelé mutat, hogy a termelésük egyelőre nem vesz repülőrajtot.
BMW-gyár Debrecen
