„Annyira szomorú dolog egy nép” – mustra alá vettük a budapesti könyvfesztivál kínálatát

2025. október 2. és 5. között tartják a jubileumi 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a BÁLNA Honvédelmi Központban. Az esemény díszvendég országa Románia, díszvendége pedig a Magyarországon elsősorban a Semmi című regény szerzőjeként ismert dán írónő, Janne Teller. Alább a HVG szubjektív könyvajánlójának második részét olvashatják.

  • HVG

John Lukacs: Egy eredendő bűnös vallomásai

Szabálytalan önéletrajz a neves történész könyve, amely címével is utal keresztény hitére, s inkább azt fedezhetjük fel benne, hogyan alakult a gondolkodása és a történelemről vallott felfogása. A kikeresztelkedett, anglomán zsidó anyától és katolikus apától származó fiú először engedett a szocialista gondolat vonzerejének, ám olvasmányai során gyorsan rájött, az nem az ő világa. Amerikába kerülve elfoglalta egy hazájába visszatérő osztrák történész, Erik von Kuehnelt-Leddihn helyét a Chestnut Hill leányfőiskolán, s annak ellenére ott maradt nyugdíjazásáig – „harmincegy éven át tanítottam ugyanabban a tanteremben” –, hogy korszakának egyik neves történészévé vált. Reakciósnak nevezte magát, mert „hazafi, de nem nacionalista”, mélyen hívő emberként elmondása szerint „a nacionalizmus lényege egyfajta demagógia. Egy igazi katolikus nem lehet nacionalista, de patrióta igen.” Ugyanakkor éppen e miatt a demagógia miatt a populizmust tartotta a modern demokráciára leselkedő legnagyobb veszélynek.

Casanova emlékiratának egyetlen aszexuális fejezetétől a digitális ingerdömpingig – ízelítő a budapesti könyvfesztivál felhozatalából

2025. október 2. és 5. között tartják a jubileumi 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a BÁLNA Honvédelmi Központban. Az esemény díszvendég országa Románia, díszvendége pedig a Magyarországon elsősorban a Semmi című regény szerzőjeként ismert dán írónő, Janne Teller. Alább a HVG szubjektív könyvajánlójának első részét olvashatják.

Ioana Parvulescu: Ártatlanok

Egy nagy család az 1960-as évek Brassójában, egy nagy házban, amely túlélte a környék újjáépítését. Négy gyerek, az elbeszélő, a bátyja meg az unokatestvéreik. A szülők és nagyszülők, a nagybácsik, nagynénik mind rendkívüliek. Az antikvárius bácsika olyan futóversenyt hirdet, amiben az nyer, aki utoljára ér a célba, bűvészkedik, fejtörőket agyal ki, közben a szibériai fogságról beszél, ahonnan, mire hazaértek, Brassót már Sztálinvárosnak hívták. A nők csodát tesznek, friss málnából habot készítenek, vagy megmutatják, hogyan lehet citromlével csak hőre láthatóvá váló írást készíteni. Miközben Csehszlovákiát lerohanják a szovjetek, az amerikaiak pedig a Holdra szállnak, ők egy retrovilágban boldogan élnek. Örömmel mentek a Horn-völgybe, amit „sokan nyomorúságosnak tartanának: még villany sem volt… a patakban mosakodtunk, a budit az udvaron találtuk”. A nyilvánvalóan önéletrajzi ihletésű regényben a szerző elragadó kedvességgel idézi meg a gyerekkor mesés tájban töltött varázslatos álomvilágát.

Camille de Peretti: Az ismeretlen Klimt-modell

Hozzászólások