Már Orbán is 14. havi nyugdíjat ígér, de mennyibe kerülne ez, és milyen inflációt okozna?

Hatalmas lyukat ütne az államkasszán, ha egyszerre vezetnék be a 14. havi nyugdíjat. Kisebb, de így is súlyos tétel akkor lenne ez, ha több évre elosztva adagolnák. Ráadásul, ahogy a 2021–2022-es osztogatás, úgy ez is csúnyán felfelé tolhatja az inflációt.

Úgy tűnik, tényleg komolyan gondolják a Fideszben, hogy szintet kell lépni a választás előtti ígérgetésben: Lázár János után már Orbán Viktor is belengette a 14. havi nyugdíj ötletét. Amikor az építési és közlekedési miniszter keddi kaposvári beszédében megemlítette, hogy lehetséges a 14. havi nyugdíj bevezetése, még lehetett arra gondolni, hogy a Fidesz fővonalából gyakran kibeszélő Lázár magánakciója volt ez, csütörtök reggel viszont a miniszterelnök Facebook-oldalára is kiderült:

Gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon.

Arra odafigyelt Lázár és Orbán is, hogy ennél több konkrétumot nehogy eláruljanak. Egyrészt, mert a kampányban jól fog még jönni, ha részletenként hozhatják elő az új hírt, de az is fontos szempont lehet, hogy nem nagyon van most pénz az államkasszában, ezért kell némi óvatosság az újabb osztogatás bevezetésénél is.

A Fidesz egyébként egyszer korábban már előállt a 14. havi nyugdíj ötletével. Még réges-régen, a 2006-os kampányban történt meg, hogy az akkor épp ellenzékből kampányoló Orbán Viktor beadott egy törvényjavaslatot a 14. havi juttatásról, amelyet az akkori kormánytöbbség a költségvetési bizottságban nem is engedett az Országgyűlés elé tárgyalásra, mondván: felelőtlenség volna. Aztán eltelt majdnem húsz év, és újra itt vagyunk.

Hozzászólások