„Jelen pillanatban nincs elég háziorvos a rendszerben, nagyon sok a helyettesítés” – erről nem az érintettek, hanem maga Pintér Sándor belügyminiszter beszélt nemrég a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
Azzal tehát, hogy a háziorvosi rendszer sürgős átalakításokra szorul, a kormány is tisztában van. Nehezen is tagadhatná, hiszen ezt a KSH adatai is alátámasztják: az elmúlt 15 évben 5,8-szorosára nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon. Az Országos Kórházi Főigazgatóság összesítése szerint 2024-ben 6500 praxis volt, ezek 13 százaléka volt betöltetlen. A korfát nézve pozitív változás a jövőben sem várható: az átlagéletkor jelenleg 61 év, 35 évesnél fiatalabb háziorvosból mindössze 126-an dolgoznak az országban.
Pintér Sándor a szakemberhiányt részben azzal enyhítené, hogy az orvostanhallgatóknak előírna 3 hónap kötelező háziorvosi gyakorlatot, „hátha időközben kedvet kapnak ehhez a területhez”. A kormány emellett mobil háziorvosi rendelőkkel, a telemedicina segítségével is próbál segíteni a helyzeten, főleg olyan hátrányos helyzetű településeken, ahol egyébként nincs alapellátás. Ebben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is a segítségére van.
Nemrég nyilvánosságot kapott az a rendelettervezet is, amely jelentős kompetenciabővítést adna a háziorvosok kezébe. Ha a módosításokat elfogadja az Országgyűlés, akár néhány hét múlva már a háziorvosok is felírhatnak majd bizonyos, eddig szakorvosi látogatást igénylő gyógyszereket, elrendelhetnek vizsgálatokat, sőt a cél, hogy idővel bizonyos ultrahangvizsgálatokat is elvégezhessenek.
Az, hogy milyen pluszkompetenciákat kapnak majd a háziorvosok, nem jogszabályba, hanem egy keretrendeletbe kerül, így a lista tovább bővülhet majd. Az viszont már most biztos, hogy egyes nagy, népegészségügyi szempontból fontos betegségcsoportok, mint például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek egyes terápiái a háziorvoshoz kerülhetnek. Ha pedig minden feltétel adott lesz, a tervek szerint a háziorvosok úgynevezett point-of-care ultrahangvizsgálatot is végezhetnek majd a jövőben. Ez lényegében egy hordozható ultrahangkészülékkel végzett, gyors vizsgálatot jelent, amelynek célja az azonnali diagnózis felállítása és a döntéshozatal segítése, főleg sürgős esetekben.
Pozitív, de kevés
A most beharangozott tervek megosztották a szakmát, de nem a kompetenciabővítéssel van problémájuk. Sokkal inkább azzal, ami hiányzik belőle.
Keczéry Attila háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a HVG-nek elmondta, hogy a most beharangozott tervekről több mint három éve zajlanak az egyeztetések a Belügyminisztériummal, ahol a kamara kifejezetten az egészségügyi államtitkár kérésére vázolta fel, milyen változtatásokat látnának szívesen a rendszerben.
A benyújtott tervekhez képest a most nyilvánosságra hozott rendelettervezet ugyan „lebutított változat”, de Keczéry szerint sok pozitív részletet tartalmaz.
