Fegyverek közt hallgatnak a múzsák – tartja a Cicero nyomán szállóigévé lett kifejezés, és mostanság hasonló érveléssel védi Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is a magyar gazdaság gyatra teljesítményét. Azaz: háborúban csak ennyire futja. „Ez ökölszabály, megtanultuk az elmúlt három évben. Ha nincs háború, a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb lenne” – jelentette ki a miniszterelnök az ATV-nek adott interjúban. Igaz, az idei gazdasági növekedés valahol a 0–0,5 százalékos tartományban lesz, ennek a háromszorosa is legfeljebb 1,5 százalék, messze elmaradva a tervezett 3,4-től. „Ez nem egy magyar ökölszabály, hanem európai, a Németországhoz kapcsolódó országokra érvényes” – tette hozzá a miniszterelnök. Csakhogy a tények mást mutatnak.
A német piactól való függőség az Audi, a Mercedes, a BMW és Magyarországon is működő német beszállítóik révén valóban erős.
„Ha Németország elköhinti magát, Magyarország tüdőgyulladást kap”
– fogalmazott a minap Achim Weinstock, a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) alelnöke, egyúttal az autóipar számára elektromos vezetékeket gyártó LKH Leoni Kft. ügyvezetője. A függőség mértékét jól jellemzi, hogy valamely ország kivitelének mekkora hányada irányul Németországba. Ez a DUIHK számítása szerint Csehország esetében 32, Ausztriáéban 29, Lengyelországéban 27 százalék. A magyar kivitel negyede megy Németországba, ez nagyobb arány, mint Szlovákia vagy Románia 21-21 százalékos részesedése. E kétségkívül erős összekapcsolódás ellenére a háború kitörése óta a felsoroltak – Ausztria kivételével – gyorsabb gazdasági növekedést produkálnak, mint Magyarország. Mintha be lennének oltva tüdőgyulladás ellen.
