Miközben Donald Trump vámpolitikája tovább növeli a Peking és Washington közötti feszültséget, a kínai kormány állítja, hogy elkötelezett a béke politikája mellett, és kész szembeszállni „a hegemónizmussal és az erőpolitikával”. Ugyanakkor a Tajvan függetlenségét tagadó és a szigetországot saját szakadár területének tekintő nagyhatalom folyamatosan fokozza a demokratikus tajpeji kormányra gyakorolt nyomását, például légterének megsértésével és a tajvani határon megrendezett nagyszabású hadgyakorlatokkal is.

Li Csiang kínai miniszterelnök – a Reuters beszámolója szerint – keddi beszédében kijelentette, hogy „határozottan elő fogják mozdítani Kína újraegyesítésének ügyét, és tajvani kínai honfitársaikkal együtt fogunk dolgozni, hogy megvalósítsák a kínai nemzet megfiatalításának dicsőséges ügyét”.

Li Csiang már tavalyi munkabeszámolójában elhagyta az addig Tajvan „újraegyesítésével” kapcsolatban rendszeresen használt „békés” kitételt. Igaz, a Kínai Népköztársaság hivatalosan soha nem mondott le arról, hogy akár erő alkalmazásával „egyesítse újra” területeit, sőt márciusban lesz húsz éve, hogy „elszakadásellenes” törvényt hoztak, ami erő bevetését írja elő arra az esetre, ha a békés egyesítés lehetőségei kimerülnének.

Egy, a tajpeji kormány Kína-politikáját ismerő magas rangú tajvani tisztviselő szerint Peking Tajvannal kapcsolatos hangneme nem sokat változott, ami azt jelzi, hogy nem Tajvan áll a politikai napirendje élén, hanem inkább a gazdaság és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok. Ugyanakkor a kínai miniszterelnök megfogalmazásából valószínűnek tartja, hogy Peking fokozni készül befolyásolási erőfeszítéseit Tajvan irányába. Tajvan elnöke, Laj Csing-tö, aki hiába kezdeményezett többször párbeszédet az őt szakadárként elutasító kínai vezetőkkel, ragaszkodik hozzá, hogy kizárólag a tajvani emberek dönthetnek a jövőjükről.