Több könyvet is írt már öltözködés, testkép, önismeret, fenntarthatóság témában, de arról talán kevésbé esik szó ezekben, hogy milyen a magyarok divattal való kapcsolata. Ha általánosságban beszélünk, létezik egyáltalán ez a kapcsolat?
Sokan állítják, hogy nem érdekli őket a divat, és hogy az életükben vannak ennél fontosabb, megoldásra váró problémák. Ettől függetlenül mindenki hoz egy divatválasztást, amikor reggel benyúl a szekrénybe. Az a ruhatár, akár törődésre, akár nemtörődésre épül, mindig egyéni preferenciák alapján áll össze, legyen szó funkcionalitásról vagy színességről. A külső-belső kölcsönhatás sokkal erősebb, amikor felöltözünk; a divat erre egy eszköztár, a stílusunk pedig maga az eszköz. A helyes út valahol a teljes ignorálás és a mértéktelen túlfogyasztás, trendkövetés szélsőségei között van.
Csalár Bence divatszakértő
Facebook / Csalár Bence
Az érdeklődés hiánya mellett az is gyakori ellenérv, hogy ez olyasvalami, amire egyszerűen nincs pénz. Ebben nincs ráció?
Turkálóban, second hand üzletben, sőt öröklés révén is hozzájuthattunk olyan darabokhoz, amelyek színt visznek a hétköznapjainkba, és jó értelemben véve sok mindenre rányomhatják a bélyegüket – ez kevésbé függ a pénztől. Aki rákap az ízére, azt a legmélyebb pontokról is ki tudja rángatni a ruhatára, és ha elkezdünk rá tudatosan figyelni, a rosszabb napokon is pozitívan befolyásolhatjuk a hangulatunkat. Itthon ugyanakkor az is sokakra jellemző, hogy szándékosan visszafogottak az öltözködésükben, például mert úgy érzik, hogy a munkakörnyezetükben nem mutathatják meg önmagukat. Akár azért is, mert korábban már kaptak beszólást, kéretlen megjegyzést ezzel kapcsolatban. A nők ennek még inkább kitettek. Lehet ezekre poénkodásként tekinteni, de nagyon mélyen a bőrünk alá kúszhatnak, főleg, ha alapvetően nem vagyunk rendben magunkkal. Nem is véletlen, hogy
a magyarok öltözködésében a »mit szólnak majd« mentalitásnak a ráción túlmutató hatása van; jóval nagyobb prioritás a szomszéd véleménye, mint a saját boldogságunk.
A kéretlen megjegyzések sokszor családon belülről is érkezhetnek, nem csak a szomszédtól, a kollégáktól vagy akár az utcán járva, idegenektől.
Ez hihetetlenül mélyen benne van a kultúránkban. Vajon hányan kaptak az ünnepek alatt, a családi eseményeken megjegyzéseket arra, hogy néznek ki, mi van rajtuk, meghíztak-e, miért olyan a hajuk, miért ilyen a zoknijuk? Sok családban az a mentalitás, hogy nekem sem volt jobb, neked sem lesz jobb, törődj bele, és ezekből a mintákból akár az öltözködési szokások révén is nagyon nehéz kitörni. Valljuk be, a bátorító dicséretek sem gyakoriak.
https://hvg.hu/360/20250807_sovanysag-skinny-shaming-testszegyenites-skinnytok-elhizas-pszichiater
Van olyan ruhadarab, amire mondhatjuk, hogy hungarikumnak számít, akár azért, mert egyfajta geg lett belőle? A szandálzokni például lehet ilyen?
