A jövő megérkezett: eladták

Putyin és Trump miatt most jó áron eladható az ország összes síndarabja, ágyúöntőknek. Adhatnánk mellé kórházi készülékeket, mentő- és rendőrautókat, tanárokat és a Balaton vizét is, lajtos kocsival, Dubajba.

Férj és feleség. Húzzák már egy ideje, de egyre bágyadtabban. Úgyhogy Géza úgy dönt, feldobja a házasságot egy szép, új plazmatévével. Jó naggyal. Ami szerinte azért is a szerelem biztos jele, mert eddig éppen hogy kijöttek a havi jövedelmükből, és ezt a törékeny balanszt a tévétörlesztők irgalmatlanul felrúgják.

Géza: Annyira szeretlek, hogy az örömödért feláldozom az anyagi jövőnket!

Jolán: Te idióta, én leléptem.

Géza: De hát Sándornak nincs is plazmatévéje! Sándor megszorít!

Jolán: Sándor nem költi el a nem létező pénzünket. Ne megszorításnak hívd, hanem a józanság kötelező minimumának.

Ha a kormány a nem létező pénzünket költi azért, hogy javítsa a kapcsolatát a választóval, az rosszabb, mint Géza ostobasága. Az aljasság, visszaélés a választói nemértéssel. Mert sajnos nem mindenkinek olyan éles a látása, mint Jolánnak. De azon vagyunk, hogy ez változzon. Remélem, minden választó HVG prémium hírlevelek-olvasó. Mármint a Földön. És ha már edukáció, jöjjön egy újabb analógia.

Bastardok a múltban

Putyin és Trump miatt most jó áron eladható az ország összes síndarabja, ágyúöntőknek. Adhatnánk mellé kórházi készülékeket, mentő- és rendőrautókat, tanárokat és a Balaton vizét is, lajtos kocsival. Dubajba. A Parlamentre jelzáloghitelt kellene felvenni, legrosszabb esetben elárverezik, és lakópark épül a helyére, gyönyörű kilátással. (Zárójelben: ha törvénykezés helyett családi ebédek lesznek benne, ezt akár előrelépésnek is nevezhetnénk.) A befolyt összegből minden egyes választópolgár egyszeri 374 ezer forintot kaphat – épp a választások előtt. Remélhetőleg az emberek tudják, kinek köszönhetik, és ennek megfelelően szavaznak.

Köszönhetnek, de mit? Hogy el lett adva a jövő egy wellnesshétvégéért cserébe? Mindenki szedje össze magát, és legyen Jolán!

A példa abszurdnak tűnik, de nem az. Rezsicsökkentés miatt lerohadó infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy és a vasút elhanyagolása semmiben nem különbözik a felszedett sínektől, csak kevésbé látszik. Mert nem a jelenben bontjuk le a síneket, hanem a jövőben. Időközben azonban a jövő eljött, és kiderült, hogy azok a bastardok ott a múltban a ma vasútját már eladták. Ha listát írunk, hogy miért kezdünk lemaradni a régiótól, akkor ez mindenképpen legyen rajta! Venezuela Dél-Amerika leggazdagabb országa volt nem is olyan régen.

Eltőzsdézték
Ahol a jövőfelélés nagyon jól látszik, mert számokról van szó, az a magánnyugdíjpénztárak fájó hiánya. 2011-ben kellett hirtelen pénz, meg politikai tőke, úgyhogy jött az „eltőzsdézik az emberek pénzét” megoldás, azaz elzsarolták a magánnyugdíj-megtakarításokat. A tagok 97 százaléka feladta a megtakarítását, hiszen – az üres fenyegetések szerint – különben nem kap saját számlás (!) állami nyugdíjat.

Nekem megmaradt az MNYP-m és az állami nyugdíjam, saját számlát viszont még senkinél nem láttam. Az ottani pénzem az elkobzás napja óta 225 százalékot emelkedett, ami évi 9% hozamot jelent – ha akkor egymillió forintom volt MNYP-ben, most 3,3 millió lenne. Mindez persze igaz lenne minden egyes, immár nyugdíjba vonuló honpolgárra. A 97 százalékra, aki így sokkal jobban élhetne, mint most az állami fillérekből. A költségvetés és a gazdaság pedig virágozna.

MOST meg olvasom, hogy Varga Mihály a tőzsdére terelné a magyarok megtakarításait. Jó reggelt!

Fojtogató bizalomhiány

A bizalom rombolása nem mérhető úgy, mint a nyugdíjam nagysága, de ugyanúgy a jövő felélését jelenti. Bizalom az EU-val, a gazdasági szereplőkkel, egymással szemben. Amikor még Fehéroroszországban is több a nagy értékű startup, mint itthon, akkor e mögé részben azért a bizalom rombolását tenném. Talán nem nekem kell költenem meséket a jelenség illusztrálására. A jövő eljött. Idézve egy 2024 nyári levelemből:

„A bizalom olyan, mint az oxigén: csak a hiánya tűnik fel. Azért megyek ki az utcára, mert bízom benne, hogy senki nem akarja elvenni a telefonomat. Azért fogadom el a pénzt cserekereskedelem helyett, mert bízom benne, hogy a következő boltos is így tesz. A közlekedés is csak így működik: bízom benne, hogy a másik is ismeri a szabályokat, és megadja nekem az elsőbbséget – különben MINDEN kereszteződésben megállhatnék alaposan körülnézni.

Képzeljünk el egy országot, ahol a bizalom a norma. Nem akarok senkit átverni, így nekem sem kell tartanom tőle. Bejelentem a károm a biztosítónak, ő pedig már másnap automatikusan utalja az igényelt összeget. Most menjünk át a bizalomhiányba, a biztosítási csalók országába. Itt a biztosítónak magándetektív-flottát kell fenntartania, hogy utánajárjon a bejelentett káreseményeknek. Meg titkosügynök-részleget, a magándetektívek korrupcióját ellenőrizendő. Hol lesz drágább a biztosítás? Hol lesz stresszesebb a káresemény? Vagy a használtautó-vásárlás? Vagy az élet?”

Adócsökkentéssel a prosperitásért

Ugyan pénzszórásnak pénzszórás a felpántlikázott adócsökkentés is, de ez legalább előremutató. Ugyanis előbb-utóbb azzal kell járnia, hogy kisebb korrupt állam veri szét a gazdaságunkat – kisebb bevétel, kisebb kár. Tudni kell, hogy

széles régiónkban a magyar állami újraelosztás a legnagyobbak egyike, a GDP 48 százaléka, és ebben még nincsenek benne az államközeli cégek.

Ráadásként ebből a pénzből itt költenek legtöbbet „gazdaságfejlesztésre”, bármilyen szörnyen hangzik is. Az immár Bezzegromániában a 48 százalék csak 40. Szerintem részben ezért bezzeg. Ugyanis az a pénz, amit nem szed be az állam, nem eltűnik, csak hatékonyabban lesz elköltve.

Zárásként íme Warren Buffett egyszerű megoldása: „Öt perc alatt meg tudnám szüntetni a költségvetési hiányt. El kell fogadni egy törvényt, miszerint ha a GDP három százalékánál nagyobb a hiány, a Kongresszus egy tagja sem indulhat a következő választáson.”

Jó reggelt!

Nyitókép: A kiszáradt Vekery-tó Debrecen mellett 2022. július 16-án. Fotó: HVG / Fazekas István

Tetszik, amit olvasol?

Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság és a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.

Hozzászólások