Korábbi rekordját döntötte meg a magyar kormány 2023. augusztus 14-én: azt már megszoktuk, hogy heti rendszerességgel írják át a költségvetést, de az így is újdonság volt, hogy a 2024-es büdzsét első alkalommal 139 nappal az előtt módosították, hogy elkezdődött volna az új év. Aztán az év közben is sorozatosan újra és újra átírták, amíg szinte rá sem lehetett ismerni az eredetire.

Az utóbbi években lassult a tempó, azaz nem lehet azt mondani, hogy nem ismer a kormány önmérsékletet:

• A 2021-es költségvetést még 85-ször írták át év közben (azaz átlagosan 4 nap 7 óránként)
• a 2022-est 61-szer (átlagosan 6 nap 18 óránként),
• a 2023-ast 55-ször, vagyis 6 nap 15 óránként, beleértve azt is, amikor két nappal az év vége előtt az egészet visszavonták és újraírták a nulláról,
• ezek után a 2024-est már csak 37 alkalommal, sőt mivel szökőév volt, ez 366 napra leosztva 9 nap 21 óránkénti átírást jelentett átlagosan.

A 37 évközi módosítással összesen 3 930 621 711 261 (csaknem 3931 milliárd) forintot csoportosítottak át, vagyis a költségvetés összes kiadásának 9,7 százalékát.

Persze ne legyünk igazságtalanok: ha azt nem számítjuk ide, amikor a Rezsivédelmi Alap és az Egészségbiztosítási Alap pénzeit kiosztották – hiszen ez is módosításként jelenik meg, miközben a gyakorlatban nem az –, akkor az marad, hogy 2478 milliárd forintot csoportosított csak át a kormány, méghozzá 33 alkalommal. Vagyis amikor a kormány azt állítja, hogy csak a rezsivédelem miatt nyúlkál bele a költségvetésbe év közben, akkor egy pici igazsága van, de ez a legnagyobb jóindulattal sem fél-, hanem maximum harmadigazság.

Mielőtt a részletekbe belemennénk, néhány szám az átírások tempójáról:

• Az augusztusi első átírás után még kétszer, 2023. december 13-án és december 20-án változtatták meg a költségvetést, mielőtt elkezdődött volna az év.
• A leghosszabb idő, amit kibírtak anélkül, hogy belepiszkáltak volna, ha az új év előtti időket nem számítjuk ide, 25 teljes nap volt, 2024. május 23-a után legközelebb június 17-én írták át.
• Március 6-án megváltoztatták a költségvetést, majd rögtön utána másnap is, és ugyanezt a bravúrt összehozták július 7-8-án is.
• A január és a június volt az a két hónap, amikor csak 1-1 alkalommal nyúltak hozzá a költségvetéshez.
• Az igazi nagyüzem pedig decemberben indult be: 6-án, 9-én, 12-én, 16-án, 18-án és végül fél lábbal már a karácsonyfa alatt, 23-án is átírták a büdzsét.
• A legtöbbször, 17 alkalommal a nem állami egyetemek, főiskolák támogatásához nyúltak hozzá.
• A legnagyobb tételt még 2024. január 18-án pakolták át, igaz, ez technikai átcsoportosítás volt: a Pénzügyminisztérium „egyéb működési célú kiadások” soráról 406 milliárdot átraktak a PM céltartalékába, 340 milliárdot a tanári béremelési alapba.
• A legkisebb két tétel pedig egész meglepően csekély: április 3-án a Belügyminisztérium irattározási feladatainak céltartalékából egy nagyobb átcsoportosítás két apró részleteként 17 690 forintot kapott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, és forintra pontosan ugyanennyit adtak a Klebelsberg Központ dologi kiadásaira. Nem elírás, nem maradt le három nulla a végéről, tényleg.

De nézzük részletesen, hogyan csoportosították át ezeket a pénzeket!

Az energiaügyi százmilliárdok

Az energetikai tárca csak egy politikai kommunikációs trükk miatt tűnik az átcsoportosítások nagy győztesének: a Rezsivédelmi Alapban elkülönített pénzek nagy részét úgy osztották ki, hogy azt a minisztérium valamely költségvetési sorához csoportosították át. A rezsivédelmi szolgáltatás vagy a távhőszolgáltatók ellentételezése azt jelentette: az áram- és gázszolgáltatók kiszámolták, mennyit buktak azon, hogy a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatt maradók nyomott áron kapták az energiát, a kormány pedig kompenzálja a veszteségüket.

Nagy Márton és az átláthatatlanság

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2025-től lett gazdasági gigatárca, de már a 2024-es évközi változásoknak nagy nyertese volt. Itt elviszi a szemet a grafikonon a 177 milliárdos gazdaságfejlesztési programok sor, de érdemes megnézni azt is, mennyire átláthatatlan célokra ment a pénz.

Nagyon kevés ugyanis az olyan tétel, amiről első ránézésre világos, pontosan mire megy a pénz. Gazdaságfejlesztési programok? Gazdasági ellenálló-képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetése? Iparfejlesztési programok? Turisztikai fejlesztés? Nem vitték túlzásba, hogy megtudjuk, mire csoportosítottak át pontosan.

Lázár János egyre nagyobbra növő minisztériuma

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is egyre fontosabb lett, és nem is nagyon lehet vitatkozni azzal, hogy olyan dolgokkal foglalkoznak ott, amelyekre sok pénzt kell költeni. Látványos a vasúti fejlesztésekre átcsoportosított 93 milliárd forint, de azt azért nem árt ehhez hozzátenni, hogy a kormány mostani számítása szerint nagyjából 1500 milliárd forintot kellene beletenni abba, hogy sok-sok évtized elhanyagolása után legalább ne romoljon tovább a helyzet.

Hogy mennyire nagyra hízik a Lázár János vezette ÉKM, az azon is látszik, hogy év közben kiderült, 6,2 milliárd forinttal több pénzből jön csak ki a minisztérium igazgatása, mint ahogy eredetileg tervezték. Ez nagyrészt az ott dolgozók fizetéseit és a napi munkavégzés egyéb költségeit jelenti. Azért van, amin ők is spóroltak: 2,2 milliárd forintot vettek el a fővárosi fejlesztések keretéből, ami azt jelentette, hogy az ottani fejlesztési pénzek 99,93 százalékát zárolta a kormány.

Pintér Sándor és a rendetlenség

Szép nagy rajz ez itt, látszik, hogy a Belügyminisztérium (BM) már eddig is gigantikus volt, hiszen oda söpörték be a rendvédelmen kívül az oktatást és az egészségügyet. A sok feladat közül a legtöbb pluszpénzt év közben a büntetés-végrehajtás kapta (igaz, egy új börtön építésétől elvettek 87 milliárdot). Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a rendőrség kasszájába milyen sokat tettek oda pluszban, akkor végképp egyértelmű, hogy a rendvédelmet tekintették a legfontosabb feladatnak.

Ahhoz képest egyébként, hogy Pintér Sándor elvileg szereti a rendet, a költségvetési tervezésben ezt nem igazán tartotta a minisztériuma: a rendőrség pénzeihez 11 alkalommal nyúltak hozzá egy költségvetés-módosításban, a Klebelsberg Központéhoz 10-szer, és több más sorhoz is 5-9 alkalommal.

A Hungaroring az egyházak fölött

Gondolták volna, hogy lesz a Gulyás Gergely alá besorolt szervezetek és feladatok közül, ami év közben több pluszpénzt kap, mint a 41 milliárdot nyerő egyházak? Pedig így történt, a Miniszterelnökség év közbeni átcsoportosításaival további 46 milliárd forinttal hízott a Hungaroring Sport Zrt. szakmai feladatainak támogatására szánt keret.

… és a kormányzati infokommunikáció még a sportesemények fölött is

És el is értünk Rogán Antal szintén nem csekély méretű tárcájához. Első ránézésre az lehet a meglepő, hogy a kormányzati kommunikáció és a konzultációk sora csekély 1,4 milliárd forinttal hízott év közben – persze már a kiinduláskor sem volt kicsi. De máris oszlik a kétely, ha ránézünk a legnagyobb sorra: 43,5 milliárd forint pluszpénzt kaptak a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások.

Így épphogy csak, de a második helyre szorult le 42 milliárd forint többletpénzzel a kiemelt nemzetközi sportesemények és más kiemelt állami rendezvények szervezésének kerete. Most sajnálhatjuk csak, hogy tavaly nem Budapesten rendeztek olimpiát.

És ha már a BM-nél ott volt a kritika a folyamatos változtatgatás miatt, akkor itt is itt a helye: a kiemelt sportesemények sorát 12 alkalommal írták át év közben, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokét pedig 15-ször.

Szegény vakcinagyár, szegény kultúra

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pluszpénzeiből a legtöbbet a nem állami – azaz jellemzően az elmúlt években az alapítványi fenntartásba áttett – egyetemek és főiskolák kapták. Érdemes viszont ránézni a lista aljára is: elvontak majdnem 4 milliárd forintot attól a Nemzeti Oltóanyaggyártól, amely kapcsán eredetileg az volt az ígéret, hogy már 2022 végén készülhetnek ott a vakcinák. Nem ilyen egyszeri nagy tétel, hanem sok kicsi: jól látszik, hogy mekkora vesztese volt az évnek a kultúra.

A határon túliak pénzei

Tudják, mennyi pénz megy el a Bethlen Gábor Alapból a kiválasztott határon túli magyar szervezetek támogatására, és hogy pontosan mire költik ezeket? Gyakran a média sem tudja, az átláthatóság nem a legjobb, és ezen nem segítenek az év közbeni módosítások sem.

20,1 milliárd forinttal több pénz jutott felhalmozási célú támogatásokra, 7,8 milliárddal több a nemzetpolitikai célú támogatásokra, 3,3 milliárd pedig működési támogatásra – ebből aztán nem kerültünk közelebb ahhoz, mire költöttek.

Szijjártó Péterék lemondtak a forintról?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az elmúlt években azzal is hívta fel magára a figyelmet a költségvetési tervezésnél, hogy év közben rengeteg alkalommal azért nyúltak bele a táblázatokba, mert nem tudták elég jól kiszámolni, mennyi fizetést kell adni a saját dolgozóiknak. Ez most sem nagyon változott, 2025-ben pedig majd még egyet csavarnak az egészen: a külképviseletek dolgozóinak illetményalapját és költségtérítéseit dollárban számítják, nem forintban.

Amit itt még érdemes megemlíteni: a Paks II. Zrt. tőkeemelésétől úgy vettek el három részletben 88 milliárd forintot, mint ha az egy extra lehetőség volna a büdzsében, hogy onnan költhetnek szinte bármire, amire éppen kell. Mindháromszor olyan tételek között dobták szét ezt a pénzt, amelyeknek nincs köze sem az energiaügyekhez, sem a külpolitikához.

Honvédelem? Dehogy, sport!

Lassan három éve harsogja azt a kormány hogy milyen fontos a honvédelem – ehhez képest a költségvetési sor, ahova a legtöbb pluszpénzt tették át 2024-ben a honvédelmi tárca kiadásai között, a kiemelt sportegyesületek támogatása.

Végül harmadennyit megkapott a Magyar Honvédség is, és a sportot is utolérték a megszorítások, a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség ingatlanfenntartási kerete nagyot csökkent év közben. De ha hozzátesszük azt is, hogy hány milliárd forinttal nőtt a sportági fejlesztési koncepciókkal összefüggő feladatok kerete, és mennyivel a versenysporté, akkor világos, hogy a minisztérium két feladata közül melyiket tekintik fontosabbnak.

És hogy honnan szereztek pénzt?

Pénzügyminisztérium

A tárca tételeinél mindig is külön kell választani azt, ami csak könyvelési technika és azt, ami tényleg elvonás. Hiszen itt szerepel a rendkívüli kormányzati intézkedések kerete és a központi maradványelszámolási alap, ahonnan sok olyan intézkedést finanszíroznak, amelyet a büdzsé megírásakor nem láthattak előre, az egyéb működési célú kiadások 743 milliárdos mínusza pedig csak annyit jelent, hogy a pénz átkerült a céltartalékok és a Tanári béremelési alap soraiba, ahol szintén emiatt látszik gigantikus többlet. Ami viszont tényleg számít, az az, hogy az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szánt pénzekből elvettek, kicsit a nagyvállalati beruházások kerete is csökkent, az Államkincstárnak, a NAV-nak és legfőképp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak sokat adtak.

Állami beruházások

Na de itt már nem könyveléstechnikáról van szó, hanem tényleg látszott, hogy válság van. Július 8-án mutatkozott ez meg nagyon látványosan, amikor a Beruházási Alapot egész egyszerűen 160 milliárd forinttal csökkentették, úgy, hogy a nagy része a Központi Maradványelszámolási Alapba került át – kevésbé szépen megfogalmazva zárolták ezt a pénzt. Ugyanaznap került ki az állami vasútfejlesztési beruházások keretéből ötmilliárd forint, miután áprilisban azt a sort már 5,2 milliárddal csökkentették. De a Nemzeti Atlétikai Központ kerete azért 7,2 milliárddal nőhetett.

Túry Gergely

És itt jelenik meg sok olyan kisebb tétel, amely állami beruházás, de valójában egy-egy településnek fontos, pár tíz-százmilliós összeg. Iskolafelújítások, uszodafejlesztések és hasonlók. Korábban ezeket évről évre az önkormányzati támogatások között szerepeltették, most már a legtöbb az állami beruházások közé került át. És így is látványos, hogy mennyivel kevesebb ilyen van, mint az elmúlt években.

Az állami vagyon

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is nagy vesztesei voltak a megszorításoknak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházási keretét június 17-én 21 milliárd forinttal csökkentették, július 2-án 10 milliárddal, július 8-án pedig 78 milliárd forinttal. Ennek a három hétnek az eseményei után minden más csak szépségtapasz lehetett ott.

Uniós fejlesztések

Nem arról volt híres 2024 a magyar gazdaságpolitikában, hogy iszonyú sok EU-pénz érkezett volna az országba, de azért valamennyi így is jött. Az uniós fejlesztések magyar költségvetési támogatására szánt keret viszont sokat fogyott év közben.

És végül az egyéb, kisebb tételekig

Sokáig itt szerepelt több tucat települési fejlesztés állami támogatása, most már a többség – de az eddigieknél jóval kevesebb – átkerült az állami beruházások közé. Az önkormányzati támogatások közül ami fontos, az a 8,2, 6,7, valamint 4,5 milliárd forint, amely a Rezsivédelmi Alapból júliusban átkerült gyermekétkeztetésre, működési támogatásra, valamint szociális feladatokra. Ezen kívül apró kiadásokat fizettek csak innen.

Az igazságügyi tárca pénzeihez nem sok soron nyúltak hozzá. Annál látványosabb az, amin a legnagyobb módosításokat hajtották végre: öt költségvetés-módosítással összesen 11 milliárd forintot csoportosítottak át nem valamilyen speciális feladatra, hanem magának a minisztériumnak a működtetésére.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pénzeinél is csak négy tétel szerepel, de ebből nem látszik a legfontosabb, amit sokadszor írhatunk le: a totális következetlenség. A kormányhivatalokra átcsoportosított 4 milliárd forint ugyanis úgy jött ki, hogy összesen 12 alkalommal írták át a költségvetést részben emiatt.

Az Agrárminisztériumnak pedig ugyan sok kiadásába nyúltak bele az év közben, de egy szempontból még így is visszafogott maradt: egyetlen olyan tétele volt, amely egymilliárd forint fölötti. És egy piros pont az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának – őmiattuk mindössze egyszer kellett átírni a költségvetést.

Az egyéb tételek között pedig sok esetben azért kellett pluszpénzt adni, mert nem tudták előre belőni a rezsit, úgyhogy a Rezsivédelmi Alapból megtámogatták kicsit. Azért nem mindenhol erről volt szó, például új tételként jelent meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal – hiába, ami fontos, az fontos.

Nyitóképünkön Varga Mihály és Kövér László a évi költségvetési törvényjavaslatról szóló sajtótájékoztatón. Fotó: Túry Gergely